140977. lajstromszámú szabadalom • Egymáshoz képest kölcsönösen szigetelt két párhuzamosan elrendezett profilozott fémrúdszakaszból álló keretszerkezetek ablakok, ajtók stb. számára

140977. 3* -56- keret-szakaszon van, amint azt a 10. ábra mutatja. Ez az erősítés még biztosabbá tehető a külső szakasz összenyomásával, ahogy -58-nál látható az ábrán. Ezt egyes pontokon lehet alkalmazni, vagy hengerléssel, amikor hosszanti redők és bemélyedések képződnek. Nyilvánvaló, hogy e szakaszokat már előbb nyomjuk össze, mielőtt összeállítjuk őket, s ugyanezt elérhetjük pl. a 9. ábra szerinti kiképzéssel is. Az egész szerkezetet pl. úgy állíthatjuk össze, ahogy azt a 11. ábrán láthatjuk. Két üveggel felszerelt -59-, -60- szakaszt teljesen U-alakra lehet haj­lítani lekerekített sarkokkal és a két -61-, -62-keret-szakaszt lehet ennek megfelelően kiké­pezni és az üveg felé szalagokat helyezni, hogy az utóbbiakat egymástól távoltartsák. A sza­kaszok közötti különböző kapcsolásokat a keret különböző oldalán lehet elhelyezni, ahogy azt a rajzokon látjuk, vagy legalább el lehet he­lyezni a keret különböző helyein. A találmány számtalan alkalmazást nyerhet, ipari alakokban is, melyek példaképeni. megol­dásait a 12. és 13. ábrák szemléltetik. Ezek az ábrák vízszintes keretalkatrészeken átmenő ke­resztmetszeti szakaszokat ábrázolnak, mely ke­retek különböző módon vannak megszerkesztve s ezek a keretek lehetővá teszik azt, hogy tar­tók gyanánt szolgáljanak egy vagy több víz­szintes sor üvegtáblának, melyek a fal egy da­rabját alkothatják. A 12. ábra szerinti megol­dásban ilyen keretalkatrész két -63- és -64-szakaszból tevődik össze, melyek összességük­ben aztán oldalt kerülnek össze, melyre a -63-szakasz U-alakra formált része -65-nél rá van sajtolva. A szakaszoknak a csatornák nagyobb bemélyítése révén történő megerősítésével, oly módon illesztünk be egy ablaktáblát, vagy táb­lát, hogy annak felső sarka be lesz vezetve a felső csatornába és addig emelve, míg az alsó széle a táblának túlhalad az alsó csatorna szé­lén. Akkor aztán az üvegtáblát vagy táblát le­süllyedni hagyjuk az alsó csatornába, s kittel, vagy más alkalmas módion rögzítjük ebben a helyzetben. A 13. ábrán felvázolt szakaszok a 12. ábra szerinti megoldástól abban különböz­nek, hogy a szakaszok összekapcsolása és szi­getelésük egymástól más módon vannak meg­szerkesztve. Az ily ablakokban vagy falrészek­ben az üvegtáblák vagy más táblák között füg­gélyes tömítő csíkok helyezhetők el. Ezek pél­daképen hasonló módon lehetnek felszerelve, mint az üvegtáblák. Ipari ablakszerkezetekkel kapcsolatosan előnyösnek bizonyulhat az is, ha a függélyes ablak-rúdvasat vagy keretalkat­részt olyan darabokból készítjük, melyek egy­mástól el vannak szigetelve és a vízszintes ke­retrészeket csak olyan szakaszokból állítjuk össze, melyek csatornákat tartalmaznak dupla ablaktáblák számára s aztán ezt az utóbbi szakaszt úgy képezzük ki, hogy megfelelő kört érjünk el az üvegtábla és a külön­legesen kiképezett -67- középső karima kö­zött, pl. a 13. ábrán feltüntetet módon, vagy úgy, hogy ennek szerepét két szárnyra osztjuk fel. Persze, itt csak kevés példát hoztunk fel a találmány alkalmazására, de ezek a példaké­peni megoldások tisztázni akarják a találmány lényegét és lehetővé teszik' azt, hogy a hő­átadást illetően a megoldásból eredő előnyöket kiaknázhassuk, ami a találmányi tárgy, és ezt egyszerű, nem költséges, de mégis célravezető módon érjük el, amit a különböző célokra sok­féle módon lehet kivitelezni. Azt az üreget, ami az egyik szakaszon befogadja a másik szakasz karimáját, vagy hasonló alkatrészét, különböző módon lehet kiképezni. Az üveget tartó szalagot is többféle módon és alakban lehet kiképezni. Az egyes szakaszok közötti tömítést bármiféle alkalmas anyagból készíthetjük, ahhoz képest, hogy a keret megfelelő két szakaszát miféle anyagból készítettük el, persze a külső szakasz lesz leginkább kitéve a korrodáló hatásoknak. A külső keret-szakaszt ezért rozsdaállóbb és másként is ellenállóbb anyagból kell készíteni, mint a belső szakaszt. Az is lehetséges, hogy a keret külső szakaszát felületi kezelésnek vet­jük alá, hogy ellenállóbbá tegyük a belső sza­kasznál. Az is lehetséges, hogyha az egyik sza­kaszt olyan anyagból készítjük, ami magában is szigetelő anyag, mint bakelitből, valamiféle hasonló plasztikus műanyagból, vagy hasonló anyagból. Szabadalmi igénypontok: 1. Két, egymástól kölcsönösen elszigetelt, pár­huzamos, előnyösen profilozott fémrudakból álló szakaszból álló keretszerkezet ablakok, ajtók stb. számára, mely szakaszok üvegtábla, vagy bármiféle egyéb tábla, mint fémtábla, rost­anyagból, építőlemezből, furnírból stb.-ből álló tábla beillesztésére alkalmasan vannak kiképez­ve, azzal jellemezve, hogy a két szakaszt az egyik szakasznak lényegileg U-alakra kiképe­zett darabja tartja össze, mely befogadja a má­sik szakasz karimáját, vagy hasonló kiképzésű >•:• alkatrészét, továbbá azzal, hogy e szakaszok egymástól a karima felett elrendezett szigete-- : léssel vannak elszigetelve és hogy a keret olyan szakaszokból áll, melyek akként vannak össze­kötve, hogy legalább egy horony vagy csatorna legyen az üvegtábla, vagy egyéb tábla felvéte­lére s a keret oldalait a különböző szakaszok .-' akként alkotják meg, hogy a horonyba vagy csatornába illesztett üvegtábla, vagy egyéb ~ tábla tartójával együtt maga is hozzájárul az ablakszárnyban vagy keretben foglalt szaka­szok szigeteléséhez. i2. Az 1. igénypont szerinti keretszerkezet ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes szakaszok rostból, gumiból, textiliákból vagy rokon anyagokból álló tömítéssel vannak elszi­getelve. 3. Az 1. igénypont szerinti keretszerkezet ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keretben levő szakaszok egymástól folyós állapotban al­kalmazott szigetelő közeggel, mint aszfalttal és rokon anyagokkal vannak elszigetelve.

Next

/
Thumbnails
Contents