140823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukoroldatok tisztítására

140823. 5 az anyagot borsószem nagyságúra aprítjuk, kb. 24 óráig levegőn szárítjuk, majd pedig éjjelen át 60—65 C°-on szárítjuk tovább. Kissé magasabb, pl. 100 C° hőmérsékleten érleljük. Az így képződött terméket ismét megőröljük és lúgos oldattal mossuk. A gyanta rendkívül oldhatatlan és erősen anionaktív. A „B" anionaktív gyanta készítése. '• 63 s. r. melamin, 30 s. r. karbamid, 122 s. r. guanidinnitrát, 284 s. r. formalin (37 %-os vizes formaldehid). A fenti anyagok keverékéhez annyi alkálit, pl. szódát adunk, hogy a pH 8—10 legyen. Az oldatot 1—4 óra hosszáig visszafolyató alatt hevítjük, majd pedig 80 C°-on mintegy 55 s. r. 15—20%-os sósavval megsavanyítjuk. A keverék hirtelen megdermed. A terméket megőröljük és mintegy 4—24 óra hosszáig 50—65 C°-on szárítjuk. Ezután lassan 100 C°-ra melegítjük és mintegy 2 óra hosszáig ezen a hőfokon tartjuk. A megszárított anyagot újból őröljük és esetleg egyenletes szemnagyságra szitáljuk, majd pedig belőle híg lúggal a savat és az esetleg jelenlevő sókat kimossuk. Az előállított gyanta majdnem annyira eldhatatlan és akkora anionaktivitása van, mint az „A" gyantának. Habár a melamin-formaldehid gyantákat használjuk előnyösen, az aktív anyagok hordozójaként más aminotriazin-aldehidgyantákat is használhatunk. Ezek közé tartoznak az aldehidek (pl. formaldehid, acetaldlehid, propionaldehid, butiraldehid vagy cinnamilaldehid vagy furfural) és egy vagy több aminotriazin (amilyenek a melamin és ennek származékai, pl. 2,4,6-trietil- és trifenil-triamino-l,3,5-triazinok, a 2,4,6-trihidrazino-l,3,5-triazinok, valamint azok a triazinok, amelyek egy vagy két aminőgyököt tartalmaznak, pl. a guanaminok, nevezetesen form-guanamin, lauro-guanamin, 2-amino-l,3,5-triazin és ezek helyettesítési termékei) kondenzálása útján keletkező gyanták. Azonban a különféle aminotriazinek vagy ezeknek és más aminovegyületeknek kereskedelmi keverékeit is használhatjuk. Ily keverék pl. az a • termék, amelyet dicianamid oly mérvű hevítésével kapunk, hogy jelentős mennyiségű melamin képződjék, más reaktív aminovegyületek • mellett. De az aminotriazolokkal keverve más aminovegyületeket is használhatunk, pl. karbamidot, tiokarbamidot ^agy diciándiamidot. Néha az aminotriazinok vagy aminotriazinok és más aminovegyületek, pl. fenol, anilin, feniléndiamin vagy kinolin keveréke mellett célszerű más anyagokat is a formaldehiddel reakcióba hoznunk. A kondenzációsteirmékeket tetszőleges alkalmas eljárással és az atdiehid és! aminotriazin vagy más reaktív anyag tetszőleges, pl. 1:1— 1:5-ig, vagy még ezen felüli arányai mellett állíthatjuk elő. Azonban előnyben részesítendők azok a keverési arányok, amelyekben az aminotriazin úgy aránylik a formaldehidhez, mint 1:2—1:4. A találmány szerinti eljárásnál a karbamid helyett más anyagokat tartalmazó aminotriazingyanták is használhatók, amelyek tekintélyes mennyiségű, pl. legalább mintegy 20% aminotriazint tartalmaznak a formaldehiddal reakcióba lépő összes anyagokhoz viszonyítva, miáltal a víznek jól ellenálló és kevéssé oldható terméket kapunk. A gyantába, a kellő hatás biztosítása végett, beviendő ionaktív anyag mennyisége a használt ionaktív anyag oldhatóságától,, akitivitásától és a kezelendő vízben tartalmazott ionikus szenynyeződések töménységétől függ. Általában a váltóanyag egész súlyához viszonyítva (amelyben az aminotriazinaldehid kondenzációtermék is bennfoglaltatik), mintegy 25—75%-ig terjedő mennyiségű ionaktív anyagot kell a gyantába beágyazni. Az aminotriazinaldehid kondenzációs termékbe való ágyazás révén oldhatatalanná tehető aktív anyagok közé tartoznak az anionaktív anyagok, pl. guanidin-aldehidlkondenzáciőstermékek, amelyeket a fenti példák szerint guanidinsókból, pl. nitrátból vagy karbonátból állíthatunk elő, továbbá biguanid-aldehidkondenzációstermékek, helyettesített biguanidok, amilyenek pl. a fenilbiguanid-aldehidkondenzációstermékek, guanil-karbamidaldehidkondenzációstermékek, m-feniléndiaminaldlehidkondenzációstermékek, m-etilaminobenzol-aldehidkondenzációs termékek, 5-alkil-m-feniléndiaminal* dehidkondenzációstermékek, anilin-aldehidkondenzációstermékek, m-toluidin-aldehidkondenzációstermékek, szimmetrikus-m-xilidlin-aldehidkondenzációstermékek, alkálival kezelt aszfaltanyagok stb., továbbá a kationaktív váltóanyagok, pl. a p-fenolszulfonsav-formaldehldgyanták, a tannin-formaldehidgyanták, az 1-hidroxibenzol-4-szulfonsav-formaldehidkonden'zációstermékek, a naftalin,szulfonsav-formaidehidkondenzációstermékek, az 1, 3-dihidroxibenzolszulfonsav-formaldhidkondenzációstermékek, az 1, 2-dihidroxibenzolszulfonsav-formaldehidkondenzációstermékek, az 1, 2-fenantrénszulfonsav-formaldehidkondenzációs termékek, acenafténszulfonsav - formaldehidkondenzációstermékek, az amrnelin-aldehidkondenzációstermékek, az ammelid-aldehidkondenzációs termékek, a ciánursav-formaldehidkondenzációstermékek és szulfonált aszfaltszerű anyagok. A különféle aldehídkondenzációstermékek célszerűen a forrnaldehidnak kondenzációs termékei, azonban a formaldehid polimérjei vagy oly anyagok is használhatók a kondenzációhoz, amelyek formaldehidet szabadítanak fel. A tisztítóeljárásnál használható kationaktív gyantákként nem csupán aminotriazin-aldehidkondenzációstermékeket, hanem olyanokat is használhatunk, amelyek elegendően oldhatatlanok ahhoz, hogy a végtermék kívánt tisztaságát biztosítsák. Ilyen gyanták pl. a polihidrikus fenol-formaldehidgyanták, a szulfonált polihidrikus fenolformaldehidgyanták, továbbá más szulfonsav-aklehidkondenzációstermékek. Kationaktív anyag gyanánt még használhatunk