140911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbetonfödémek építésére és az eljárással előállított födém

140911. bordák jönnek létre, amelyek fokozzák a beton­rétég ellenállását. »Hogy a betonréteg és a gerendák közötti kapcsolatot még erősebbé tegyük, a téglatestek felső részén hornyokat alkalmazhatunk/Magá­tól értetődik, hogy a betonbordáknak a geren­dákat alkotó darabok oldalához való tapadásá­val kiküszöbölődik annak a lehetősége, hogy' a darabok egyike vagy másika külön-külön az egész födém kárára elszigetelten dolgozhassák. Ho<TM a betonréteget még jobban erősítsük. a két-két gerenda között keletkezett betonbor­dákba vasakat helyezhetünk. A mellékelt rajzok a találmány szerinti födém több példaképem kiviteli alakját ábrázolják. Az 1. ábra égetett agyagból való gerenda­elemi távlati képben, a 2. ábra az elem változata ugyancsak távlati képben, a 3. ábra a 2. ábra szerinti elemből képezett' gerenda távlati képe, a 4. ábra a 3. ábra szerinti gerendákból épí­tett vasbetonfödém távlati képe, az 5. és 6. ábra a gerenda építésére való üreges testek egy-egy más változata távlati képben, a 7. ábra oly födém távlati képét mutatja, melynek gerendái váltakozva az 5. és 6. ábra szerinti elemekből készültek, a 8. ábra az égetett agyagból készült elem további változata, a 9. ábra a 8. ábra szerinti elemekből készült gerenda távlati képe, a 10. ábra olyan^mennyezet távlati képe, amelv a 9. ábra szerinti gerendákat foglal magában, a 11. és 12. ábra a gerenda építésére való ége­tett-agyag elemieknek egy-egy más változata távlati képekben és végül a 13. ábra oly födém távlati képe, amely vál­takozva a 11. és 12. ábra szerinti üreges testek­ből készült gerendákból van felépítve. Az 1. ábra szerint az égetett agyagból való üreges -a- darabnak vagy téglának nyolc -10-hosszsejtje van, melyek 'közül egy lefelé nyitott, hogy hosszirányú -1- üreget alkosson. Az -a­tégla két szemközti oldallapjának alján egy-egy külső -2- oldalszárnyat, fent pedig egy-egy -3-hornyot tüntet fel. A 2. ábra hasonló téglát mutat, de hét -11-sejttel, amelyeknek keresztmetszete derékszögű négyszög, nem pedig négyzet, mint az 1. ábra szerinti tégla sejtjeié. Ennek a téglának is van nyitott -1- ürege, vannak -2- oldalszárnyai, és -3- hornyai. Az ilyen téglából készült gerendSa úgy' készül, hogy1 bizonyos számú (a, b, c) téglát (3. ábra) egymás folytatásában helyezünk el, harántfelü­letükkiejl kötve azokat egymással össze olymó­don, hogy -1- üregeik a gerenda egész hosszá­ban egyetlen csatornát alkossanak. Ez a csa­torna magábafogíalja a -4- fegyverzetet és az -5- betont oly célból, hogy az egyes téglákat hordozható gerendává egyesítse. A -4- fegyver­zet kereszmetszetét úgy méretezzük, hogy megfeleljen a gerenda hosszának és annak a terhelésnek, amelynek az elkészítendő födémet alá fogják vetni. A 4. ábra több ilyen gerendát tüntet fel egy­más mellé helyezve, két véeükkel -X- falakra fektetve és olyképpen kötve össze egymással, hogy két-két szomszédos gerenda -2- oldal­szárnyai érintkezzenek. Ilymódon a két szom­szédos gerenda között a hosszanti lefelé zárt, -8- csatornák keletkeznek. A gerendák tetején, amely, gerendák a födém maradandó zsaluzatát alkotják, a -6- betonréteget terítjük el, amely a -9- fegyverzetet kaphatja. A beton kitölti a -8- csatornákat és a két szomszédbs ge­renda között a -7- bordát alkotja. Ezek a -7- bordák ugyancsak el lehetnek látva a -9- vasfegyverzetekkel. Az így adódó födém úgyszólván egyetlen test (monolit), amely­nek a -7- bordái növelik az ellenállást. Az­zal, hogy a -7- bordák a gerendák oldalfelü­leteihez tapa"dnak, ki van küszöbölve annak lehetősége, hogy a gerendák a födém\egészé­nek kárára külön-külön elszigetelten dolgozza­nak. Az 5., 6. és 7. ábra olyan téglafödémet szem­léltet, melyet két különféle téglafajtából készült gerendákból építünk. Az 5. ábra olyan -18- üre­ges téglát mutat, amelynek függőleges kereszt­metszete trapézszefű alakot mutat. A tégla nagy alaplapja lefelé van fordítva és a nyitott -19- üreg van benne, míg1 két -20- oldalfelülete homorú. \ A 6. ábra szerinti üreges -21- tégla alakja függőleges keresztmetszetben 'trapézszerű és nagy alaplapja felfelé van fordítva. Ennek a téglának nagy alaplapjában a felfelé nyitott -22- hosszanti üreg van. A tégla -23- oldalfelü­lete domború. Az 5, és 6. ábra,szerinti téglákból való födém építésére előbb a -18- téglákból, azután pedig a -21- téglákból gerendákat készítünk. Az egyik­nek -19- üregei,- a másiknak -22- üregei az il­lető gerenda egész hosszában végighaladó csa­tornát alkotnak. E csatornák mindegyikét be­tonnal töltjük' meg. mely vasalatlan vagy pedig a -24- betonvasakkal lehet ellátva. Azután a gerendákat egymás mellé helyezzük a 7. ábrá­ban jelzett módon, vagyis olyképnen, hogy -21-eíemekből alkotott gerenda a -18- elemekből alkotott gerenda közé kerül. A homorú -20-felületek görbületi sugara ugyanaz, mint a domború -23- felületeké és így e felültetek érint­keznék egymással. Az így összeillesztett geren­dákra azután betonréteget öntünk. A 8, ábra szerinti üreges -25- tégla függőle­ges keresztmetszetben trapézalakú. Nagy alap­lapjában ez a tégla a nyitott -26- üreggel van ellátva. A 9. ábra bizonyos számú -25- tégla össze­illesztéséből és a -26- üregek alkotta hosszanti csatornának betonnal valói megtöltéséből kapott gerendát mutat; melyben a betonmag -27-vassal van ellátva. A 10. ábra a 9. ábra szerinti gerendákból készült födémet mutatja. A gerendák úgy van­nak végükkel a -28- falakra fektetve hogy alsó, hosszanti szélükkel egymáshoz érnek. így lej­tős oldalfelületeik között a háromszögkereszt­metszetű -29- csatorna keletkezik. A -30- be-

Next

/
Thumbnails
Contents