140924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kifeszített kábelek lehorgonyzására, különösen betonszerkezetekben
1 140924. bele. Tanácsos még az is, hogy az üreg belső felszínét fémburkolattal vonjuk be és e burkolat és az üreg belső fá'la^ közé' zsiradékot tegyünk, hogy a súrlódást csökkentsük. Az üreg lehet csonkakúpalakú és a habarcsot legalább "egy csonkakúpalakú ékkel, a kábel. tengelyébe nyomhatjuk, amikor az elcsúszás, mely' á meg'kent felületen fellép, a drótok húzásakor, amikor a húzókészüléket megindítjuk, még jobban összenyomja a habarcsot s ezzel növelje a drótok lehorgonyzásátiÉik biztonságát. Az* üreget magában foglaló szerv, amelyben a kábelt megerősítjük, fegyverzett betonból (vasbetonból) is készíthető; ez esetben az üreg, melyben a kábelt megerősítjük, maga-' : ban a' betonban képezhető ki s ez üreg belső fala olyan kiképzésű lehet, hogy a kiterjedéskor fellépő húzásnak 'ellenálljon, s ecélbol a betonba olyan acél fegyverzetet ágyazunk, mely az üreget körülveszi s ezt akkor szereljük a helyére, amikor a befont, még nem csömöszöltük be. Ez a fegyverzet acélcsőből vagy acélhuzalból állhat, spirális 'menetekkel, amelynek elég magas a rugalmassági határa, vagy vehetünk egy ily acélcsövet, spirális menetű huzalt tekercselve köréje. A végett, hogy az említett fegyverzettel létesített nyújtást biztosan átvigyük a betonra, elláthatjuk a betont egy*'másik, tranzverzális irányú fegyverzettel is, ami egy másik tekercsbő! állhat, melyet spirális huzalból tekercseltünk és az elsőtől egy bizonyos távolságban helyeztünk el, vagy négyszögletes fegyverzetekből, amelyek keresztirányúak a kábel tengelyére. \ í • A találmány [keretébe tartozik az eljárás gyakorlati kivitelére való készülék is. , A csatolt "rajz a találmány különböző példaképem kiviteli alakjait mutatja. Az 1. ábra oly kábel keresztmetszete, amelynek burkolata az egyik megvalósítási mód1 szerint va*h kiképezve; a metszés azon a .ponton van, mely a horgonyzás felett fekszik. A 2. ábra e kábel részleges hosszanti metszete. A 3. ábra a lehorgonyzó szerkezet és a kábelt kifeszítő emelő hosszmetszete a szerkezet egyik végén. A. 4. ábra két drótnak és az emelő lehorgonyzó pofájának elülnézete. Az 5. ábra két drótnak és az emelő lehorgonyzó pofájának elülnézete. Az 5. ábra a kábelre merőlegesen álló, hasí• tott aljlemez nézete, amelynek az a szerepe, hogy a huzalokat kifeszítésük előtt elválassza egymástól. Az 1—5. ábrán bemutatott gyakorlati példában a kifeszítendő és lehorgonyozandó kábel két réteg -8- és -9- huzalból vagy szálból áll. (összesen páros számú, pl. 32 huzalt tartalmaz), melyek olyan -1- mag körül vannak elhelyezve, amely meredek emelkedésű spirálrugó. E belső részek oly burkolatba vannak zárva,, mely pl. két -7-, -7a- fémlapból (1. ábra) készült, amelyek -5- széleik visszahajtásaival rögzítődnek egymáshoz. E burkolatot még a szerkezet Íjétonjának becsömöszölése előtt a helyére kell tenni s az a rendeltetése, hogy a betontól a -8, 9- kábelt elszigetelje, de a kábel rugalmas megnyúlását a húzás pillanatában mégis- megengedje, még akkor is, ha ékkor a betont már tömörült és megkeményedett. Amint a 3. ábrán láthatjuk, a -8, 9- kábel vége üreges csonkakúpalakú -6- acél-diarabba nyúl, mely keményített acélhuzalból álló -3-tekerccsel van körülvévé, amelynek rugalmassági határa pl. 35 kgAnm2 -nél nagyobb. A -6-rész kürtő-alakú üregének bővebb nyílása a kifeszítendő kábel felé néz. Ez a -6- acéldarab és a -3- tekercs a köréjük öntött -2- betontáblába vannak ágyazva. A -#. acéldarabot, pl. szalagalakú, betonbiztos -10- Összeköttetés kapcsolja a -7- burkolathoz azért,'.hogy beton ne . hatolhasson e részekhez, illetve a -7- burkolatba. A -2- betontábla végén-a vastag, acélbpl való -12- aljlemez van, mely a kifeszítő eszköznyomását felfogja és,-azt a -2- betoritáblára átviszi. A hornyolt -13- lemez, amelynek részletrajza az 5. ábrán nézetben látható's-mely a -2- betontáblába ágyazott -15- csavarokkal van rögzítve, a szalagvasból való -14- aljlemezekhez kapcsolódik, melyek a -8, 9- kábel huzal• párjait a -13- lemez -30- hasítékaiban vagy hornyaiban tartják. A nagyon kemény habarcsból álló, eléggé fegyverzett -16- kúpot, hoszszanti irányban, a -17- cső (melynek tengelye a kábel hosszában fekszik) és a sima és csiszolt acélból álló,, kúpos -18- tok között öntjük ki, mely tokban egy sárgaréz vagy ónlemezből álló másik -19- tok foglal helyet. Ugyancsak ónlemezből vagy sárgarézből készült kúpos -20- tokot teszünk a -6- acéldarabba is, amelynek-felülete a -6- acéldarab és a -20- tok között annyira meg van kenve, hogy 5—10 % nagyságrendű súrlódási együtthatót idézzünk elő. A -23- emelő -21- dugattyúja olyan -12-aljlemezre támaszkodik, mely tizenhat sugárirányú -21a- hasítékkal van ellátva, melyen a -8, 9- kábelhuzalok páronként átmehetnek. E -21-, dugattyúnak kisebb -22- kisegítő dugatytyúja is van, mely a -16- kúpra támaszkodik. A -21- dugattyú -23- hengerének tizenhat darab -24- lehorgonyzó pofája van, melyek mind* egyike két-két kábeldrótot fogadhat be, melyeket közéjük helyezett -27- ék választ el egymástól (melyek felülnézetét a 4. ábrán, a.-27-és -28- nyúlvány között láthatjuk, amelyek a lehorgonyzó pofákat alkotják). A nagyobb -21-dúgattyú a -22- dugattyúnak hengerét alkotja, a két dugattyú tehát koncentrikus. A -2- betontáblában még egy néhány lágy acélból készült -25- spirál és -26- fegyverzés van a kábellel párhuzamos irányban. Miután a kábelt -7- burkolatával együtt a szerkezét kiöntő formájában a helyére állítottuk és a kábel vége átment a -20- tokon, mely a -6- acéldarab belsejében! húzódik s végül, ha a -3- és a -25- tekercs is a helyén van, kiönthetjük a -2- betontáblát. Ha a beton megkeményedett, a kábel-huzalokat, páronként egymástól elkülönítve, a -12-és -14- aljlemezek közé és a -13- lemez -30-
