140955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilipari segédanyagok előállítására

Megjelent 1952. évi január hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140955. SZÁM. 8 k. OSZTÁLY. — K-17481. ALAPSZÁM. Eljárás textilipari segédanyag előállítására. A Magyar Állam, mint Kutz Vaszilij oki. vegyészmérnök, budapesti lakos jogutóda és Dr. Born József orvos, Budapest. A bejelentés napja: 1948. február 18. A különféle textilipari kikészítő- és festo­eljárásoknál számos segédanyag kerül alkal­mazásra. Különösen elterjedt a keményítő, a dextrin: és a tragant használata, mely anyago­kat textiláruk appretálásával, irezésével, nyomó­festési eljárásokkal kapcsolatban kiterjedten alkalmaznak. Ezek a segédanyagok azonban nem állnak mindenkor kellőképpen rendelke­zésre, így pl. a traganitot külföldről kell be­hozni, a keményítő pedig, adott esetben, fon­tosabb nemzetgazdasági feladatok megoldására szükséges. Azt találtuk, hogy a textiliparban' a fenti te­rületeken, de ezeken túlmenően is, számos előnnyel felhasználható segédanyaghoz jutunk — amely a keményítőt, dextrint és tragantot •nemcsak helyettesíti, de ezeket felül is múlja — ha növényi részekből, azok pektinanyagát tar­talmazó készítményeket, mint oldatot, sűrít­ményt, port állítunk elő. Pektinanyagon e le­írásban olyan anyagokat értünk, amelyeket a nativ pektín részleges lebontása útján kaptunk és amelyek arról ismerhetők fel, hogy teljes hidrolizisükkor d-galakturonsavat eredményez­nek. A találmány szerinti eljárás kiindulási anya­gaként minden olyan növényi részt használha­tunk, amelyben pektin van, célszerű azonban az eljárás gazdaságossága szempontjából olyan kiindulási anyagokat választanunk, amelyek a pektint aránylag nagy mennyiségben tartal­mazzák. Kitűnő kiindulási anyagnak bizonyult a kilúgozott cukorgyári répaszelet, továbbá a különféle vízinövények, valamint egyéb növé­nyek szár és / vagy gyökér része. A találmány értelmében, a később még* rész­letesebben' ismertetett módon előkészített ki­indulási anyagot vizes közegben vegyi vagy biológiai feltárásnak vetjük alá. A vegyi feltárást savak, vagy lúgok alkal­mazásával, 3,5-nél kisebb, vagy 7-nél nagyobb pH-jú közegben, a biológiai feltárást pedig pe­nészgombák, pl. az aspergillus törzs spórái, penicilium glaucum vagy enzimek, pl, propekti­náz behatásával foganatosíjtuk. E feltárás célja a nyersanyagban lévő pektinnek — amely lé­nyegében polikondenzált galakturonsav^moleku­lákból felépített nagymolekula — részleges le­bontása. A lebontást oly mértékig kell végez­nünk, hogy az anyagnak a textilipari felhaszná­lás szempontjából értékes tulajdonságai, így ragasztó-tapadóképessége, pépesítő hatása stb. érvényesüljenek. Azt a leebontási fokot, amely­nél e tulajdonságok a legkedvezőbben1 alakul­nak ki és amely a lebontás körülményeitől, va­lamint a kiindulási anyagtól és annak előkészí­tésétől is függ, néhány előkísérletettel bármikor könnyen megállapíthatjuk. Ha a lebontás a kívánt fokot elérte, azt meg kell szakítanunk és az anyagot stabilizálnunk kell, mert a lebontás továbbhaladása az anyag tulajdonságait már kedvezőtlenül befolyásolja, sőt az végső fokon egészen a d-galakturonsavig haladhat előre. A stabilizálást vegyi feltárás esetén a közeg pH-jánák 3.5—7,0 közötti ér­tékre, célszerűen 5,8—6,5 közötti értékre való beállításával, biológiai feltárás esetén pedig a hatószervezetek, illetve enzimek hatástalanítása útján érjük el. A feltárás során az oldatba ke­rült pektinanyagot akár a stabilizálás előtt, akár azután a szilárd részektől elválasztjuk, az oldatot adott esetben tisztítjuk, pl. derítjük, majd szirupsűrűségűre, esetleg teljesen szárazra pároljuk. De eljárhatunk úgy is, hogy ameny­nyiben a végterméket szilárd alakban kívánjuk kinyerni, ezt a folyadékból, pl. alkohollal, ki­csapjuk. Az eljáráshoz használt kiindulási anyagot bizonyos esetekben — miként már említettük — előkészítésnek kell alávetni. Az eljáráshoz leg­előnyösebben használt cukorréoaszelet általá­ban szárított vagy-nedves alakban állhat ren­delkezésire. A száraz répaszelet különös előké­szítést nem igényel, csupán a feldolgozás előtt kell azt 30—60 percig vízben áztatni, hogy meg­duzzadjon. A nedves répaszeletei: meg kell szárítani, azonban gondot kell arra fordítani, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents