140986. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer a fokuszpont meghatározására

lYlCgJ-ClldXl xyo&, üvi JCVÍIII*CÍII iw iu ,wi*, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140986. SZÁM. 42 h. 1—6. OSZTÁLY. — C-6334. ALAPSZÁM. Optikai rendszer a fókuszpont meghatározására. Corsi Telemaco ügyvéd, Róma és Picchioni Luigi orvos, Róma. A bejelentés napja: 1949. június 9. A találmány optikai rendszer a fókuszpont meghatározására, vagyis másszóval oly rendszer, amellyel meggyőződhetünk arról, hogy egy másik optikai rendszer által létesített kép pontosan a gyújtópontba esik-e. A találmány szerinti optikai rendszer alapgondolata abból az ismert tényből indul ki, hogy egy optikai rendszer mellső és hátsó képsíkjaiban keletkezett képek egymással azonosak. Ha egy optikai rendszer mellső képsíkjából figyeljük meg a képet, az torzítottnak látszik, ha nincsen pontosan a hátsó képsíkban és a képnek az említett hátsó képsíktól való eltávolodásától függően a torzítás nagyobb vagy kisebb, tehát feltűnőbb vagy kevésbbé feltűnő aszerint, hogy a vizsgálatra vagy megfigyelésre használt optikai rendszer többé vagy kevésbbé érzékeny. A találmány értelmében a leírt célok elérésére az említett jelenséget használjuk, mimellett az optikai rendszer hengeres lencséből áll, amely az egyik legegyszerűbb és legérzékenyebb eszköz egy kép torzításainak megfigyelésére, ha a képpont nem pontosan a megfelelő képsíkban keletkezik; ugyanis a hengernek az a sajátsága, hogy két egymástól 90°-kai eltávolított fókuszvonala van, miáltal a kép ennek megfelelő elfordulást végez, ha a kép-pont az egyik fókusztól a másikhoz mozdul el. Általában véve a találmány abban áll, hogy egy vagy több bárminő alakú, tehát vonalalakű. négyszögletes, pl. téglalapalakú, hengeres, stb. hengerfelületű elemeket alkalmazunk olyan elrendezésben, hogy hátsó képsíkjuk pontosan meg van határozva és emellett ez a képsík á megvizsgálandó ernyőfelülettel azonos helyre hozható. A találmány egyik alkalmazásánál, vagyis amikor a fényképészeti vagy mozgó fényképészeti készülékeket beállítjuk, tehát a fókusztávolságot homályos üveg segítségével meghatározzuk, a találmányt egy vagy több elmozdítható, vagy mozdulatlan hengeres lencsével valósítjuk meg, amelyek a homályos üveggel működnek együtt és ezek a hengeres lencsék a leírt módon különböző alakúak lehetnek, mind a görbület sugara, mind pedig a vastagság vagy felszerelés módja tekintetében. Ilyen módon lehet pontosan biztosítani ezen elem vagy elemek hátsó képsíkjának a homályos üveg működő síkjával való egybeesését. Az említett elemeket a homályos üveg egyik oldalán vagy mindkét oldalán lehet alkalmazni. A fenti ismertetésből szakértők már meg is valósíthatják a találmányt, vagy legalább is annak lényegét megérthetik, de azért az alábbiakban két megvalósítási példát ismertetünk a csatolt rajzzal kapcsolatosan, annak hangsúlyozásával, hogy e megoldási példák a szabadalom védelmi köre szempontjából nem jelentenek korlátozást. A csatolt rajz 1. ábráján az alkalmazott -1-homályos üvegnek csak egy része látható. A homályos üveg aktív vagy működő felületét -2--vel jelöltük. A hengeres -3- lencse hátsó képsíkja egybeesik a -2- felülettel. A 2. ábrán a homályos üveget, -l'-tel jelöltük és ennek az üvegnek -2'- működő felülete van. Ennél a készüléknél -3'- és -3"- hengeres lencseelemet alkalmazunk, amelyek szerkesztése olyan, hogy e két elem együttesen megvalósítja a képsíknak és a homályos üveg működő felületének egybeesését. A homályos üvegen, amennyiben azt fényképészeti, vagy mozgó fényképészeti készüléknél alkalmazzuk, egynél több találmány szerinti készülék vagy berendezés is alkalmazható. A leírt készülék használata igen egyszerű és a következő: A homályos üvegen keletkezett képet a találmány szerinti optikai készüléken át szemléljük és ilyen módon azt figyelhetjük meg, hogy amennyiben ez a kép nincsen pontosan a gyújtópontban, annak vonalai nem ugyanabban az irányban haladnak, mint a térbeli tárgy megfelelő vonalai. Ha a kép csak részben van a találmány szerinti optikai rendszer látómezejében, akkor a képnek a látómezőn kívüli része nem egyezik a látómezőben lévő résszel. Ekkor megfelelő módon működtetni kell a beállító, tehát a képet a gyújtópontba állító fogantyút, illetve