140930. lajstromszámú szabadalom • Azonos irányban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

mm. III. példa. Egy részben ömlesztett 2,85 yard (font (5,7 m/kg) pamutvászon, mely ipari célra volt szánva, 47,8X47,2 tényleges fonalsűrűséggel készült. Igen fontos volt, hogy ez az anyag gyakorlatilag göndörödésmentes legyen, minthogy abból kis alakdarabokat vágnak ki, cipők készítéséhez. Avégett, hogy ez az anyag ne legyen túlságosan merev és gőz számára ne legyen áthatolhatatlan, a láncfonalak felét kifőzték és fehérítették és a vetülékfonalat fele is hasonlóképen volt kezelve, mimellett a többi fonalaik úgy láncban, mint a vetülékben természetes szürke pamutból készültek és ennek következtében a megömlesztőszerre értéketlenek voltak. A szövés után ezt az anyagot valamely ismert megömlesztőszerrel keményítették. Az alább említendő •számadatokat úgy kaptuk, hogy az egyenletet a vetülékfonalak fele számára és a láncfonalak fele számára alkalmaztuk, mimellett a többi fonalakat (melyek nem lettek keményítve), az egyenlet szempontjából elhány agol• tuk. Az egyenletet alkalmazva azt találtuk, hogy szabályos 14/1 (ténylegesen 13,93) finomságú fonalak voltak a láncban használhatók, a vetülékben pedig szabályos 16/1 (tényegesen 15,72) finomságú fonalak, amikor is az anyag szokásos kikészített súlyát megtartottuk és mindamellett gyakorlatilag teljes kiegyelítettséget érhettünk el, ha a láncfonalakat 4,0l-es, a vetülékfonalakat pedig 4,32-tes sodrattényezővel! fontuk. Ilymódon olyan anyagot kapunk, melyben az egyenlet szerint a lánc 0,20 egységgel túlsúlyban van, de amely gyakorlatilag göndörödésmentes. IV. példa. Szúnyognálónak készült gazekötésű anyagot, mely a jól ismert, kereskedlelemben kapható, hidroxietil-cellulóza appreturával való 'keményítős után nem göndörödik, úgy kapunk, hogy egy 28X14-es (ténylegesen 27,9X13,5-ös) gazekötésű anyaghoz a láncban 34,06/1-es, a vetülékben pedig 27,10/1-es fonalakat használunk, mimellett á lánc sodrattényezője 4,02, a vetülék sodrattényezője pedig 5,21. Ez gyakorlatilag nem göndörödő árut adl, bár az egyenlet szerint a lánc 0,03 egységgel eltér a teljes kiegyenlítéstől. V. példa. Nagyon kemény, nehéz, bélésnek való pamutszövet, mely cinkkloriddal való keményítés után nem göndörödik,.az egyenlet szerint úgy készül, hogy 48X44-es (ténylegesen 48,lX43,8-as) kötést szövünk meg, melynek láncában 12,25/1-es, vetülékében pedig 10,21/1-es fonalakat használunk. Ha a lánc sodrattényezője 4,00, az egyenlet azt mutatja, hogy a vetülék sodkattényezőjének 3,34-gyel kell egyenlőnek lennie, avégett, hogy olyan terméket kapjunk, melynek fonalrendszerei csaknem tökéletesen egyensúlyban vannak egymással a göndörödés szempontjából. SZÖVQS után ez a termék megfőzhető és fehéríthető avégett, hogy azt ezzel az oldattal impregnáljuk, kb. két órán át abban áztatjuk, azután vízzel alaposan kimossuk. Szabadon való szárítás után azt találjuk, hogy az anyag tartósan keményített és göndörödésre hajlamot nem mutat ' VI. példa. Egy lazán szőtt, lágy pamutanyagból általában zászlókat, lobogókat és drapériákat készítenek. Ebben az esetben gyakran kívánatos, hogy az anyagot hosszú, szalagszerű lobogókká hasítsák, melyek lehetőleg ne csavarodjanak, amikor azokat a levegőbenAfóüggesztik.. Ilyen anyagot készíthetünk, ha eBP36X32-tes (ténylegesen 35,5X31,0-ás) szerkezetet szövünk meg 33,51/1 fonalakkal a láncban és 35,12/1 fonalakkal a vetülékben, mimiellett a láncfonalak sodrattényezője -3,90, a vetülékfonalaké pedig' 4,70. Az egyenlet szerint ez az anyag négy tizedesig pontosan ki van egyenlítve. Az ilyen anyag nem mutat göndörödési hajlamot, még akkor sem, ha a levegőben számottevő hosszúságú keskeny darabját függesztjük ki. Vlí. példa. » Egy újszerű pamut-viszkóza-pászma-műsélyem ruhaszövet, mely valamely jól ismert megömleszto szerrel tartósan keményítve nem göndörödik, a következőképen készül: A elméleti fonálsűrűség 64X60. A vetülék 90 dbnier finomságú viszkóza-pászma-műselyem-fonalakból áll. Az egyenlet szempontjából ezeket a fonalakat 59/1 finomságú pamutfonállal vesszük egyenlőnek. A vetülék sodrattényezője 4,48 és a tényleges vétüléksűrűség 59,6. A lánc hüvelyenkénti végeiből kb. 30 szürke pamutfonál vagy gyapjúfonál. E fonalak finomsága 40/1 és sodrattényezőjük 4,25, de minthogy ezek a fowalaík nem keményítődnek, az egyenlet szempontjából elhanyagolhatók. Az egyenletben csupán a műselyemfonalakat vesszük számításba. E műselyemfonalak tényleges sűrűsége hüvelyenként 33,9, és e vdszkóza-pászma-müselyemfonalak finohiságá 130 denier. Az egyenletben való alkalmazás szempontjából ezek 40,89/1 pamutfonállal egyenértékűek. E viszfcóza-lámcfonalak sodrattényezője 4,51. Ha a műselyemfonalakra vonatkozó adatokat az egyenletbe behelyettesítjük s a szürke pamutfonalakra (vagy gyapjúfonalakra) vonatkozó adatokat figyelmen kívül hagyjuk, minthogy azokat nem befolyásolja az olyan keményítőS2é¥; mint amilyen a cinkklorid, azt találjuk, hogy %bbén az anyagban a lánc mindössze 0,033 egységgel van túlsúlyban. Ennek megfelelően az anyag kikészítés után göndörödik. Vili. Példa, Az egyenlet szerint nem göndörödő, megömlesztett svájci organdít készíthetünk, ha 68X X 60-as (ténylegesen 67,4X59,3-as) olyan szövetet szövünk, melyben mind a vetülékben, mind pedig a láncban 70,1/1-es fehérített pamut# • / »