140999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gépberendezés munka kifejtésére kényszermozgásúlag táguló forgó kamrás gépben

140999. 3 lásai közötti hézagban lévő 132 ill. 134 labirinttömítéseken áramlik át és a tengelyvégeket hűtvén, az álló ház és a rotorok 88a ill. 90a fejrészeinek rögzítésére szolgáló 140 és 142 csavaranyák közötti 136 és 138 szellőzőréseken ártl távozik. A 60 fedél a 120 téren átömlő levegőnek nagy felületet nyújtó 144 hűtőbordákkal van ellátva. A rotorok másik végének magasnyomású oldalán a hűtés hasonlóan történik. A 62 fedél melletti 82 kamrából, a 150 és 152 nyílásokon keresztül, nagynyomású hűtőlevegő jűt a 146 és 148 csatornákba (7. ábra) és a motor végrésein, valamint a 154 és 156 tömítések résein át a szabadba távozik. A motor alacsonynyomású vagy kiömlővégén a munkaközeg és a nagynyomású hűtőlevegő közötti nyomáskülönbség akkora volna, hogy célszerű, az alant leírt módon, ezen a végen alacsonyabb nyomású levegővel hűteni. A motor hajtó végén a) 92 és 94 tengelyeket tartó 158 és 160 csapágyakon kívül az axiális nyomások felvételére még a 162 és 164 csapágyak vannak. Eme csapágyak kenésének biztosítására, a csapágyakat tartalmazó térben nem szbad nagy nyomásnak lennie, miért is a 166 és 168 labirint-tömítéseket alkalmazzuk, amelyeken át levegő illanván el, meggátolják, hogy a 32 elosztótérből nyomólevegő kerüljön a csapágytérbe. Hasonló 170 és 172 labirint-tömítések gátolják, hogy nyomólevegő kerüljön a 38 vezetékből a 116 és 118 fogaskerekeket és a, 106, 108 tengelyek 174 és 176 csapágyait tartalmazó térbe. A 166 és 168 tömítések alacsony nyomású oldalán 178 és 180 kamrák gyűjtik az elillanó levegőt, amely erre a célra alkalmazott utakon, pl. a 2a. ábrában látható 182 csatornán át távozik a 184 gyűjtővezetékbe. Hasonlóan kerül a 170 és 172 tömítéseken át elillanó' levegő, egy vagy több 190 csatornán át, a 186 és 188 kamrákon át a 184 gyűjtővezetékbe. Ezek a labirinttömítések és kapcsolataik két célt szolgálnak. Egyrészről a nyomólevegőből eredő nyomás alól tehermentesítik a csapágytereket, másrészt pedig alacsonyabb nyomású hűtőlevegőt szolgáltatnak a rotorok alacsonynyomású végének hűtésére, amely a magas nyomású vég hűtéséhez hasonlóan megy végbe. A 601 fedél az alacsony nyomású végen 192 és 194 hornyokkal van ellátva (5. ábra), amelyekbe alacsonyabb nyomású hűtőlevegő jut a 184 gyűjtővezetékből a 196 és 198 csatornákon át. Ugyanígy kapnak alacsonyabb nyomású hűtőlevegőt a rotorok másik végei ä 200 és 202 hornyokon és 204, 206 csatornákon át (7. ábra). Az 5. és 7. ábrák összehasonlításából látható, hogy a beömlővégen lévő 60 fedél 124 és 126 magas nyomású hornyai jóval hosszabbak, mint a 62 fedél 146 és 148 magas nyomású hornyai, míg a 60 fedél 192, 194 alacsony nyomású hornyai megfelelően rövidebbek a 62 fedél 200 és 202 hornyainál. Ennek oka a munkatereiket tápláló hornyok csavarvonal alakja, úgyhogy kerületi irányban a beömlésnél szélesebbek, mint a kiömlésnél, ha a kiömlőnyílással szembekerülnek és bennük a nyomás csökken. A feltüntetett szerkezetnél a 18 kompresszor a 10 motorhoz hasonló szerkezetű és rotorjai a bevezetésben említett alakúak, úgyhogy a 208 és 210 tömítőlécek alkalmazását teszik lehetővé, ami kellő nagyságú réseket enged meg a hatásfok rontása nélkül. Minthogy ily kompresszorszerkezet a> 2,243.874 sz. amerikai szabadalmi leírásból ismeretes, bővebb leírásra nem szorul és csak: arra mutatunk reá, hogy méretezése épp úgy, mint; a motoré, a teljesítménytől, sebességtől és a kompresszióviszonytól függ. A kompresszor esetleg hűthető is, azonban a hűtésre egyszerű köpeny és víz elegendő, mert hűmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a motoré. A feltüntetett példánál a kompresszor 20 és 22 rotorjai tartó és támasztócsapágyakban vannak ágyazva és 212 fogaskerék révén (2b. ábra) vannak egymással kapcsolva. A kompresszor nagynyoimású végén a 214 és 216 rotortengelyek a 218 és 220' labirint-tömítésekkel vannak ellátva, amelyeken át a levegő a szellőztetett 222 és 224 terekbe illanhat. A 214 tengelyt a 226 labirint-tömítés zárja el, amelynek illanó veszteségét a 228 csatorna vezeti az alacsony nyomású 184 gyűjtővezetékbe. A 230 fedél zárja le a 216 tengely végét, miáltal a kompresszor nagynyomású végén léyő csapágyház a nyomás alól tehermentesítve van. Ez és a motor csapágyházainak hasonló szerkezete lehetővé teszi, hogy egyetlen kenőrendszerrel, közös nyomással, lássuk el az összes kenendő részeket. A fent leirt gép előnyei a következők: A gép belső kenés nélkül működivén, bármekkora magas hőmérsékleten járatható, amelynek a szerkezeti anyag ellenállni képes. A rotorok csekély kerületi sebessége folytán fellépő csekély igénybevételek is megengedik a magas hőmérsékletet, és a szerkezeti anyagok, e csekély igénybevétel folytán, magas hőmérsékleten is biztosan dolgozhatnak. A felületek folytonos simasága és helyi túlmelegedéseket okozó élek vagy csúcsok hiánya, egyenletes hűtést tesz lehetővé, ellentétben a turbinák éles és erősen igénybevett lapátjaival, amelyeknek különösen kiömlő élei nehezen hűthetők. A találmánynál használt tötnítőélek oly kevéssé nyúlnak ki a jól hűtött rotortestből, 100 mm átmérőjű rotornál pl. 0,025—0,050 mm-nyire, hogy a tövön és csúcsélük közötti hőmérsékletkülönbség jelentéktelen. A tömítőlécelk keresztmetszete háromszögletű lehet, úgyhogy a hővezetés a csúcsélről a tövük felé megkönnyíttetik. Számítások szerint könnyű fémből, kereskedelmi aluminiumötvözetekből készült rotoroknál 300°, lágy acélnál 450° és különleges, pl. rozsdamentes acéloknál 700° felületi hőmérsékletet tarthatunk fenn, amely a tűzálló fémek fejlődésével még emelkedhetik. Minthogy a gép a munkafelületekhez igen közeleső felületek hatásos hűtését engedi meg, ez még gázalakú hűtőközeggel is oly hatásos,