140964. lajstromszámú szabadalom • Összekötőkapocs szijjakhoz vagy szállítószalagokhoz

. Megjelent 1952. évi janu ár hó 15-én. • ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140964. SZÁM. 5 47 d. /—9. OSZTÁLY. — Bo-7. ALAPSZÁM. Összekötőkapocs szíjakhoz vagy szállítószalagokhoz. Broking Ewald gyáros, Gevelsberg. A bejelentés napja: 1949. július 20. Ismeretesek már összekötőkapcsok szíjakhoz vagy szállítószalagokhoz, amelyek V-alakban meghajlított acéldrótokból állanak és ezek vé­gei meg vannak csavarva, valamint ki vannak hegyezve, sőt szokás az is, hogy ezeket a kap­csolóeszközöket két keresztirányú pálcával kös­sék össze. A huzalból való kapcsolóhorgoknak kereszt­irányú pálcákkal való összekötése olyképen történik, hogy a drótból készült horgokat a ke­resztirányú pálcák mélyedéseibe fektetjük, majd pedig a mélyedések széléit nyomóeljárás­sal a horgok fölé visszük vagy kényszerítjük, tehát a mélyedéseket bezárjuk. Ismeretesek még a keresztirányú pálcák és dróthorgok összekötésére más módszerek is. Minden eset­ben azonban a kapcsolatnak csak oly szilárd­nak kell lennie, hogy a horgok besajtolásuk utáni időpontig össze legyenek tartva és a megfelelő helyzetben maradjanak. Mivel ezen ismert kapcsolási módszereknél a dróthorgok csúcsai a horog hosszanti közép­síkjára nem részarányosak, a besajtolásnál mindegyik horog kissé kitér a hosszanti közép­síkből. Hogy a keresztirányban elhelyezett pálca ebben az eltérítő mozgásban ne vegyen részt, a horog helyzetében a pálcához viszo­nyítva kissé elmozdul. Ilyen módon bizonyos lazulás áll elő, ami viszont azt eredményezi, hogy a horog visszahajlított részei az ú. n. horoghurkok vagy bújtató, kevésbbé pontos helyzetbe kerülnek. A dróthorgok eltérítése következtében emel­lett a szíj- vagy a szállítószalag anyaga egyen­lőltenül tolódik el. Ez különösen gumiból ké­szült szállítószalagoknál feltűnő, mert az anyag a kapcsolófelületek elé helyezett keresztirányú pálcák következtében nem tud a kapcsolt- vagy homlokfelület elé jutni, hanem a dróthorgok között a szalag alsó és felső felületénél meg­dluzzad. Az is tapasztalható; hogy ez a helyé­ből kiszorított anyag a keresztirányú pálcáknál okoz duzzadást. Mármost, ha ez az anyagki­szorítás a dróthorgok nem részarányos beszo­rítása miatt szintén nem részarányos, akkor oly erők lépnek fel, amelyek a hosszanti közép­síkhoz képest ugyancsak nem részarányosak. Ezek az erők a keresztirányú pálcák egyenlőt­ten megterhelését eredményezik és ennek foly­tán a pálcák többé már nem maradnak pontos helyükön. Ennek következménye az, hogy á * dróthorgok fülei sincsenek pontosan a kívánt helyzetben. Ha már most a szalagnak ilymó­don rosszul elhelyezett horogfülekkel ellátott végeit a csuklócsap bevezetése révén egymás­mással összekapcsoljuk, tehát a csapot a hor­gok hurokjaiba behelyezzük, akkor megtörtén­hetik, hogy a dróthorgoknak csak egy része van igénybevéve, a többi előrenyúló részi pedig terheletlen marad. fy a hátrányos helyzet a kívánt helyzettől való igen csekély eltérésnél is bekövetkezhet. A találmány értelmében a keresztirányú pál­cákkal egymással összekötött dróthorgokat különlegesen alakítjuk ki és ezzel a keresztpál­cák említett egyenlőtlen terhelését és igénybe­vételét elkerüljük. A találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy a keresztpálcákkal egymáshoz kapcsolt drót­horgok, illetve kapcsok végeit a horgon átfek­tetett hosszanti középsíkhoz képest részará­nyosán hegyezzük ki. Az emllített részarányos kihegyezés követ­keztében a sajtoló műveletnél, vagyis a benyo­másnál a dróthorgok a hosszanti középsíkból nem térhetnek ki. Ilyen módon a dróthorog a keresztpálcához képest nem is mozdulhat el, tehát a horog és a pálca közöti összeerősítés­nél káros igénybevételek sem állhatnak elő. Emellett a szíj- vagy szállítószalag anyagának egyenlőtlen kiszorítását is elkerüljük, tehát a keresztpálcákra ható egyenlőtlen nyomások sem keletkezhetnek. A dróthorognak a pálcában állandóan ma­radó elhelyezése vagy ágyazása, továbbá a szíj­vagy szalag anyagának a pálcán kifejtett egyenletes nyomása biztosíték arra, hogy mind a keresztpálca, mint pedig a dróthorog a be­szorítás után pontosan abban a kívánt hely­zetben maradnak, mint amelyikbe azokat a ké-

Next

/
Thumbnails
Contents