140916. lajstromszámú szabadalom • Foglalat csőalakú, végein tengelyirányú érintkezőcsapokkal rendelkező villamos világítótesthez

140916. ben egy-egy 22 fülke van. Ezek a fülkék lehető­séget adnak arra, hogy a csatlakozóhuzalokat ,a toknak akár az elülső, kár a hátsó oldalán, ve­zessük be a tokba. A 2 támasz alján a tok hátsó oldlalán bevezetett csatlakozóhuzalok továbbve­zetésére való 5 horony van. A világítótest tartószervét két 15 és 28 perem és ezeket egymással összekötő 14 gerinc alkot­ja. A tartószervet a 8 tok elülső falának 21 nyí­lásán át dugjuk be a tokba, miimellett a tartó­szerv elülső pereme kitölti a 21 nyílást. A tartó­szerv 14 gerincének hossza egyenlő a 10 érint­kezőrugók szélességével úgy, hogy ezek a ru­gók, amelyek a tartószervnek a 8 tokba való behelyezése után két oldalról hozzásimulnak a tartószerv gerincéhez, meggátolják a tartószerv tengelyirányú mozgását a tokban. A 2 támasz alsó részének vastagsága megegyezik a 8 tok elülső és hátsó fala közötti közzel úgy, hogy a támasz nem mozoghat a tokban. A tartószerv 14 gerincének két egymással átellenes 12 kiug­rása van, amelyek a 10 érintkezőrugók 13 haj­lásaiba illenek, minél fogva a 8 tokba behelye­zett és 14 gerincén a 10 rugókkal megfogott tartószerv maga alkotja az egyedüli összekötő­szervet a 8 tok és a 2 támasz között úgy, hogy további összekötőszervek feleslegesek. Ez je­lentősen egyszerűsíti, és olesóbbítja a foglalat előállítását. A tariószerv elülső 28 peremében a 16 vilá­gítótest 11 érintkezőcsapjainak befogadására alkalmas 18 hornyok vannak abban a síkban, amely merőleges' a tartószerv 14 gerince 12 ki­ugrásainak síkjára. A világítótest érintkező­csapjait a tok tetején levő 17 bevágáson! át le­het az említett horony okba bevezetni. Az 1. ábra a világítótest tartószervét abban az állásban szemlélteti, amelyben 12 kiugrásai a 10 érint­kezőrugók 13 hajlásaiba fognak, mimellett a vi­lágítótest érintkezőcsapjaii bevezethetők a 18 horonyokba. A 2. ábra a tartószervet 90 fokkal elfordított állásában mutatja, amelyben: a 10 érintkezőrugók érintkeznek a világítótest 11 érintkezőcsapjaival. Az 1—7. ábrákban szemléltetett kiviteli alak­ban a 2 támasz a világítótest tartószervét járu­lékosan megtámasztó 21 fallal rendelkezik, amelyben a tartószerv hátsó 11 peremének be­fogadására alkalmas köralakú 19 nyílás van. Ehelyett, vagy emellett a tartószerv hátulsó 15 peremének hengeiralakú 30 toldata is lehet (3. ábra), amely a 8 tok1 hátsó 26 falának 29 mé­lyedésébe illik és ilymódon még jobban meg­támasztja a tartószervet. E járulékos megtá­masztások egyikére sincsen azonban rendesen szükség, mert általában elegendő a tartószerv-1 rajzlap. A kiadásért felel a Tervg: Újpesti nyomda. — 4516. nek a 8 tok elülső falában és a 10 ériníkezőru­gák között való megtámasztása. A 8. ábra a találmány szerinti foglalat leg­egyszerűbb kiviteli alakját szemlélteti, amelyben a 32 támasznak nincsen a világítótest tartószer­vét megtámasztó fala és ez a tartószerv csak elülső 34 peremével ágyazott a tok elülső fa­lában. A fentiekből kitűnik, hogy a találmány sze­rinti foglalatot kisszámú, olcsón előállítható rész alkotja, amely részek könnyen összeállít­hatók és összeállításukhoz nem igényelnek kü­lön összekötőszeirveket, pl. csavarokat. Szabadalmi igénypontok: i 1. Foglalat csőalakú, végein tengelyirányú érimtkezőcsapokkal rendelkező világítótesthez, amelyet elülső falában köralakú nyílással és ehhez vezető bevágással rendelkező, szigetelő­anyagból készült tok, ebbe behelyezett, a! fogla­lat érintkezőrugóit hordozó szigetelőanyagból készült támasz, valamint a tok köralakú nyílá­sában és az érintkezőrugók között forgathatóan ágyazott, a világítótest érintkezőcsapjainak be­fogadására alkalmas horonyokkal rendelkező tartószerv alkot, amelyre jellemző, hogy a tokja egy darabból van és tartószervét gerincrész és ennek végein levő két perem alkotja, amelyek közül az elülső, amelybein! a világítótest érint­kezőcsapjait befogadó horonyok vannak, a tok köralakú nyílásába illik, mimellett a tartószerv gerincének az említett horonyok síkjára merő­leges síkban levő két, egymással átellenes ki­ugrása van és a gerinc hossza egyenlő az érint­kezőrugók szélességével úgy, hogy a tartószerv alkotja az egyetlen összekötőszervet a tok és az érintkezőrugók támasza között. 2. Az 1. igénypont szerinti foglalat kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az érintkezőm-, gók támasza a tartószerv hátulsó peremének megtámasztására alkalmas kialakítású. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti foglalat kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a tartó­szerv hátulós peremének hengeralakú toldata van, amely a tok hátsó Mában levő köralakú mélyedésbe! illik.. 4. Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti foglalat kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy mindegyik érintkezőrugó egyik vége hengeres hüvellyé göngyölített, amelynek falában csatla­kozóhuzal beszorítására alkalmas csavar van, mimelleitt az érintkezőrugók támasza az érint­kezőrugók hüvelyalakú végének befogadására alkalmas üregekkel rendelkezik, amelyekben a rugók saját erejüknél fogva tartják magukat. •melléklettel ;dasági Könyvkiadó vezetője, - Fv. a nyomda igazgatója,

Next

/
Thumbnails
Contents