140819. lajstromszámú szabadalom • Levegőbevezetés áramvonalas karosszériával ellátott farmotoros járművek motorterébe

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL D *& JL 140619. SZÁM. 63/c, 37—46. OSZTÁLY. — R-8861. ALAPSZÁM Levegőbevezetés áramvonalas karosszériával ellátott farmotoros járművek motorterébe. Ringhoffer-Tatra-Werke A. G. cég, Prag-Smichov. A bejelentés napja: 1944. május 2. Németországi elsőbbsége: 1943. június 5. Áramvonalas farmotoros járművek esetében tudvalévően elégséges levegőmennyíségnek a motortér belsejébe való bevezetése okozza legnagyobb nehézségeket. E feladat leggyakoribb megoldása a kocsiszekrény különböző helyein kialakított olyan nyílások alkalmazásában van, amelyek a motortérrel állanak összeköttetésben, mimellett a levegőnek e nyílásokon való behatolását az áramvonalakból kinyúló különböző felületekkel segítjük elő. Minthogy jelentős levegőmennyiségre van szükség, e nyílásoknak, valamiint a szóbanforgó gyűjtő-felületeknek tekintélyes méretei vannak, ami nem csak a kocsi kinézésére, hanem az aerodinamikai hatásfokra is káros hatással van. Ä találmány szerint e miagy nyílások és nagy gyüjtőfelületek helyett keskeny réseket alakítunk ki, amelyek a kocsiszekrény keresztmetszetének jelentős része mentén, megfelelő helyen haladnak, előnyösen a kocsi hasznos terének hátsó fala és a motortér között, mimellett az ilyen rés egész hosszúságát válaszfalak nagyobb számú eeymás mellett fekvő kis résre osztják, úgy, hogy a két fal,"vagyis a hasznos tér befelé húzott fala és a motoirtérfal, amelyek között a rés ki van alakítva, egymáshoz képest meghatározott távolságban maradnak. E rések összes keresztmetszete lényegesen nagyobb lehet, mint az eddig alkalmazott egyes nagy nyílásoké, anélkül, hogy ezáltal a kocsi kinézése vagy az áramvonalak hatásfoka kárt szenvedne. A csatolt rajz a találmány tárgyának egy fognatosítási példáját mutatja vázlatosain, éspedig az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig vízszintes metszetben. Az —1— hasznos tér mögött fekszik! a —-2— motortér, amelyben kétoldalt, és esetleg felül is, széles —3— levegőcsatornák vezetnek. Ezek kifelé hosszú résbe torkollnak, amely —5—- harántfalaik útján szorosan egymás mellett fekvő nyílások sorozatára van osztva. E harántfalak egyúttal mindkét falat, és pedig a tulajdonképpeni kocsifalát és a motortérfalat, meghatározott távolságban tartják egymástól, amiáltal a jármű szilárdságát tovább fokozzuk. A kocsi kinézésének javítására és a szilárdság fokozására a rés hátsó —4— peremes nyelvalakban az —5— bordák felett a másik résperemig lehet előrevzetve. A fenti elrendezés azzal az előnnyel is jár, hogy a motor hűtésére és a motortér szellőzésére szükséges levegőmennyiségnek megfelelően a résnek a jármű harántirányában, a kerület mentén mért megfelelő hosszúságot, valamint megfelelő szélességet, illetve a két fal közötti mélységet adhatunk. Különösen nagy követelményeket támasztó esetekben, pl. olyankor, amikor igen erős motort használunk, vagy ha hőtechnikai szempontból különösen kedvezőtlen körülmények között (pl. forróégövi vidéken) használandó járművekről van szó, egymás mögött több ilyen rést is rendezhetünk el, melyek közül az egyik csakis a motor hűtésére való levegő bevezetésére, a többi pedig a motortér szellőzésére való. A rés egy része a motorolajhűtő hűtőlevegőjének bevezetésére, vagy más célra is szolgálhat. A kocsiszekrényhez képest harántirányú rés megfelelő elrendezésével és vezetésével a kocsi kinézését igen hatásosan szépíthetjük, anélkül, hogy ezáltal az áramvonalak hatásfokát rontanánk. Szabadalmi igénypontok: 1. Hűtőlevegőbevezetés áramvonalalalkű farmotoros járművekhez, amelynél a hűtőlevegő bevezetőnyílását a jármű felületében a hasznos tér és a motortér között fekvő, a menetirányhoz képest harántirányú rés alkotja, azzal jellemezve, hogy a jármű két oldalán rés — melynek szélességét a szükséges levegőmennyiség határozza meg —> nyúlik a hátsó kerekek sárhányói felső élének imagasságáig, mely rés a jármű hosszirányában haladó (a példában 5) harántfalakkal van részekre osztva.