140925. lajstromszámú szabadalom • Húzó- illetve szakító zár

Megjelent 1952. évi május hő* 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS i '••••'• 140925. SZÁM. 3 c. OSZTÁLY. — G-10260. ALAPSZÁM. Húzó-, illetve szakító zár. • Goldner Richard gyáros, Sidaey (Ausztrália). A bejelentés napja: .1947. április 30. Pótszabadalom a 138611. számú törzsszabadalomhoz. „Ausztráliai elsőbbsége: 1942. augusztus 27. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alkalmazásával.) A találmány a 138.611. lajstromszámú törzsszabadalom leírásában 'ismertetett fajtájú húzóilletve szakító zárakra vonatkozik. A törzsszabadalom leírása, többek között, olyan húzó- illetve szakító zárat ismertet, melynek két olyan tekercselt zárótagja van, melyek mindegyike akként egyesített két-két huzaltekercsből álló „összetett tag", hogy a két tekercs megfelelő menetei úgy vannak csoportosítva, illetve egymás mellé helyezve, hogy rátekintésre „menetpárokat" és az egymást követő „párok" között fennmaradó „hatásos közök"-et alkossanak, mimellett ezek a közök a tag természetes állapotában szűkebbek, mint a másik zárótag egy „működő tekerületét" alkotó két egymásmellé helyezett tekercsmenet „együttes'vastagsága". Az „összetett tag", „hatásos köz", „összetett vastagság", és „működő tekerület" kifejezések értelmét a törzsszabadalom leírása* részletesen magyarázza. Amint a törzsszabadalom leírása megemlíti, a zárnak szokásos alakú futó vagy csúszó szerve is lehet, melynek elmozgatása útján, a szokásos szerkezetű húzó- illetve szakítózárakkal kapcsolatban ismert módon, a zár csukása és nyitása foganatosítható. A törzsszabadalom leírása azt is kifejti, hogy a tagoknak valamely anyaghoz, mint pl. .kötőszalaghoz való erősítése fonál vagy fonalak, huzal, vagy más egyenértékű szervek utján olymódon történhetik, hogy a tekercselt tag egymásmellé helyezett meneteiből alkotott „párokat" a fonálnak, fonalaknak, huzalnak vagy más egyenértékű eszköznek ugyanaz a hurka vagy Öltése vagy ugyanazok a hurkai ölelik át és tartják ekként a kívánt egymásmellé helyezett viszonylagos helyzetben. Nyilvánvaló, hogy az ilyfajta zárótagban, melynek tekercseit fémhuzal, vagy más szilárd anyagból1

készült huzal alkotja, az egymást követő „működő íekerületek" közötti kívánt köz a tag. egész hosszában fennáll, még akkor is, ha az azt alkotó tekercsek csaík helyenként vannak összekötve, így.- például csupán egy „páron" vagy néhány „páron" (melyek szóm- : szédos, vagy nem szomszédos párok lehetnek), • mondjuk a tekercs egyik végén. A tapasztalat azt mutatta, hogy bizonyos, az alábbiakban kifejtendő feltételek betartása mei- .. lett, a kívánt reteszelő hatást olyan, tekercselt^, „összetett tagokkal" is elérhetjük, melyekben" -az összetett tagot, alkotó tekercseknek csupán egy része van' fonállal, fonalakkal, vagy-más- -ként az anyaghoz, például kötőszalaghoz, erősítve, míg a tag fennmaradó tekercse vagy tekercsei az előzőbe • lazán van vagy vannak be- . helyezve, illetve abba bekapcsolódva úgy, hogy abban mind tengelyirányban, mind pedig harántirányban a tag tekercseinek menetmagassága; iletve átmérője által meghatározott hatá-" rak között „lebeghet" vagy .-.lebeghetnek". -Erre való tekintettel á jelen, találmány olyan . zárakra vonatkozik, melyeknek egyenként két Vagy több tekercsből álló két „összetett tagja" van, és amelyben az említett tagok közül lég- ',;alább az egyiknek csupán egy vagy csak néhány tekercse van a kötőszalaghoz vagy más. anyaghoz erősítve, míg a tag fennmaradó ter kercse vagy tekercsei az először említett« te^kérésben van vagy vannak tartva, illetve abbabelekapcsolódva, de nincsenek ahhoz4

másként hozzáerősítve. A-benntartott, lebegő tekercsek . ennélfogva — a zárótagok va^tíennyi szétkapcsolódott szakaszában — a tekercs alakjával meghatározott határok között, a rögzített tekercshez vagy tekercsekhez képest mindenféle helyzetet szabadon foglalhatnak el. • A mellékelt rajz a találmány szerint módosított zár előnyben részesített példaképem kiviteli alakját mutatja, 'melvnél mindegyik tag csupán két-két tekercsből áll. A rajzon az 1. ábra a két tag meneteinek egy egymással ; összekapcsolódó csoportját nagyítót léptékben szemléitető vázlatos részletábrázolás, a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén Vett