140839. lajstromszámú szabadalom • Rouge-tartó
Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140839. SZÁM. » 33/c, 9—29. OSZTÁLY. — K-17664. ALAPSZÁM. Rouge-tartó.ífj. Kovács Sándor és Társa tömegcikkgyár, Budapest. A bejelentés napja: 1949. február 26. A találmány rouge-tartó, melyet szétnyitható kupak zár el; e kupak önműködően szétnyílik * akkor, midőn a rouge a tartó szájnyílása felé közeledik és így lehetővé teszi a rougenak a tartóból való kitolását, ha pedig a rouge visszahúzódik a tartóba, akkor a kupak ugyancsak önműködően záródik. Ily módon használaton kívüli helyzetben a rouge-tartó állandóan zárt, nyitásával pedig nem kell vesződni, mert használatba vételkor a nyitás önműködőlég történik. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, mégpedig az 1. ábra a rouge-tartó elölnézete csukott helyzetben, a 2. ábra a rouge-tartó nagyobb léptékű rajza, melynél a külső burkoló rész metszetben, a belső rész pedig nézetben látható, a 3. ábra a nagyobb léptékű rouge-tartó függélyes metszete, a 4. ábra a 2. ábra szerinti rouge-tartó felülnézete, az 5. ábra a 2. ábra A—B fonala mentén vett metszet, a 6. ábra a rouge-tartó helytálló hüvelyének nézete, a 7. ábra a rouge-tartó elforgatható hüvelyének nézete a fejrészének elhagyásával, a 8. ábra ugyanezen hüvelynek nézete, a 7. ábra szerinti helyzethez képest 9D°-al elforgatott helyzeitben, a 9. ábra a 7. ábra szerinti hüvely felülnézete, a 10. ábra a rouget magábafogadó hüvely nézete, a 11. és 12. ábra egy félkupak-résznek elöl- és oldalnézete, a 4 13. ábra pedig a 7—8. ábrák szerinti elforgatható hüvelynek fejrésze nézetben. A rajzon —a— jelöli a rouge-tartó hengeres tokját; e tok alul zárt, felül pedig nyitott. Az ^a— tartótokba a —b— hüvely van behelyezve, melynek alsó vége belé van szorítva a tok fenekén kialakított ágyba, úgyhogy a —b— flüvely helytállóan helyezkedlik el az —a— tokban; a hüvely felső vége, mely a —b1 — fejdarabbá van kiképezve (6. ábra), az —a—> tok nyitott felső végéből kiáll. Ennek a hüvelynek belsejében a —fc— rouget magába fogadó —c— tartóhüvely van, mely a helytálló — b— hüvelyben fel-lemozoghat. A —b— *hüvelyt a —d— hüvely veszi körül, mely ugyancsak az —a— tokban helyezkedik el úgy, hogy abban a helytálló —b— hüvely körül elforgatható; a —d— hüvely felső vége ugyancsak kinyúlik az —a— tokból és a —d1 — peremmé, valamint erre ráhúzott és reáerősített —f— fejdarabbá szélesedik ki (13. ábra); utóbbinál fogva a —d— hüvely az —a— tokban forgatható. Ennek a fejdarabnak belsejébe, az —f— és a —b1 — fejdarabok falai közötti térbe két különálló —g— félkupak van lazán behelyezve (11—12. ábrák), melyek az —f— fejdarabnak kellő irányú elforgatásakor szétnyílnak és a fejdarab átbocsájtó nyílását a rouge kibocsájtása céljából szabaddá teszik, vagy pedig összecsukódnak és a fejdarab nyílását elzárják. Hogy ez a nyitás, illetve zárás megtörténhessék, a —d— hüvely —d1— pereméből két átmérőirányban szemközt fekvő —h— nyúlvány áll ki (7. és 8. ábrák), és a két —g— félkupak úgy van az —f— fejdarabba lazán behelyezve, hogy két végükkel nekitámaszkodnak a —h— nyúlványoknak. A helytálló —b— hüvelynek belső —b1 fejrészén, mely részt körülveszi az —f— fejdiarab, —1— vezetőcsatornák vannak kivágva, a —g— félkupakokból pedig egy-egy —j— csap áll ki (3. ábra), melyek belenyúlnak az —i— vezetőcsatornákba. Ha az —f— fejdarabot elforgatjuk, akkor elfordul a vele egy darabot alkotó —d— hüvely is a helytálló —b— hüvely körül és a —d— hüvely —d1 — pereméből kiálló —h— nyúlványok a végükkel rájuk támaszkodó —g— félkupakokat is magukkal forgatják. E félkupakok azonban ne<m mozoghatnak szabadon, minthogy a belőlük kiálló —j— csapnyúlvány a helytálló
