140931. lajstromszámú szabadalom • Egyik irányban merevebb szövedék és eljárás annak előállítására

2 140931. , ; tit« szer gyakorlatilag nem befolyásolja, vagy legalább is csupán nagyon különböző és kisebb fokban befolyásolja, úgyhogy a viszonylagos merevségben jelentékeny eltérés jön létre, ahogy azt az alábbiakban részletesebben ismertetjük. Ugyanannak az anyagnak a fonalaiban, mely fonalak alapvetően ugyanolyan vegyi összetételűek lehetnek, meglepő merevségi eltéréseket lehet létrehozni a vegyi behatásokra való érzékenységük különbségéneik felhasználásával, amely különbséget mesterségesen hozhatunk létre és a találmány szerinti újszerű anyagok előállítására az ilyen eltérő behatást használjuk fel. így pl. ha egy pámutanyagot mosatlan vagy szürke pamutfonálból1

való lánccal készítünk, mimellett a vetülék ugyancsak pamut, de mosott és fehérített, akkor tökéletesen megvalósítható, hogy a mosott vagy fehérített pamutfonalakat zselatinizáljuk az anyagnak valamely ömlesztőszerrel, így pl. cinkkloridbldattal1

való impregnálásával és így az utóbb említett fonalakat igen számottevő mértékben keményítsük, anélkül, hogy szürke fonalakon bármilyen észlelhető hatás mutatkoznék. A fehérített és fehérítetlen gyapotszálaknak az ömleszioszerek behatására való érzékenységében mutatkozó különbség nyilván elsősorban annak a ténynek a következménye, hogy a nyers gyapot számottevő mennyiségű természetes viaszokat, olajokat vagy hasonló védőszereket tartalmaz, melyek a fehérítetlen gyapotrostokat viszonylag inerssé teszik a cinkkloridl vagy más zselatini*záló vagy ömlesztőszer behatásával szemben. Később ezek a védő alkatelemek eltávolíthatók, így PL üstben való főzéssel és így az egész anyag lényegében egyöntetű és tökéletesen kielégítő külsőhöz juttatható. A zselatinizáló reagensekre való ugyanilyen általános reagálást számos közönséges textilrost, szál és ezekből készült fonál mutat. így pl. egy-olyan anyagban, amilyet most ismertettünk, a fehérített vagy mosott pamutfonalak mosott len-, szizál-, rami-, kender-, jutafonalakkal és más teirmészetes cellulóz-rostfonalakkal helyettesíthetők. Viszkóz- vagy rézoxidammónium-műselyem és más regenerált cellulóz-fonalak (akár pászmákra vágva, akár folytonos szál alakjában) lényegében ugyanezeket az eredményeket szolgáltatják. Az is kitűnt, hogy cellulózészterrostokból, mint pl. cellulózacetátból, cellulózbutirátból és. cellulózpropionátból vagy ezek keverékeiből vagv kopolimárjeiből (akár pászmákra vágva, akár folytonos szál alakjában) készült fonalak szintén megfelelőek keményített fonalakként. Az ilyen zselatinizáló szerekre normálisan viszonylag nem reagáló fonalak nyers pamutfonalakból vagy bármilyen más, közönséges, nem mosott, növényi textilrostókból, .gyapjúból vagy kazeingyapjúból (Aralacból), nylonból vagy más nem cellulóz-jellegű szintetikus rostokból vagy szálakból, mint pl. vinilacetát — és vinilklorid-kopolimiérekből és ví n i li dénkl OTÍ db ól, pl. Vinyon és Sarán védjegyezett nevek alatt forgalomba hozott rostokból vagy szálakból készíthetők. Más esetben az előbb említett reagáló rostok vagy fonalak a találmány céljaira eléggé nem reagálókká tehetők akként, hogy azokat védőszerekkel, így pl. kis mennyiségű viaszokkal, olajokkal vagy más zsíros anyagokkal vagy más ilyen átmeneti hatású szerekkel kezeljük, vagy pedig tartós hatású szerekikel1

, mint pl. formaldehiddel vagy formaldehidet tartalmazó gyantákkal, így pl. karbamid-formaldehiddel vagy fenolformaldíehiddel, úgyhogy a zselatinizáló szer nem tudja könnyen elérni, vagy megtámadni a csupasz szálakat. A gyakorlatban azt találjuk, hogy a találmány egyformán alkalmazható az olyan anyagok tekintélyes sokaságára, amelyekben a fonalakat a különböző vegyi reakcióképességekre tekintettel választottuk ki. A zselatinizáló, vagy ömlesztőszerként való alkalmazás céljaira számos olyan vegyszer egyenértékű, melyeket a textiliparban ömlesztőszerként ismernek és használnak. így pl. a fentemlített pamutanyag kezelésénél az olyan duzzasztószerek, mint a rézoxid-ammónium (réztetraminhidroxid) vagy kénsav használható a cinkklorid helyett. Más példákként megemlíthetők a kevert savak (salétrom- és kénsav), foszforsav, a kvaternér ammóniumbázisok, nátronlúgoldat —10 C°-on, kalciumtiocianát és mások. Természetesen nem szabad' erősen alkáliás ömlesztőszert használni olyan anyagokhoz, rnelyek gyapjúk vagy kazeingyapjú (Aralac) tipusú rostokat tartalmaznak. Az örnlesztőszereknek cellulózrostokra, mint pl. mosott pamutra és műselyemre gyakorolt hatása a szövetkikészítő iparban jól ismert és azt különbözőképen, mint duzzasztást, ömlesztést, zselatinizálást vagy pergamentezést említik. Az ilyen különféle szerek alkalmazásával kapcsolatban követett módszerek és eljárások különbözők, de a körülményeket mindegyikkel kapcsolatban alaposan kidolgozták és ezek jól ismeretesek az iparban járatosak előtt, bár ezek közül eddigelé tudomásunk szerint egyiket sem használták: szelektív kéményítés különleges céljára avégett, hogy a jelen találmány szerinti irányítottan merev anyagokat állítsak elő. így pl. a cinkkloriddal ömlesztendő anyagokat általában ennek az anyagnak több órán át teszik ki, míg kénsavas kezelés esetében a cellulóz-összetételű anyagokat ezzel a reagenssel csupán néhány másodpercig kezeljük. A találmány céljaira kívánt reakció mindezeknél a kezeléseknél egy kombinált duzzasztó és felületes oldhatóvá tevő hatás, amely a rostoknak bizonyos fokú egymáshoz .tapadását idézi elő, még pedig a cérnában vagy fonálban rendszerint számottevő mélységig. Ha *ez a reakció a kívánt fokig előrehaladt, a zselatinizáló szert semlegesítik vagy eltávolífják'és az anyagot alaposan kimossák és megszárítják. Egyszerűség kedvéért a fentebb említett ilyen reagensekre az alantiakban általában mint „ömlesztő" vagy „zselatinizáló" szerekre uralunk és hatásukat „ömlesztés" vagy „zselatinizálás" néven említjük és a fonalalkat „ömlesztett", „zselatinizált" vagy „keményített" fonalaknak