140938. lajstromszámú szabadalom • Ütésre működő gyujtókészülék lövedékekhez, amely kicsi beesési szögek esetén is működésbe lép

140938. 3. lényegében csak kétszerte hosszabb, mint az -5- gyutacs hosszúsága és az együttes átmérője is csak kétszerese az -5- rész átmérőjének. Ez a viszonylag nagyon rövid és emellett merev és könnyű szerkezet elősegíti a becsapódáskor a helyes működést, tehát nem történhetik meg sem a lövedék hátrányos irányváltozása, sem pedig annak lecsúszása. Az -5- részt tengelyirányban az -1- test vezeti, ami biztosítja, hogy ez a rész kellő hosszúságú darabon a megfelelő utat futja be még ferde szög alatt történő becsapódás esetén is. A gyujtókészülék -3- burkolata elől a -21-hüvelyben vagy gallérban végződik, amely a gyujtókészülék tulaj donképeni -2- tartóját zárja körül és ez a -21- hüvely köiriilmenő -22- peremmel van ellátva, amelynek belső domború része a -2- tartórész megfelelő körhornyába illik. A -21- hüvely mellső éle a -2- tartó körbemenő vállához támaszkodik, úgyhogy a -2-tartórész a -22- és -23-• rögzítések révén szi^lárdan van közrefogva. A -10- pecket vagy csapokat a szerelés után a -21- hüvely eltakarja és így azok a furataikból el nem távozhatnak. A leírt gyujtókészülék működése a következő: A löv^s megtörténte után az -1- test a -2-tartórésszel együttmaradi, mert a -10- peckek eléggé ellenállóak, vagyis más szóval kifejezve az -1- test a lövedék burkolatához képest helyzetét nem változtatja. A gyujtókészülék alkatrészei sem mozognak egymáshoz viszonyítva. A becsapódáskor (2. ábra) az -1- test hirtelen megállásra kényszerül, de a lövedék még folytatja útját és így a -10- peckek élnyíródnak. Az -1- test ilymódon gyakorlatilag teljesen beszorul a lövedéknek a gyujtókészüléket tartó -2-részébe, miáltal az -5- gyutacs, amely tehetetlensége folytán előre irányuló mozgását folytatni nem tudja, beleütközik a -4- ütőszegbe, amely létrehozza a robbanást előidéző gyújtást. Ha a becsapódás ferde irányban történik úgy, amint azt a 2. ábra mutatja, akkor nyilvánvaló, hogy a lövedék a gyujtókészüléfckel együtt hajlamos a becsapódás pontja körüli elfordulásra és ilyen módon a páncélhoz viszonyítva a lövedék olyan helyzetet igyekszik felvenni, amely közelebb áll a merőlegeshez, vagyis a lövedék elfordulni igyekszik olymódon, hogy a ferdeség csökkenjen. Ez a körülmény a páncél átlyukasztását elősegíti. Előfordulhat, hogy a páncélon nem történik becsapódás és a lövedék csak meglassul, ami pl. akkor következik be, ha csak a lövedék burkolata ütközik a céltárgyhoz, vagy pedig, ha a lövedék védőhálóhoz ütközik és annak nyílásán halad keresztül gyujtókészüléikének ütközése nélkül. Ez esetben az -1- test a lövedék -3- burkolatával továbbra is szilárd egységet képez és a -11- gyűrű, amely a körülmenő -13-peremhez támaszkodik, a gyujtókészüléket megtartja a -2- tartórészben. Ez esetben a működést a tömegerők biztosítják, mert a gyujtókészülék és annak tartója mozgásukban1

lelassulnak, az -5- gyutacs és csappantyú tehát viszonylagos mozgást végezve előrecsúszik és a A- ütőszeghez ütődik (3. ábra). A lövedék raktározása, szállítása és kezelése közben a gyujtókészülék alkatrészei az 1. ábra szerinti helyzetben vannak. A -8- rugó eléggé ellenálló ahhoz, hogy ne engedje az -5- csappantyút, illetve gyutacsot a -4- ütőszeggel érintkezésbe kerülni, még akkor sem, ha a lövedék szállítása vagy kezelése közben véletlen folytán csúcsára esik. Ha a lövedék hegyét vagy csúcsát érő ütés oly nagy, hogy a -10-peckek engednek, vagyis elnyíródnak, akkor a gyujtókészülék a -2- tartórész belsejébe tolódik, idle ez nem jelent hátrányt vagy veszélyt, amennyiben az -5- rész tömege és tehetetlensége aránylag kicsi ahhoz, hogy ez esetben sem közeledjen egymáshoz a -4- és -5- alkatrész a -8- rugó ereje ellenében, vagyis a biztonság még ilyen ütés esetén is fennáll. A 4. ábra a lövedék további változatát mutatja, amelynél a, gyujtókészülék érzékenysége igen nagy és így az még' az esetben is működik, ha a lövedék nagyon vékony vagy puha anyagú, vagyis kicsi ellenállású tárgyhoz ütközik. Énnél a kivitelnél a lövés pillanatában a készenléti, illetve működési állapotot kiváltó szerv, vagyis a -32- hüvely tehetetlenségénél fogva az -5- gyutacs burkolatának a végére szorul és ezzel a -33- rugót összenyomja, ami után az -5- és -32- részek mint egy test működnek és a gyujtókészülék működése szempontjából mint elmozogható gyujtóhüvely szerepelnek. A nagyon gyenge -34- rugó az -5-gyutacsot a lövedék repülése közben a -4-i ütőszegtől kellő távolságban tartja. A találmány szerinti gyújtó szerkezet.tüzérségi lövedéknél is alkalmazható, amelynek az 5. ábra szerint vastag -28- fala, illetve1

csúcsa van és ez esetben a gyujtókészülék -2- tartója ebbe a vastagfalú csúcsíves részbe van becsavarva. Az 1., 2., 3., 4. és 5^ ábrák olyan gyújtókészüléket mutatnak, amelyeknél a -9- fej az -1-testen van rögzítve a -22a- perem segítségével. A 6. ábra ennek a szerkezetnek változatát szemlélteti, melynél a nagyobbméretű -30- fej a -31- testbe van becsavarva olykép, hogy a -30- fej kerülete mentén kiáll. Végül a gyujtókészülék úgy is szerkeszthető, hogy a test és a fejrész ugyanabból a -35-darabból van (7. ábra). Ez esetben a -4- ütőszeg szerelése, továbbá a -8- rugó és az -5-gyutacs beszerelése a test hátsó része felől, vagyis hátulról történik és a részeket az ugyancsak hátul behelyezett -36- gyűrű rögzíti. A -4- ütőszeg, amely előnyösen a -35-rész anyagától eltérő anyagú, bármilyen módon rögzíthető helyzetében, így pl. besajtolással. » 5 Szabadalmi igénypontok: 1. Ütésre működő gyujtókészülék, mely ferde becsapódás esetén is működésbe: lép és amely a testéből kiálló ütőfejet tartalmaz, melyet a célon történő becsapódáskor utánaengedő vagy megsemmisülő rögzítőszerv tart, ami az ütésre