140998. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélőkészülék
nvyywi tornamélységnek csak egy részére terjed. Ha a barázdaelrendezés olyan, hogy a keletkező részáramok a csatorna egész mélységére terjednek, úgy a váltakozó lemezek felülete az elválasztó bordák között sík is lehet, amint ezt a 8. ábrában- 36-nál látjuk. Ez esetben lényegtelen, hogy hogyan fektetjük a barázdált lemezeket, mert a szomszédos barázdált lemezek barázdás felületei ugyanazon csatornában nem feküsznek egymással szemben. A fentiekből kitűnik, hogy a szerkezetet hasonló kiképzésű lemezekből állíthatjuk össze és különösen a 3. és 4. ábrából láthatjuk, hogy a lemezek közötti távolságot nyitott honyokat alkotó bordákkal biztosíthatjuk. Ez különösen a költség szempontjából fontos, mert nem szükséges külön terpesztődarabokat beszerelni, illetőleg a lemezekhez erősíteni. Azonban pl. a 4. ábrában feltüntetett egyenlő alakú lemezek használatánál, ezek oldalirányú eltolódásakor a lemezek egymásba fekhetnek. A szokásos rekuporatív hőkicserélőkészülékekben ez nem fordulhat elő, mert a lemezek végei véglemezekhez vannak erősítve, hogy a gázok csak a megkívánt csatornába léphessenek. A regenerátorszerkezetekben azonban egyszerűség és kicserélhetőség szempontjából lazán vannak behelyezve, tehát nincsenek egymáshoz erősítve. Ezért rázások és kihajlások, vagy más okok folytán az egymásra rétegezett lemezek annyira eltolódhatnak, hogy a szomszédos lemezeik egymásba fekszenek, miáltal nem csupán a csatornák egy sora záródik le, hanem a többi lemezek is meglazulhatnak. Az eddigi legelterjedtebb szerkezeteknél ez a veszély nem állott fenn, mert az egymással szomszédos lemezek nem voltak azonos alakúak. A találmány szerint az azonos alakú lemezekkel járó előnyöket az egymásba fekvés veszélye nélkül megtarthatjuk, ha szétválasztó bordákat egymáshoz képest, illetve a lemezek széleihez képest megfelelően rendezzük el. Így például a 4. ábrában feltüntetett lemezek egyformák lehetnek, hacsak a szomszédos bordák közötti távolság a lemez szélessége mentén változik. » Ha ilyen lemezeket váltakozva 180°-kal megfordítva helyezünk egymás fölé, amint ezt a 9. ábra mutatja, amelyben a bordák közötti távolság-különbségek túlozva vannak, úgy az összes bordák sohasem kerülhetnek egymás fölé, még akkor sem, ha a bordatávolságok különbségei aránylag csekélyek. Ez a különbség oly csekély lehet, hogy a csatornakeresztmetszetek egymástól csak oly .kevéssé térnek el, hogy ez a szerkezet hatásfokát nem befolyásolja. Bizonyos esetekben a bordatávolságok nem lehetnek különbözők és a váltakozó lemezeket sem szabad megfordítani, hanem a szomszédos lemezek barázdáinak a csatornákban egymáshoz képest szimmetrikusan1 kell feküdniök. Ekkor a kívánt hatást azzal érhetjük el, hogy a lemezeket hosszabb szalagokból vágjuk le, amelyekben a bordák egyenlő távolságokban fekszenek, de hosszirányban meg vannak szakítva. Ily bordaelrendezést mutat a 10. ábra, amelyben a 38 bordák hosszirányban egyenlő hosszúságú szakaszokból álló sorokat alkotnak és a lemezeket a szalagból úgy vágjuk lé, hogy a bordasorok a lemez két vágási szélétől különböző a és & távolságban fekszenek. Ha ezen lemezeket váltakozva 180°-kai megfordítva <rétegezzük egymás fölé, úgy a bordák nem fedik egymást, amint ezt a pontozott 38a borda mutatja, amely a teljes vonallal rajzolt lemez alatt fekvő megfordított lemezhez tartozik. Ali. ábra a megszakított bordák más elrendezését mutatja, amely szerint a szomszédos 40 bordák megszakításai egymáshoz képest hosszirányban el vannak tolva és a szalagból az egyes lemezek úgy vannak levágva, hogyha az egymás fölé helyezett lemezeket váltakozva 180°-kai megfordítjuk, a szomszédos lemezek bordái a 11. ábrában feltüntetett viszonylatban fekszenek egymáshoz. Különféle bordaelrendezés mellett a bordák közötti felületek körvonalai különbözők lehetnek és az ismertetett szerkezeti eleimeket is sokféleképpen változtathatjuk a találmány lényegének érintése nélkül. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőkicserélőkészülék, amely nagyobb számú, lényegileg egyenletes keresztmetszetű nyitott csatornákat alkotó, a csatornák szélességéhez ill. mélységéhez képest .aránylag keskeny és sekély, a gáz főáramlási irányához képest ferde barázdákkal ellátott lemezekből áll, úgyhogy a szomszédos lemezek között a csatornákon adott főirányban áramló gázok határrétegei a barázdák hatására a csatorna ugyanazon keresztmetszeti kerületének különböző pontjain a csatorna hossztengelyéhez képest ellentétes forgásirányú oldaláramlást végeznek. 2. Az 1. igénypontban meghatározott: hőkicserélő készülék megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a szomszédos lemezek egymással szemben fekvő barázdái egymással lényegileg párhuzamosak. 3. Az 1. igénypontban meghatározott hőkicserélő készülék megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a szomszédos lemezek barázdái a csatorna szélességnrányában ugyanolyan értelemben ferdék. 4. Az 1. igény pontban meghatározott hőkicserélő készülék megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a barázdák a csatorna középsíkjának két oldalán ellenkező irányú ferdeségűek. 5. A 4. igénypontban meghatározott hőkicserélő készülék megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy az egymással szemben fekvő lemezek barázdái egymással lényegileg párhuzamosak. 6. Hőkicserélő készülék, amely nagyobb számú, lényegileg egyenletes keresztmetszetű nyitott csatornákat alkotó, a csatornák szélességéhez ill. mélységéhez képest aránylag keskeny és sekély, a gáz főáramlási irányához képest ferde barázdákkal ellátott lemezekből
