140891. lajstromszámú szabadalom • Visszaforgató berendezés sínjármű forgóalvázához
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140891. SZÁM. 20 d. 1—5. OSZTÁLY. — Sch-6618. ALAPSZÁM. Visszaforgatóberemfezés sínjármű forgóalvázához. Schweizerische Lokomotív- und Maschinenfabrik cég, Winterthur (Svájc). Pótszabadalom a 139228. lajstromszámú szabadalomhoz. A bejelentés napja: 1947. március 14. Svájci elsőbbsége: 1944. június 27. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet alapján.) A törzsszabadalom1 a forgóalváz függőleges hosszközépsíkjának a sínjármű hossztengelye irányában való visszaforgatására alkalmas olyan visszaforgatóbeerendezésre vonatkozik, melynél a visszaforgatóerő létrehozására a főkeret és a forgóalvázkeret között rugalmas tagok vannak elrendezve, melyek előnyösen a forgóalváz növekvő szögkitérése mellett csökenő visszaforgatónyomatékot szolgáltatnak. A találmány szerinti visszaforgatőberendezésnél már most a visszaállító rugó két olyan rugótányér közé van behelyezve, melyek közül az egyik a visszaforgatóberendezés útján összekötött keretek (főkeret és forgóalvázkeret) egyikén levő csapra van rácsuklózva, míg a másik a rajta ágyazott görgőt az ugyanezen a részen helytálló vezetőpályára nyomja, mely pálya külső, a rugótengely középső helyzetéhez szimmetrikusan fekvő részein a rugónyomás teljes felfogására egy a forgatható rugótányér csuklótengelye körül írt körívet alkot, közepén pedig bemélyedés van, melyen a görgő a meghatározott szögkitérés túllépéséig ugyancsak nyugszik és a középhelyzetből való kilendüléskor a görgőn érintőirányú erőt hoz létre, mely a berendezés útján összekötött keretek közül a másikat támadó rúdra vivődik át. A rajzon a találmány tárgyának kiviteli példája látható, még pedig az 1. ábra egy a berendezéssel ellátott forgóalváz alaprajzát, a 2. ábra az 1. ábra szerinti felépítés mellett fellépő központosító erő függvényét szemlélteti. Az 1. ábra szerinti felépítésnél billemőemelő helyett egyszerű, -42- emelőt alkalmaztunk. Ez az emelő villás végével a járműszekrényen forgathatóan ágyazott -50- kövön csúszást megengedően vezetődik, míg másik végén a -44-csap útján a -27- görgőt hordja. Ugyanezen a csapon ül forgathatóan a -14- rugó belső -43-tányérja is. A külső -20- rugótányér, ugyanúgy, mint a törzsszabadalmi leírás 2. ábráján, a szekrény -2- haránttartóján van ágyazva és — ugyanúgy, mint az említett 2. ábrán — a -43- rugótányér -29- nyúlványán vezetődik. A görgő vezetőpályája külső -48- részein olyan körvonal szerint fut, melynek középpontja a külső rugótányér -21- csapja tengelyében fekszik. A vezetőpályának középső szakaszán -51-bemélyedése van, melyben a -27- görgő a -42-emeiő középhelyzete mellett a középtől mindkét oldalon megtámasztódik. A -42- emelő -15- csapjába a -16- rúd kapaszkodik, melynek másik vége, a törzsszabadalom 2. ábrája szerinti megoldáshoz hasonlóan, a forgóalváz keretére van rácsuklózva. Ahelyett, hogy a -16- rúd a -42- emelőre lenne rácsuklózva, közvetlenül a -27- görgőt hordozó -44- csapot is támadhatja. A -16- rúdra ható erő ebben az utóbbi esetben kisebb, mintha az a rúderő növelésére való -42- emelőre van rácsuklózva. Az 1. és 2. ábra szerinti berendezés a törzsszabadalom 1.—4. ábrái szerinti berendezéstől eltérően úgy működik, hogy a rugó erőkifejtése a visszaforgató -16- rúdra égy meghatározott szögkitéréstől kezdve, egyedül a vezetőpálya kialakítása következtében szűnik meg. Amint ugyanis a -27- görgő a vezetőpálya külső, a -21- csap körül írt körív szerint kialakított -48-részére kerül, a rugó ereje valamennyi helyzetben pontosan merőlegesen áll a vezétőpályára, úgyhogy a rugó e pályához érintőirányban nem: tud erőt és ennek megfelelően a -16-rúdra visszaállítóerőt kifejteni. A vezetőpálya középső, -51- mélyedést alkotó részében a -14-rugó nyomása a -27- görgőt középhelyzetében rögzíti. A görgő ebben a helyzetében az -51-mélyedés két pontjára fekszik fel. Amint könynyen belátható a középhelyzetből való legcsekélyebb kimozdulás a -16- rúdban visszaállítóerőt idléz elő, mely a 2. ábra szerint pl. 1200
