140931. lajstromszámú szabadalom • Egyik irányban merevebb szövedék és eljárás annak előállítására

4 140031. csévére, vagy hüvelyre. Ez a fentismertetett módon történhet, ha úgy a Z-sodratú, mint az S-sodratú fonalakat hordozó kúpokra a fonalak ugyanabban az irányban, nevezetesen felülnézetben az óramutató járásával ellentétben -/annak felcsévélve, úgyhogy a- lecsévélődlés a 3. ábrán látható módon az óraimiutató járása irányában megy végbe. Ily módon az S-sodratú fonál valamivel nagyobb utat tesz meg és a vetülék ekként egy kevéssel több S-sodratú fonalat tartalmaz, mint Z-sodratú fonalat, ami megfelelően kiegyenlíti azt, hogy a Z-sodratú fonál a lehúzáskor kissé jobban sodrottá, az S-sodratú fonál pedig kissé kevésbbé sodrottá válik. Ha nagyobb számú, -de páros számú fonalat alkalmazunk, mint pl. a 2. ábra szerint, az ilyen anyag előállításánál a kúpos • csévék elrendezése a 3. .ábra szerinti módon történik, de akként, hogy'minden egyes kúpot megkettőzünk, amikor is két Z-sodratú fonalat hordozó kúp helyezkedik el két S-sodlratú fonalat hordozó kúp alatt, úgyhogy egy négy végű többszörös vagy csoportos fonál csévélődik fel a csévére, akként, hogy arról simán és egyenletesen húzódik le és ekként elkerüljük a fonálcsomókat, melyek máskülönben elcsúfíthatnák a belőlük készített irányítottan merevített anyag felületét. Természetesen az is lehetséges, hogy a kúpos csévéket a fentismertetettől eltérően csévéljük, amely esetben a kúpos cséveelrendezést szükségképen változtatjuk, feltéve természetesen, hogy elérjük, hogy az alsó kúp (vagy a kúpok, ha négyet vagy hatot alkalmazunk) úgy legyen sodorva és felcsévélve, hogy az alsó csévéről (vagy csévékről) való lehúzás a fonálnak (vagy fonalaknak) szorosabbra sodródására vezet, míg a felső kúpról (vagy kúpokról) lehúzott fonál (vagy fonalak) a lehúzás során kissé kevésbbé sodrottakká válnak. Efy másik módszer az anyaggöndiörödés gyakorlati vagy esetleg tökéletes semlegesítésére abban van, hogy kiegyensúlyozott kétvagy többágúan és esetleg többrétegesen cérnázott, reagáló fonalakat alkalmazunk, amely csoportokban több S-sodratú fonalat csavartunk vagy sodortunk össze Z-sodratúvá, vagy pedig fordítva, úgyhogy olyan eredő fonálcsoportot kapjunk, melynek gyakorlatilag nincs egyik irányban való sodródásra sem hajlama. További módlszer abban van, hogy olyan reagáló fonalakat alkalmazunk, melyeknek csak csekély sodratuk van vagy egyáltalában nincs sodratulk, mint pl. nyújtott, alacsony sodratú pamut előfonalakat, vagy pedig szintetikus, folytonos szálból igen alacsony sodrattal készült, reagáló fonalakai Azt találtuk még, hogy a reagáló fonalak nagyobb mértékű csoportosításának meglepő hatása van az anyag merevségére is, nevezeteden az ilyen fokozott csoportosítás a merevséget észlelhetően arányosan növeli; így pl. egy 48 X 48-as (14/1, illetve 16/1 fonalfinomságú) szövet, mely a vetülékben reagáló egyszerű fonalakat tartalmazott, 5000—6000 flexométer-egység (hajlító-merevség „Pierce" mgcmekben röviden „P. M. c") nagyságrendű hajlító-merevséget mutat. Egy 48 X 24-es szerkezet, amelynél vetésenként két-két hasonló fonalat (melyek közül az egyik S, másik pedig Z-sodratú) vetünk át, úgyhogy a valóságos fonálsűrűség ugyanaz, mint a 48 X 48-as fent, említett szerkezetben, ezzel szemben 10000— 12000 flexométeregység nagyságrendű hajlítómerevséget mutat. Azt találtuk továbbá, hogy egy 48 X 12-es szerkezet, mely vetésenként négy-négy hasonló fonalat tartalmazott, (de amelyek közül kető S- és kettő Z-sodratú volt) és ekként tényleges fonalsűrűsége ugyanúgy 48 X 48 volt, mint a fentebb ismertetett két anyagnál, 20000—25000 flexométer-egység. nagyságrendű hajlító-merevséget mutatott. A hajlító-merevségben mutatkozó ez a nagyon meglepő növekedés, amely a hasonló fonalak egyszerű csoportosításából ered, (amikor is .azok együttes súlya ugyanaz, mintha azokat egyenként használnánk) a találmány szerinti anyagok előnyben részesített kiviteli alakjainak előállításával járó igen hasznos tulajdonság és könnyen alkalmazható eszközt biztosít arra, hogy gyakorlatilag bármilyen merevségi fakót biztosíthassunk« amely észszerűen megkívánható, méteráruiban és üzleti forgalomba kerülő, közönséges célú anyagokban, anélkül, hogy azok vastagságát számottevően megváltoztatnánk. A következők a találmánnyal összhangban készített anyagok jellegzetes példái: /. példa. Egy 48 X 48-as vászon (melynek fonalai 14/1, illetőleg. 16/1 finomságúak) és amely 2,85 yardonként 1 fontot nyom (vagyis 5.7 m/kg-os) és amelynek gyakorlatilag nincs göndörödési hajlama, mimellett vetülékirányban hangsúlyozott, irányított merevsége van, a következőképen állítható elő: A láncfonalakat nyers pamutból fonjuk, irezzük és a szövőszék lánchengérére a textiliparban szokásos módon felvetjük. Ezek a sztifke fonalak a duzzasztó- és keményítőszerefcre nem reagálnak. A vetülékfonalaik kívánt rnenynyiségének felerészét S-sodrattal, másik felerészét pedig Z-sodrattal állítjuk elő. Ezefoét a fonalakat matringokban üstben főzzük és fehérítjük a szokásos módon, így pl1

, azokat fcb. 1 atmoszféra nyomáson 12 órán át 5% marónátront, \% szappant,és 1% nátriumszilikátot tartalmazó oldatban főzzük, majd* öblítjük és 27 C°-on (80 F°-on) 0,2% felhasználható klórt tartalmazó oldatban fehérítjük. A fonalakat ezután valamilyen alkalmas- berendezéssel. a vetélőcsévékre csévéljük fel. Ezt az anyagot váltószövőszéken kell megszőni, avégett, hogy a vetülékbe az S- és Z-sodratú fonalakat egyes fonalak (vagy pedig S-sodratú csoportok és Z-sodratú csoportok) alakjában bevessük. A vetülékfonalakat SZSZ és így tovább vagy pedig SSZZ és így tovább sorrendben vetjük be a használt váltószövőszék tipusa szerint. Az anyag most már a zselatiniizáló szerrel való impregnálásra* kész. Az anyagot kb. 70% töménységű cinkklorié-oldaton gyúrjuk át,