140844. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas, többrétegű nyomóalakzat
Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL I LEÍRÁS 140844. SZÁM. 15 b. OSZTÁLY. — S-20961. ALAPSZÁM. Rugalmas, többrétegű nyomáalakzat. .Semperit" Österreichisch-Amerikanische Gummiwerke Aktiengesellschaft, Wien. A bejelentés napja: 1949. február 18. Ausztriai elsőbbsége: 1948. április 5. A találmány kaucsukkeverékekből készült rugalmas, többrétegű nyomóalakzat. Ismeretesek kaucsukkeverékeikből készült oly rugalmas nyomóalakzatok, ! amelyeket könyvnyomtatáshoz, hamgjegyfüzetek nyomtatásához és általában mindenféle nyomdiai munkához előnyösen lehet alkalmazni, amely célra korábban fémből készült merev nyomóalakzatokat alkalmaztak. Hogy az ilyen rugalmas nyomóalakzat a megadott célnak megfelelő legyen, számos feltételt kell kielégíteni, melyek közül a fontosabbakat alább soroljuk fel. a) A nyomóalakzatokat úgy kell kialakítani, hogy a nyomtatandó jelnek megfelelő, az alakzaton lévő kép akkor sem torzuljon el a nyomtatógéppel kifejtett nyomás hatása alatt, ha a papiros felülete nem teljesen sík vagy ha az alakzatot a nyomdagépen érő "nyomás az előírt iránytól többé kevésbbé eltér. Ez más szóval azt jelenti, hogy a tulaj donképeni nyomtatóalakzatot hordozó ínyomtatófelületnek oly keménynek kell lennie, hogy a gyakorlatban előforduló nyomások közben alakját meg ne változtathassa, viszont a mélység irányában, tehát a nyomtató felületre merőleges irányban nagy mértékben rugalmasnak kell lennie. b) A rugalmas nyomóalakzatnak saját síkjában nem szabad nyújthatónak lennie, mert máskülönben az eredetivel szemben nem lenne mérettartó: c) A nyomóalakzatnak teljesen síknak kell lennie, emellett kívánatos, hogy könnyen hajlítható is legyen, mert csak e feltétel kielégítése mellett alkalmazható az alakzat mind áík nyomógépeken, mind rotációs sajtókban. A fent felsorolt feltételeknek csak többrétegű nyomóformáfc felelnek meg, amelyek legalább egy vékony és kemény nyomórétegből (úgynevezett képrétegből) és ennél vastagabb, viszonylag lágyabb anyagból készült és a nyomóréteg alatt elrendezett alsó rétegből (úgynevezett párnarétegből), valamint oly betétrétegből vannak, amely betétréteg nem zsugorodó anyaggal, például gyantával vagy más műanyaggal keményített rostból, például papirosból, kartonból vagy szövetből van. Végül még egy záróréteget alkalmaznak, amellyel a nyomóalakzat a nyomtatógép lemezére vagy hengerére feszíthető. Ezek: szerint tehát négy rétegre van szükség ahhoz, hogy a fent leírt kivitelű rugalmas nyomóalakzatot előállítsák. Számos kísérletekből kitűnt, hogy az ilyen nyomóalakzat előállításánál három tényezőre kell figyelemmel lenni és ezeket egymással, azok külön-külön való beállításával megfelelő összhangba kell hozni ahhoz, hogy jó nyomást kellő biztonsággal állítsunk elő. Ez a három tényező a nyomóréteg viastagsága , és annak keménysége közötti viszony, a nyomóréteg és a párnaréteg^, vastagságai közötti viszony, végül a nyomoréteg keménysége és a párnaréteg keménysége közötti viszony. A nyomóréteg vastagsága és a nyomóréteg keménysége közötti viszony megállapításánál mint döiitő tényezőt kell figyelembe venni azt a feltételt, hogy a nyomóréteg domborulatának (reliefjének) nyomás közbeni eltorzulásait ki kell zárni. A nyomöréteig vastagsága és az alatta fekvő 'rugalmas párnaréteg vastagsága közötti viszony egyrészt, és a nyomoréteg keménysége, valamint a párnaréteg keménysége közötti viszony másrészt, meghatározzák a felületre merőleges irányban mért rugalmasság mértékét. A találmány kaucsukkeverékekből készült többrétegű, rugalmas nyomóalakzatra vonatkozik, amelynél a kemény nyomóréteg alatt annál lágyabb pároaréteg fekszik és amely nyomóalakzatnak nem zsugorodó betétei vannak. Az 1.—3. ábrákban az elgyes rétegek kölcsönös összehangolását (grafikusan szemlétettük. Az 1. ábrában a nyomóréteg gyakorlatilag lehetséges keménységeit Shoréokban az abszcisszára és a nyomóréteg megfelelő vastagságait milliméterekben az ordíinátára vittük fel. A 2. ábrában a párnaréteg vastagságait az abszcisszára, a nyomóréteg vas-