140966. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hatásos alsó begyulladás létesítésére mechanikai rostélyok kezdeti részein
2 140966. öj tér vagy zóna növekszik, a második esetben, pedig csökken. Most már további magyarázat nélkül világos, hogy az 01 térbe az N tüzelőanyagtartály A éle mentén haladó tüzelőanyagrészecskék, amelyek még nem gyulladtak meg, esés közben teljes mértékben, vagy majdnem tökéletesen a forró és égő égéstermékek mozgási iránya ellenében haladnak, miközben erőteljesen .átmelegszenek és ha ezek az égéstermékek oxigént is tartalmaznak, ugyancsak hevesen meg is gyulladnak. Az ilyen módon keletkező égés kifejezetten az alulról vafö begyújtás fogalmát meríti ki, mert az ilye« begyújtása mód minden jellegzetességét tartalmazza. Ilyen módon tehát a leírt eljárással az eddig ismert leghatásosabb begyülladast valósítottuk meg. A tüzelőanyagrészecskék mozgásának leírt pályái olyanok, hogy az e pályán keletkező begyulladiáis a rostélyon és annak közelében jön létre, ami szintén az ú. n.' alulról való begyulladás egyik feltétele. De ez a begyulladási mód továbbmerioleg is létrejön, amikor a tüzelőanyag a H tolattyú mögé jut és ilyen módon a tüzelőanyag meggyulladása gyorsan bekövetkezik, egészen azokig a helyekig, amelyeknél a -hasonlíthatatlanul gyengébben működő felülről való begyulladás keletkezik, miátal a tüzelőanyag rétegének teljes vastagsága nagyon gyorsan begyullad. Mivel a 20 nyilak irányában haladó égési termékeket a P térbe szívjuk el és ezek az égéstermékek általában véve jelentékeny mennyiségű desztillációtérméket és éghető gázt tartalmaznak, ajánlatos a P térbe pótlevegőt vezetni, pl. a 3 nyíl irányából. Ezáltal a hőmérsékletet a P térben növeljük és a tüzelőanyagrészecskéknek az' -s- felületnél való meggyulladását elősegítjük. A rajzon vázlatosan még egy -G- szabályozószervet is jeleztünk, amelylyel a levegő áramlása a rostély elejénél szabályozható, vagy beállítható olyiképen, hogy ezen a helyen levegőfeleslegről is gondoskodhatunk. Az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett begyujtálsi folyamat a tüzelőanyag rétegének mellső .homlokfelületétől eltávolodhat, illetve attól elszakadhat, ami üzemzavarokra adhat okot, de ez a jelenség csak akkor áll elő, ha az Ip nyilak irányában történő tüzelőanyagmozgás sebessége nagyobb, mint a begyulladás folyamatának az Iz nyil irányában haladó sebessége. A találmány szerint az alulról való begyülladast tovabbmenőleg olyképpen lehet biztosítani, hogy a teljes tüzelőanyag réteget két vagy több rétegre osztjuk és emellett az alsó réteg előrehaladási sebességét olyan értékre csökkentjük, amelynél az alulról való begyulladás a& réteg mellső homokfelületétől nem- szakalhat8 * el és amelynél a már bekövetkezett alulról való begyulladás leszakadása is lehetetlen. Az alulról való begyulladásnak ilyen módon való biztosítására alkalmas megvalósítási példákat az alábbiakban ismertetünk a többi ábra kapcsán. A 2. ábra szerint a tulajdonképpeni R mechanikai rostély fölött közvetlenül az Rp adagolófokozat van elhelyezve, amelynek középső helyzetét pl. a vázlatosan ábrázolt -1- készülék segítségével lehet beállítani olykép, hogy a középhelyzet körül ez az Rp adagolófokozat ideoda Járó mozgásokat végez. E mozgás, illetve a löketek nagysága és esetleg azok gyorsasága is beállítható, sőt lehet esetleg úgy is eljárni, hogy ezt a mozgást az R rostély működtető szerkezetéről ágaztatjuk le. E célból alkalmazhatjuk pl. a változtatható m áttételeket, továbbá az n hajtókarokat vagy emeltyűket, amelyeik hossza változtatható. A fentiekből már nyilvánvaló, hogy az említett löketek számának (tehát gyorsaságának) és / vagy nagyságának beállítása révén, vagyis az Rp lépcsőfokozat mozgásának szabályozásával, az alsó réteg mozgási sebessége szabályozható, amellett pedig az Rp rész középhelyzetének beállításával a réteg vastagsága tág határok között szabályozható. A 3. ábra hasonló szerkezetet * szemléltet, amelynél egy Rp fokozat helyett két Rp és Rn fokozat kerül alkalmazásra olykép, hogy az Rn lépcső nem mozgatható, de helyzetét az -1-szabályozókészülékkel be lehet állítani, az Rp adagolófokozat pedig ide-oda járó mozgásokat végez, amelyek nagyságát és másodpercenkénti számát úgy, mint a 2. ábránál, szabályozni lehet. Emellett ez utóbbi fokozatnak középső helyzetét is be lehet állítani az -1'- szabályozószerv révén. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy ennél a kiviteli' változatnál az alsó réteg vastagsága és sebessége változtatható, vagy sza~ * bályozható úgy, mint á 2. ábránál, sőt ez a kivitel a tüzelőanyagrétegnek a vastagságát még pontosabban és könnyebben engedi szabályozni, mint a 2. ábra szerinti szerkezet. A 4. ábra olyan kiviteli változatot szemléltet, amelynél adagoló berendezésként -Rpr- láticrostélyt alkalmazunk, amely ellenkező irályban rézsútos és esetleg két vagy több nyomási zónája van. Erről a láncrostélyról a üzelőanyag a rostélyrudakból álló Se továbbító vagy kaparó alkatrészen áf jut a tulajdonképpeni R mechanikai rostélyra. A rajzból látható, hogy a H tolattyú mellett, ennél a kivitelnél a réteg vastagsága az Se kaparó felett az -Rpr- rostély helyzetétől is függ. Ugyanis ennek az -Rpr- rostélynak az eltolásával vagy az -Serész kicserélésével a réteg vaeatgságát az -Sckaparó fölött változtatni lehet. A 4, ábra azt is világosan mutatja, hogy az -Rpr- rostély ferdesége lényegesen befolyásolja a tüzelőanyagréteg mellső homlokfelületének felszínét. Ha az -Rpr- rostély a rajzon látható vízszintes -R'prhelyzetben van, akkor az -s- felszín vagy felület hossza a -j- hosszúságról az -i- hosszúságra csökken. Ha az -Rpr- rostély ferde lenne, akkor ez a hosszúság még jelentékenyen kisebbedne. A ferdeségnek az elszívó felület nagyságára gyakorolt hatása ugyanaz marad, ha a tüzelőanyag bevezetésére egy vagy több fokozatot használunk, pl. úgy, amint azt a 2. és 3. ábra mutatja. Emellett nyilvánvaló, hogy az elszívó felület növelésével a már többször említett alulról való meggyulladás keletkezése és kifejlődése lényegesen javul, illetve erősödik'.
