140974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszerkészítmény előállítására

Megjelent 1952. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140074. SZÁM. 53 k. OSZTÁLY. - Ko-30. ALAPSZÁM. Eljárás tápszerkészítmény előállítására. Cs. Kováts Lajos vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1949. augusztus 10. A találmány eljárás diaetetikai célt szolgáló száraz, tartósított főzelék-, leves- vagy egyéb tapszérkészítmények előállítására növényi vagy állati eredetű nyersanyagokból. Az eljárás terméke olyan készítmény, amely mindennemű egyéb konyhatechnikai segédanyag hozzáadása nélkül, csupán vízzel való rövid, néhány percnyi főzés után kész, az eredeti friss nyersanyag összes étrendi előnyeit adó, ízletes, tápláló és higiénikusán kezelt ételt ad, amely főként csecsemők, gyermekek és betegek táplálásában bir jelentőséggel. Ismeretesek már a fenti cél megvalósítására szánt készítmények, mint száraz főzelékporok, levesporok, melyeket úgy .készítenek, hogy az összetevő anyagokat nyersen, de légszárazra víztelenítve, finomabb, durvább, esetleg egészen darabos állapotban, megfelelő arányban keverik, a keveréket azután esetleg rántással, azaz dextrinált keményítotartalmú anyagokkal, pl. pirított búzaliszttel, esetleg zsírral, továbbá. ízesítő anyagokkal, fűszerekkel komplettálják, s e készítményeket akár ömlesztett állapotban, akár brikettek alakjában hozzák forgalomba. Ez ismert eljárásnak hátránya azonban, hogy a szárítás során az anyagok oly fizikai és vegyi elváltozásokat szenvednek, pl. a sejtfalak megvastagszanak, vitamin- és tápanyagveszteségek lépnek fel, hogy a készítményből készült ételek az eredeti nyersanyagból frissen készült étet hez képest úgy ízben, mint tápértékben csökkent értékűek és a szervezetben való hasznosításuk, így pl. emészthetőségük kedvezőtlen, különösen pedig csecsemők vagy betegek táplálása céljára nem teljesen alkalmasak. Ezenfelül a főalapanyag, mint pl. a zöldség, amelyet az ismert eljárás szerint csupán megszárítanak, végeredményben nyers vagy alig feltárt állapotban ikerül a készítménybe és így felhasználáskor huzamosabb főzésre van szükség. A találmány szerinti eljárás a fenti hátrányokat kiküszöböli. Az eljárás lényege, hogy a készítmény összetevőit, tehát az alap- és kísérőanyagokat, melyeket úgy minőségileg, mint mennyiségileg az elérni kívánt diaetetikai cél szem előtt tartásával válogattunk össze, víz jelenlétében hőkezeléssel oly mértékben tárjuk fel, hogy a feltárás után a termék étkezésre, illetve felszívódásra má alkalmas legyen. Az így kapott anyagot azután pépesítjük (paszírozzuk) és ezáltal a könnyű emésztést gátló rostos anyagokat kiválasztjuk. Lényeges vonása a találmány szerinti eljárásnak az, hogy a feltárásnál alkalmazott vizet, amely a nyersanyag nagymennyiségű tápsóit és értékes anyagait tartalmazza oldott állapotban, ugyancsak felhasználjuk, mert ez a lé a> maga egészében a pépesített anyagba kerül. Az így kapott pépet azután alkalmas berendezés segélyével víztartalmától megfosztjuk, illetőleg kiszárítjuk. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítás! módja értelmében úgy is eljárhatunk, hogy az étel komplettálásához szükséges anyagokat, így pl. a rántást külön készítjük el^ és azután keverjük száraz állapotban a megszárított ételanyaghoz. Ugyanezt tehetjük az egyéb, pl. fehérjetartalmú segédanyagokkal, pl. tejjel, tejfellel, szójabab-készítménnyel, valamint az ízanyagok, esetleges gyógyhatású anyagok, vitaminok vagy tápsókészítmények adalékolása esetén is. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módja értelmében nyers-, illetve pirított gabonaliszt (rántás). helyett a komplettáláshoz dextrinált száraz árpanyákpelyhet is használhatunk. Ennek előnye, hogy a készítménynek 5 percen át vízben való főzése közben az árpanyákpehely teljesen feloldódik és megadja az étel megfelelő sűrűségét, amit búzalisztből készített rántás alkalmazása esetén' csak hosszas főzéssel érhetünk el, továbbá előnye, hogy kellemes ízt ad, a néha kiütköző rántásíz elkerülhető, végül az árpanyák igen könnyen és teljes egészében szívódik fel a szervezetben. Az új ételkészítményhez adagolható segédanyagok közül kiemeljük a fehérjetartalom fokozása céljából adagolható tejport, vagy valamely méregmentesített étszójababnkészítmériyt, így pl. előnyösen a 123.331 és 121.170 sz. szabadalmak szerinti készítményt. Adagolható to-