140888. lajstromszámú szabadalom • Lőkupakágyazás gyujtószerkezetekhez

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140888. SZÁM. 72 i. OSZTÁLY. — S-20972. ALAPSZÁM. Lőkupak-ágyazás gyujtószerkezetekhez. V Skoda Works National Corporation cég, dr. Ing. Turek Oldfich és Frank Alois mérnökök, valamennyien Plzen-ben (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1949. február 28. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. március 4. Páncéltörő lövedékek, adott esetben páncé­losok lőszere szempontjából előnyös olyként elrendezett késleltetőjű gyújtószerkezetet alkal­maznunk, hogy a tű csupán akkor döfje át a lőkupakot, midőn a lövedék áthatolt már a harckocsi vagy valamely más mű páncélzatán. Ahhoz u. i., hogy az efféle lőszer kellően! hatá­sos legyen, elébb át kell hatolnia a páncélom és csak emögött kell robbania, még pedig akkor is, ha rézsútosan üt be a páncélba. Ily esetben a lövedékre, valamint alkatrészeire nem csupán •a páncélba való beütés alkalmával, hanem fő­ként a páncélon való áthatoláskor is, miközben esetleg irányváltozást szenvednek, szerfölött nagy igénybevételek esnek. Mindenesetre szer­fölött nagy igénybevételt szenved ekkor a lő­kupak is, amely a gyujtószerkezetbe való, szo­kásos beágyazása mellett igen gyakran bele­pusztul a keletkező torzulásokba. Ennek foly­tán idő előtt eldurran úgy, hogy a lövedék előbb fog felrobbanni, még mielőtt áthatolt volna a páncélon. Most ezen aggasztó hátrányt küszöböli ki a találmány, mely szerint a lőkupakot—olyként rugalmassá ágyazzuk, hogy védve van minden­féle igénybevételekkel és torzulásokkal szem­ben, amelyek felváltva különböző irányokban léphetnek fel, aszerint, hogy a lövedék miként tér el a páncélban és hogyan hatol át rajta. A rajzok tört függélyes metszetekben tünte­tik fel á találmány két kiviteli példáját. Az 1. ábra szerint a -2- tű csupán akkor döf­het az -1- kupakba, mikor a lövedék már átha­tolt a páncélon, miután ekkorra oldódik á gyúj­tószerkezet -3- testében a tű biztosítója. Az -1-lőkupakot e kivitel szerint a gumiból, rugalmas masszából, vagy más rugalmas-képlékeny mű­helyanyagból való -5- hüvely közvetítésével ágyazzuk -4- fészkébe. Az -5- hüvely egyidejű­leg mind hossz-, mind pedig oldalirányban fel­lépő erőkkel és torzulásokkal szemben védi az -1- kupakot. Az -5- hüvelyt saját rugalmassága tartja a -4- fészekben, mimellett viszont ez a hüvely rugalmasan tartja az -1- kupakot úgy, hogy az iiyként kimunkált ágyazás egyetlen, önálló, kezelődarab, amely nem szorul külön összeerősítő szervekre. A fészket, a kupakkal egyetemben, egyszerűen betoljuk a -3- testbe, ahol a -6- csavarzattal rögzítjük. A más kivitelt szemléltető 2. ábra szerint mindenfelől rugalmas műhelyanyag fogja közre az -1- lőkupakot. Az -1- kupakot ágyazó, ru­galmas-képlékeny masszából készült -5- hü­velyt betoljuk a -4- fészekbe, vagy benne for­mázzuk. Felülről az ugyancsak rugalmas-kép­lékeny masszából való -9- gyűrűt helyezzük a -4- fészekbe. Ebben az esetben tehát a kupak védve van bármely irányban ható erők és tor­zulások elől. Az új, rugalmas -lőkupak-ágyazás még igen kedvezőtlen körülmények között is megállja helyét. Az eddig ismeretes kivitelek hátrányait kiküszöböli és így elérjük, hogy az ilyen ágyazású lőkupakkal ellátott lövedékek teljességgel megbízhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Lőkupak-ágyazás gyujtószerkezetekhez. azzal jellemezve, hogy a lőkupak (-1-) fészké­ben (-4-) olyként rugalmassá van ágyazva, hogy védve van igénybevételek és torzulások elől, amelyek felváltva különböző irányokban léphetnek fel, aszerint, amint az illető lövedék kitér a páncélban és áthatol rajta, 2. Az 1. igénypont szerinti lőkupak-ágyazás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lőku­pak (-1-) fészkébe (-4-) rugalmas-képlékeny anyagú hüvely (-5-) van behelyezve vagy for­mázva, amelyet adott esetben gumiból vagy más rugalmas-képlékeny műhelyanyagból való gyűrű (-9-) egészít ki és amely a beléje ágya­zott lőkupakot (1-) védi, még pedig elülről és oldalról (1. ábra), vagy mindenfelől (2. ábra). 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti lőku-

Next

/
Thumbnails
Contents