140905. lajstromszámú szabadalom • Koporsó

4 14Ö905. net,, pl.' aranyozott keret lehet. Ezt a keretet a temetési szertartás befejezése után a koporsófedél -23- nyílásából kiemelik és mint ravatalozási segédeszközt más temetéseknél felhasználhatják. A 3. ábrán látható harmadik megoldási alaknál, az előállítási költségek csökkentése céljából az -A- koporsó-alsórész egyetlen sima -43- lap, amelynek köröskörül a -44- lépcsőszerű bevágása van. Tömör -36- láb helyett harangalakú üreges, pl. bádogból sajtolt -36- láb kerül alkalmazásba, amelynek felső széle közelében lyuk van. Utóbbin a koporsónak a talajvízbe vagy sárba való helyezésekor a levegő kiszorul és a lábak a koporsót a behantolás előtt a sírgödör fenekén tartják. A -B- koporsófedelet a négyoldalú gúla-alakú -45- keret és a -46- fedőlap alkotja. A -46- fedőlapban alul, köröskörül a -47- lépcsőszerű bevágás van alakítva, amelynek szerepe ugyanaz, mint az első és második megoldási alakok szerinti -19- fedőlapé. A -46-fedőlapban a -23- áttörés van alakítva, amelybe a -39- tetemnéző-keretet illesztjük. A -39- keretnek a -46- lapból kiemelkedő részében a -47-csatorna van alakítva, amelybe belülről a -42-zsebvillanylámpát a -39- keretben rögzíthetjük. A halottat a -43- lapra fektetjük és a -43- lap fölé a -B- koporsófedelet helyezzük. A -43- lap a -45- keret és a -46- lap fából vagy növényi rostok, cementhabarcs és fehér vagy fekete szurok keverékéből, vagy növényi rostok vagy fehér vagy fekete szurok keverékéből készülhetnek. A -B- koporsófedél: -45- keretét a -46- fedőlappal szögezéssel vagy a belső oldalon -48-nál tömítéssel rögzítjük és a -B- fedél felhelyezése után a -B- koporsófedelet az -A- koporsóalsórésszel a -44- bevágásnál a -49- tömítéssel víztömítően lezárjuk. Ennél a megoldásnál is tömítőanyag helyett a réseket forrasztólámpa segítségével zárhatjuk le. A 4. ábrán látható negyedik megoldási alakot ismertetve, a koporsónak négyoldalú hasábalakja van. A fedőlap -43-. A rajzón nem látható fenéklap alakja a fedőlap alakjával egyezik. Az oldallapok jelölése -50-. Az oldallapok a fenék- és fedőlapra merőlegesek. Azáltal, hogy az oldallapok a fenéklapra merőlegesek, csekély vastagsági méretük ellenére nagy terhelést bírnak! el, tehát hosszabb az élettartamuk, mint azoknak a koporsóknak, amelyeiknél az alsórész oldallapjai a fenéklappal tompaszögeket zárnak be. Az -50- oldallapok a -43- fedőlappal és az alsó lappal az -51- szögekkel vannak összeerősítve és ezen felül az -52- tömítéseikkel vannak köröskörül víztömítően lezárva. A fenék- és fedőlapot, továbbá az oldallapokat növényi rostok, cementhabarcs és fehér vagy fekete szurok keverékéből vagy növényi rostok és fehér vagy fekete szurok keverékéből alakítjuk (sajtoljuk). A -43- fedőlap -23- áttörésébe az 1. ábrával kapcsolatban már ismertetett -24- szelllőztetőcső van helyezve és a -29- tömítéssel köröskörül vízzáróan van lezárva. Ennél a megoldásnál a -24- szellőztetőcső felső -27- üregébe a -24-szeljőztetőcsővel egyező alakú és méretű -53-szellőztetőcső-toldat van illesztve, amely a -3-sírhalomból kiemelkedik. Az -B3- szellőztetőcsőtoldlat felső -54- üregébe az -55- záróelem vanillesztve, amelynek központos függélyes -56- furata a -24- és -53- szellőztetŐcsövek központos furatának folytatását alkotja. Az -55- záróelem -57- fedelét a négy sarkán az -58- oszlopok hordják, úgyhogy az -57- fedél alatt négy oldalt nyitott -59- szabad tér keletkezik. Az -59-szabad téren belül az -57- fedél alsó lapján a -60, 61- rugós kontaktusok vannak rögzítve. A -60, 61- rugós kontaktusok közé szigetelőanyagból való betét, pl. viaszkozott -62- parafadugó van iktatva. A -62- parafadugóhoz erősített -63- zsinór az -55- záróelem és az -53, 24-szellőztetőcsövek függélyes csatornáiban lazán • lóg és a koporsó belső terébe nyúló végéhez négy -65- zsinór van erősítve. A -65- zsinórok másik végei a halott kezeihez, lábaihoz vannak kötve. Az -59- szabadi téren belül a -66- zsebvillanyelem van elhelyezve, amelynek áramkörébe a -67- villamos csengő van kapcsolva. Az áramkör vezetékei -68- és -69- -cel vannak jelölve. Az áramkör a -60- és -61- rugós kontaktusok között meg van szakítva. Ha tetszhalott van a koporsóban és az az eltemetés után magához tér, úgy nem fulladhat meg, amennyiben a -24, 53- szellőzőcsöveken és az -55- záróelemen át a koporsó belső tere a külső légtérrel közlekedik és a széláramok hatása alatt állandó légcsere létesül. Emellett a koporsó víztömítő zárása következtében a koporsó belső terébe víz nem hatolhat, tehát a tetszhalott nem fekszik vízben, mint eddig a talajvizes temetőkben. Amint a tetszhalott magához tér, ha'a legkisebb mértékben megmozdul, úgy a ^62- dugó a -60, 61- kontaktusok közül kihúzódik, a -60, 61- rugós kontaktusok egymással érintkezésbe kerülnek, az áramkör záródik és a -67- villamos csengő mindaddig szól, míg a -66- szárazelem ki nem merül. Ha a magához tért tetszhalott a hangját is visszanyeri, úgy a kiabálása is kihallatszik, mivell a szájai kb. a -23- nyílás alatt van. Ha a készülék használata a köztudatba belejut, úgy a magához tért tetszhalott is a visszatért életösztön hatására tudatosan is megkísérli á jeladást. A szellőztetőcsöveken át, ha .csekély mértékben is, de világosság hatol a koporsó belső terébe, amely a tetszhalott életakarását fokozza. Kívánt esetben az -55- záróelem -57- fedele átlátszó anyagból, pl. üvegből készülhet. Kéthárom nappal a temetés után, amikor már nem valószínű, hogy tetszhalott fekszik a sírban, a temetkezési vállalat személyzete vagy a sírok ápolásával megbízott személyzet az -53- toldatcsövet és az -55- záróelemetl eltávolítja és más temetéseknél használja fel, míg a -24- szellőztetőcső felső végébe az 1. ábrával kapcsolatban már ismertetett -28- zárótestet vagy az 5. ábrán látható különleges sírkeresztet helyezi. Az 5. ábrán látható megoldási alakot ismertetve, a -70- szellőztetőcső kerül alkalmazásba, amely az 1. és 4. ábrákon látható szellőztetőcsövektől abban tér el, hogy -71- talpkarimája van, amely a -43- koporsóf edélen nagyobb felületen fekszik fel és így a felületegységre eső