140931. lajstromszámú szabadalom • Egyik irányban merevebb szövedék és eljárás annak előállítására

6 140931. téniik, ahogy az a III. példában van ismertetve, mimellett a végeket SS, ZZ vagy SZ, SZ rendszerben1 kötjük be. Az anyagot szokásos módon szőjjük meg, mimellett a gaze-hatást forduló nyüsttel idézzük elő szokásos módon. Miután az anyagot megszőttük, azt irmentesítjük,. hogy az irező anyagot a láncfonalakból eltávolítsuk, majd megszárítjuk és azután a II. példában ismertetett módon pergamentezzük. Ugyanúgy, , mint az előző példáknál, itt is alkalmazható a végső mosási és fehérítési művelet, ha kívá'natos. Ennek az anyagnak a mintái kb. 2000 P. c. m. hajlító-merevséget mutatnak láncirányban és ugyanakkor 20 mg. cm-t vetülékirányban, úgyhogy az anyag merevségi viszonya e két irányban 100 : 1. A jelen találmány szerinti irányítottan merev anyagok kényelmesen vizsgálhatók és hasonlíthatók össze a göndörödés szempontjából akként, hogy kis négyzeteket vágunk ki belőlük és megfigyeljük alakváltozásukat szabványos körülményeik mellett. így pl. ezt úgy vihetjük keresztül, hogy a vizsgálandó anyag kivasalt és simára lesajtolt felületrészéből egy kb. 13x13 cm-es négyzetet vágunk ki, melynek oldalai a vetülékkel, illetve lánccal párhuzamosak; ezt , -kb. 21 C°-on (70 F°-on) és 70% relatív nedves• ség<

mellett kondicionáljuk, és azután megfigyeljük* viselkedését, ha akadályozás nélkül lapos felületre, pl. asztalra helyezzük. Gyakorlati szempontokból és a legtöbb célra az anyagok gyakorlatilag göndörödésmenteseknek tekinthetők, ha az anyag mintája lényegében kinyúlt marad és egyik sarka sem emelkedik , többel, mint l"-kel (kb. 2 Vi cm-relí) a vízszintes hordozófelület fölé, melyre azt ráhelyeztük. A jelen találmány célszerű foganatosítási módija szerint készült anyagok jól belül vannak az említett 2V2 cm-es határon., A találmány azonban számottevő haszonnal jár, számos olyan irányítottan merev anyag előállításánál is, melyek valamivel jobban göndörödnek, mint amennyi az említett 2Y2 cm-es értéknek megfelel. Az előzőkből megérthető, hogy az irányított merevség foka bármelyik megömlesztett anyag \ esetén alapjában az anyag minőségétől és a fonalfinomsági számtól csak úgy, mint a csoportosítástól, vagyis az egyes vetésekben, vagy pedig az egyes nyüstszemekben végigfutó fonal- * végek számától függ, ahogy azt fentebb ismertettük. A találmány révén az anyagok merevsége általában előnyösen irányítottan) megnövelhető, legalább is öt- vagy tízszerestől egészen kétszázszoros vagy még többszörös arányig az anyag súlyától és az előbb említett . tényezőknek a kívánt hatásoknak megfelelő kombinációjától függően és ezt alkar lánc-, akár vetülékirányban meg lehet tenni. A gyakorlatban általában már a szövőszék lehető legnagyobb teljesítményének biztosítása végett is, célszerű az anyagok vetülékirányban való merevítése, de ez semmiképen sem általános érvényű, és számos esetben kívánatos, hogy láncirányban biztosítsunk kifejezett merevségét. Bizonyos olyan anyagok gyártása esetén, melyeknél vetülékirányban kifejezett merevséget kell TMztosítani, kívánatos lehet, hogy azoknak láncirányban is adjunk egy t

kis merevséget, amit úgy érhetünk el1

, hogy a láncba a szürke vagy nem reagáló láncfonalak közé egy kisebb egész reagáló fonalat iktatunk be, melyek: egymásra vonatkoztatva az anyaggöndörödés szempontjából célszerűen semlegesítve vannak. Ezek a fonalak a kikészített árunak lánckányban kisebb merevséget kölcsönöznek, mint amekkora az irányított vetülékirányú merevség. Hasonlóképen nyilvánvaló, hogy ha valamely anyagnak kifejezett merevséget kell kölcsönöznünk láncifanyban, "annak szürke vagy nem reagáló yetülékfonalai közé egy kisebb rész reagáló vetülékfonalat iktathatunk be, melyek előnyösen egymás között ki varinak egyenlítve az anyaggöndörödés szempontjából. A jelen .találmány szerint .megoldható további változat szerint nem reagáló fonalakat alkalmazunk (kisebb arányban) a fonalaknak ama rendszerében, tehát a láncban vagy a vetülékben, amelynek kifejezett irányított merevséget kívánunk adni, minthogy ez néha kívánatos lehet, hogy adott merevségű és kívánt finomságú és fonalszámú, anyagot hozzunk létre, akár külső, akár más kívánt tulajdonságok céljaira. Hasonlóképen az is tapasztalható, hogy bizonyos szerkezetekben ' túlságosan nagy merevséget kapunk, ha valamelyik irányban valamennyi fonál reagáló marad, amely esetben e fonalak egy részét (általában felénél kevesebbet) szürke pamuttal vagy más nem reagáló fonállal helyettesíthetjük. A reagáló fonalak merevsége is csökkenthető, ha azokba keverés útján nem reagáló rostokat kebelezünk be. Ha ezek a nem reagáló rostok gyapjúból vagy kazeingyapjúból vannak, az anyag gyűrődésállósága növekszik. Ugyanezért vagy más okokból kívánatos lehet, hogy azokba a csoportokba, amelynek többi fonalai reagálók, gyapjú vagy más nem reagáló fonalakat iktassunk be. Az előzőkből világos, hogy ez a találmány új termékeket nyújt és új módszereket az ilyen anyagok előállítására, közönségesen rendelkezésre álló felszereléssel és anyagokkal és hogy a jelen találmány természete olyan, hogy ezeket az árukat teljesen elfogadható áron állíthatjuk elő. Bár itt bizonyos jellegzetes anyagokat ismertettünk, * melyek a találmányt megvalósítják és olyan módszereket, melyek ezeknek előállítására valók, nyilvánvaló, hogy a.találmány nagyszámú változatban! valósítható meg szellemének és terjedelmének határain belül és hogy apróbb eltéréseket lehet, véghezvinni a fent ismertetett módszerektől, amikor még mindig: követjük a találmány lényeges tanításait. Szabadalmi igénypontok: 1. Szövött textilanyag, melynek az egyik fonalirányban nagyobb merevsége van, mint a %iásikban és amelyben a lánc- és vetülékfonalak rendszerei egymással össze vannak szőve, azzal jellemezve, hogy e rendszerek közül az egyik túlnyomórészben egymással összeömlesztert, egymással ellentétesen sodrott cellulóz-