140882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és betétszerkezet előfeszített betonszerkezetek, mint pillérek és gerendák előállítására

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140882. SZÁM. 37 b. OSZTÁLY. — 1W-7628, ALAPSZÁM. Eljárás és betétszerkezet előfeszítet betonszerkezetek, mint pillérek és gerendáik előállítására. Weinberg Viktor mérnök, Paris, ugyis mint a Societé Nationale des Chemins de fer Francais párisi cég jogutódja. A bejelentés napja: 1947. május 9. Franciaországi elsőbbsége: 1946. március 23. A találmány eljárás betonszerkezetek, mint pillérek és gerendák előállítására. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a betonszerkezet végére kerülő, a vasbetétek végeit lehorgonyzó végtömböket állítunk elő és ezek közé a vasbetéteket átengedő csatornákkal ellátott, középtömböket helyezünk, amidőn is a vasbetéteik egy része az egyik végtömbtől, a középtömbön keresztül a másik végtömbig, a vasbetétek más része pedig az egyik végtömbtől a középtömbig terjed, ezután a vázat öntőformába helyezve, a vasbetéteket a végtömbök széthúzásával megfeszítjük, a közép-tömb mindkét oldalán betont öntünk a formába és lekötés közben a: feszültséget megszüntetjük. A beöntött beton az előre gyártott, vég- és középtömbökhöz köt. A találmány az újszerű betétvázira is kiterjed, amely vég- és középtömbökből és az ezek között lévő, szakaszokból áll, amelyekben a vasbetétek részben az előállítandó szerkezet egész hosszára, részben pedig csak ennek egy részére terjednek úgy, hogy a szerkezet különböző keresztmetszeteiben különböző számú vasbetét van. A mellékelt rajz a találmány példaképpeni megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a betétváz hosszmetszete. A 2.'ábra a kész pillér hosszmetszete. A 3. ábra a betétek irányváltozását okozó, középtömböt tartalmazó megoldás keresztmetszetét mutatja. A 4. és 5. ábra a vasbetétek vezetését mutatja a középső befogótömbben. Végül a 6. és 7. ábra a vasbetétek végeinek különféle kialakítását mutatja. 8. és 9. ábra azt mutatja, hogy a vasbetétek egy hüvelyt kerülnek meg. A találmány szerint külön formákban 1 és 2 betontömböket állítunk elő, amelyekbe a vasbetétek végei vannak beágyazva. Ez 1, 2 végtömbök közé a 3 középtömböt helyezzük, amely a vasbetéteket keresztülbocsátő 4 csatornákat tartalmaz. A középtömbök száma szerint a pillér két vagy több 5, 6 szakaszra oszlik. Az előkészítő munkálatok alatt a váz egyes szakaszaiba a szakaszokban fellépő igénybevételeknek megfelelően különböző számú vasbetéteket helyezünk el. így pl. a 7, 7 betétek a pillér egész hosszára kiterjednek és a 3 középtömb 4 csatornáin haladnak át, míg a többi 8 betét csupán az egyik 1 végtömbtől a 3 középtömbig terjed és ebbe vannak a 8 betétek végei ágyazva. A beágyazási helyeken a betéteket a befogás biztosítására, különféleképpen meggörbíthetjük. így könnyen kezelhető vázat kapunk. Ezt a vázat ezután formába helyezzük és a végtömbök széthúzásával a vasibetéteket megfeszítjük, majd pedig a formába betonhabarcsot töltünk, amely az előre elkészített tömbökhöz köt. A 3. abrabeli 3 középtömbön keresztülhaladó vasbetétek a különböző betonszakaszokban fellépő igénybevételek irányának megfelelően meg vannak törve. Hogy a vasbetéteket feszítés céljából megfoghassuk, mielőtt a forma egyes ^szakaszaiba a betont beöntenőik, azokat a 4, 5. és 8. ábra szerint helyezzük el. A vasbetétek feszítését még a beton teljes lekötése előtt megszüntetjük. Ezáltal a vasbeton ellenállóképessége növekszik és a lekötés meggyorsul. A vasbetétek beágyazandó végeit hurokszerűen (6. ábra) vagy hullámosan (7. ábra) meggörbíthetjük vagy pedig a vasbetétet, a 8. és 9. ábra szerint, 9 hüvely körül vezethetjük, amelyen 10 vonórudat lehet keresztüldugni (9. ábra). A találmány szerinti eljárással a vasbetéteket elmozdulás ellen biztosítjuk és vasbetét gyanánt tetszőleges átmérőjű drótokat használhatunk anélkül, hogy a darabok hosszát tekintetbe kellene venni. Minthogy a dirótok végei a betonba vannak ágyazva, a1

külső levegővel nem érintkeznek, tehát rozsdásodás ellen védettek. ,