140843. lajstromszámú szabadalom • Tüzelésekhez való rostély

2 140843. A 3. és 4. ábrák az lJ és 2. ábrához hasonló módon szemléltetik a rostély egy részét és a rostélytag-sorozat végén lévő rögzítőtagnak az eltávolítás vagy kiszerelés során elfoglalt két különböző helyzetét mutatják. Az 5. és 6. ábra két függőleges metszet az 1. ábra 5—5, illetve 6—6 vonalai mentén. Végül a 7. ábra a tartórúd egy részét távlati ábrázolásban mutatja. A csatolt rajzok felsorolt ábrái a találmány előnyös kiviteli alakját mutatják és noha az alábbiakban főképen csak ezt a kivitelt írjuk le részletesen, nyilvánvaló, hogy a találmány az alábbi igénypont keretein belül többféleképpen megvalósítható. A 11 tartórúdon elhelyezett 10 rostélytagok a léghuzam, vagyis a levegő átáramlása számára 10' nyílásokkal vagy csatornákkal vannak ellátva. A találmány azonban nem vonatkozik szorosabb értelemben véve a tagok kialakítására, ezeket tehát itt részletesebben nem ismertetjük, ugyanis a találmány inkább a tagok felszerelésére és elrendezésére és azoknak a tartórúdról való eltávolítására vonatkozik. A 11 tartórúd előnyös keresztmetszeti alakja az I-tartó vagy más szóval kettős T-tartó, de oly kivitelben, hogy a keresztmetszet alakja nyomott, vagyis aránylag alacsony és széles. Az alsó 12 öv emellett megszakítás nélkül húzódik a tartórúd egyik végétől annak másik végéig, viszont a rúd felső részén lévő öv vagy borda nem megszakítatlan, hanem mindkét oldalon egy-egy 13 és 14 borda van, amelyek belső végei egymástól bizonyos távolságban vannak és e végek között van a 15 közbenső tér vagy hézag, amely a 10 tagok könnyű behelyezését és eltávolítását teszi lehetővé. A 13 borda előnyösen nagyon rövid és külső végénél folytatólagos felületet alkot az egyik függőleges 16 bordával, amely a rostélytagok mozgásának határolására való, valamint a rúd végén lévő 17 csappal is, a 14 bordia pedig a 15 hézagtól a 11 tartórúd másik végéig terjed. A 14 borda belső 18 vége előnyösen függőleges, de a 13 borda belső vége szögalakban van kialakítva, amint az leginkább a 4. és 7. ábrán látható. Énnek a bordavégződésnek felső 19 része lentről, vagyis az éltől kezdve felfelé a 18 végződéstől távolodióan rézsútos, az alsó 20 rész pedig lefelé haladva ugyancsak olyan ferdeségű, hogy a 18 végződéstől távolodik. A feltüntetett kiviteli alaknál mindegyik 10 tag 21 aggyal van ellátva, amely a 22 fejrész alatt van. Emellett a rostélytagoknak függőleges 23 bordái vannak, amelyek az agyat a fejjel kötik össze. A 21 agyak méretei olyanok, hogy a 11 rúd hosszának irányában mért szélességük, valamivel kisebb, mint a tagok fejrészéinek szélessége. Mindegyik agy all rúdon van elhelyezve és lefelé nyitott 24 nyílással vagy mélyedéssel van ellátva a 11 rúd számára olykép, hogy ennek a nyílásnak egymással szemben lévő oldalfalain befelé nyúló 25 'kiemelkedések vannak. Ezek a 25 kiemelkedések vagy bordák, amelyek a feltüntetett kivitelnél a 10 tfostélyejeniekket egy darabot alkotnak, rendes körülmények között a 13, illetve 14 bordák alatt vannak és ilyen módion meggátolják, hogy a tagokat a 11 tartórúdról felemelni, illetve arról leemelni lehessen, A rendes működési helyzetben a rostélytagsorozat egyik végén lévő 10 tag 25 bordái a rövid 13 bordák alatt vannak, ennek a tagnak 21 agya pedig érintkezik a 16 határolóperemmel (1. ábra) vagy ennek a 16 résznek a közvetlen közelében van. Ennek a legszélén lévő tagnak a bordái természetesen részben a 15 kivágás vagy mélyedés mellett vannak és hasonlóképen a legközelebbi szomszédos 10 tag bordáinak egy része is ennél a kivágásnál foglal helyet. Emellett az összes tagok érintik egymást vagy legalább (egymás közvetlen közelében vannak elhelyezve. A tagok ebben a leírt viszonylagos helyzetben rögzítve vannak a tartórúdon és a legcsekélyebb veszély sem áll fenn még a 15 kivágás mellett lévő tagoknál sem, hogy a tagok szándékolatlanul meglazulhassanak vagy oldódjanak. Mielőtt a tagok bármelyikét a tartórúdon oldhatnék, vagy kiszerelnetnők, valamennyi tagot — a legszélén lévő tag kivételével, amely a 13 bordával érintkezik — egymáshoz közelítjük, tehát azokat a tartórúdlnak a 15 kivágással ellenkező oldalon lévő vége felé toljuk. Ilyen módon egy kicsi 26 köz keletkezik (2. ábra) a legszélső tag és a többi tagok között, miáltal ez a legszélső tag a többi tagok felé csúsztatható és ezután a 4. ábrán látható módon elbillenthető olykép, hogy 25 bordái a 15 mélyedés mellé kerülnek, illetve ez a tag felemelhető olykép, hogy a 25 bordák a 15 mélyedésen át eltávolíthatók. Ezután a többi tagokat egymásután lehet elcsúsztatni all tartórúdon a 15 hézaghoz, ahol a tagok felfelé akadálytalanul kiemelhetők. Mivel a 13 bordia belső végén ai két ferde 19, 20 felület van, csak e;gy nagyon kicsi 26 közre, pl. 6—7 mm-re1 van szükség á gyakorlatban, hogy a leírt kiszerelés lehetővé váljék. Ez a köz akkor, amikor valamennyi tag működési helyzetében van a tartórúdon, természetesen eloszlik a rúd egész hosszán és ilyen módon az egyes tagok természetesen gyakorlatilag érintik egymást, miáltal, a levegő áramlását hatásosan és a kívánt módon szabályozzuk, a fölösleges hamuképződést pedig elkerüljük. Emellett nincsen meg a lehetőség, illetve hajlamosság arra, hogy a tagok csoportokat alkossanak, vagyis, hogy az egyenletes elosztás megszűnjön, hanem működés folyamán a tagok egyenletes elosztása, tehát egymástól mért azonos távolsága gyakorlatilag változatlan marad. A fenti leírásból nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti újítás a tagok könnyű és gyors fel- és leszerelését oldja meg, továbbá lehetővé teszi a tagok jó rögzítését a tartórúdon. A találmány szerint, Jovábbá az először eltávolítandó és utoljára felszerelendő tag szerelése!, illetve kezelése is nagyon könnyű és mégsem szükséges az egyes tagokat egymástól számottevő távolságban elhelyezni, miáltal a tagok egyenletes elosztása üzemközben nem változik.