140813. lajstromszámú szabadalom • Szelén-típusú rekesztőréteges cella, a jólbevezető-elektródához forrasztott árambevezetővel, valamint eljárás ilyen rekesztőréteges cella előállítására
140813 — itt tehát a rekesztőréteges cella jólvezetőelektródája —, és a fémréteg között. A lakkréteg felületét általában nem korlátozzuk a jólvezetőelektróda felületére, hanem nagyobbra választjuk. Különösen az esetben, ha ez utóbbi igen kicsiny felületű, ezzel sok fáradságot takarítunk meg. Ezeknél a celláknál kitűnik az, hogy a kapacitás annak a fémnek a felvitelénél, amelyhez vagy amelybe az árambevezető erősítve van, közelítően nem növekedik még akkor sem, ha az nagyobb felületet foglal el, mint a jólvezetőelektróda. Ez azzal magyarázható, hogy a lakkréteg a rekesztőréteg vastagságához képest nagy vastagságú. A találmány szerinti rendszabályok különösképpen alkalmasak olyan cellákhoz, melyek jólvezetőelektródája aranyból van és* 30 mindnél kisebb felületű. A találmányt még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett két kiviteli példája kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra olyan rekesztőréteges cellát mutat, amelyben a jólvezetőelektródára iners fém rétegét vittük fel, a 2. ábra pedig olyan rekesztőréteges cellát mutat, amelyet vékony lakkréteg borít, melyhez az árambevezető van erősítve. Mindkét ábra a cellát nemcsak vázlatosan, hanem rősen nagyítottan mutatja. Az 1. ábra szerinti rekesztőréteges cella alaplemezét 1 jelöli. Erre van felvíve a 2 szelénréteg. E szelénrétegen genetikus vagy nem genetikus 3 rekesztőréteg van, amelyen aranyból kicsiny, pl. 1 mm átmérőjű felületen jólvezető 4 elektróda fekszik. Erre az aranyelektródára pl. rágőzösítéssel 5 vasréteget vittünk fel, amelyhez 7 forrasszal a 6 árambevezetőt erősítettük. Mivel az arany a vassal nem ötvöződik, ekként az aranyelektróda jó tulajdonságainak épségbenmaradását biztosítottuk, nyilvánvaló azonban, hogy ezeknek az alkatelemeknek kicsiny méreteire tekintettel igen erősen fenyeget az a veszély, hogy a vas vagy a 7 forraszanyag az aranyelektróda határait túllépi. Ezeket a hátrányokat a 2. ábra szerinti kivitellel legnagyobbrészt kiküszöböltük. A 2. ábrán ugyancsak 1 jelöli a rekesztőréteges cella alaplemezét, 2 a szelénréteg, 3 a rekesztőréteg és 4 a jóivezető aranyelektróda. Miután a rekesztőréteges cellát ekként felépítettük, lakkba mártjuk, amihez etilcellulóz alkalmas. A megkeményedett 8 lakkrétegre a „103 ötvözet"-ből való forraszfém vékony 9 rétedét visszük fel, melybe a 6 árambevezetőhuzalt erősítjük. A lakferéteg vastagságát 10 mikron nagyságrendűre becsüljük. Kitűnt, hogy ilyen lakkrétegben még jelen vannak olyan nyílások, hogy az eí lakkréteg két oldalán elhelyezkedő fémrétegek még érintkeznek. A lakkréteg me'gaka-1 rajzlap-i dályozza azonban azt, hogy a jólvezetőelektróda oldódjék, ötvöződjék vagy más módon változást szenvedjen. A jólvezetőlektróda vastagsága a találmány alkalmazása esetén az eddig szokásosnál jóval, egészen tízszer vékonyabbra választható. A rajz ábrái a különböző rétegek vastagságát nem a helyes viszonylatban mutatják. A rekesztőréteg jóval vékonyabb, semhogy az ábrán feltüntethető lenne. NyilVánvaló, hogy a rekesztőrétegnek a lakkréteg vastagságához viszonyítva is kicsiny vastagsága következtében, a cella kapacitását teljesen a 4 elektróda felülete, nem pedig a 9 fémmennyiség határozza meg. Szabadalmi igénypontok. 1. Rekesztőrétegs cella, kiváltképpen mérőcella, mely alaplemezből, jólvezetőelektródából, rekesztőrétegből, ez utóbbira felvitt jólvezetőelektródából és a jólvezetőelektródához forrasztással erősített árambevezetőből áll, azzal jellemezve, hogy a jólvezetőelektródát iners közbensőréteg borítja, az a fém pedig, amely-. hez vagy amelybe az árambevezető erősítve van, az említett közbensőréteg másik oldalán fekszik fel. 2. Az 1. igénypont szerinti rekesztőréteges cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg vasból, horganyból vagy alumíniumból van. 3. Az 1. igénypont szerinti rekesztőréteges cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg lakkrétegből van. 4. A 3. igénypont szerinti rekesztőréteges cella kiviteli afakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg etilcellulózából van. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti rekesztőréteges cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lakkréteg nagvobb felületet borít, mint a jólvezetőelektróda. 6. Az 5. igénypont szerinti rekesztőréteges cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az a fémréteg, amelyhez vagy amelybe az árambevezető erősítve van, szintem nagyobb felületet borít, mint a jólvezetőelektróda, azonban kisebbet, mint a lakkréteg. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti rekesztőréteges cella kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jólvezetőelektróda aranyból van és 30 mm2 -nél kisebb felületű. 8. Eljárás a 3.—7. igénypontok bármelyike szerinti rekesztőréteges cella előállítására, azzal jellemezve, hogy a rekesztőréteges cellát az árambevezető felvitele előtt lakkréteggel borítjuk, e lakkrétegre megkeményedése után fémréteget freccsentünk és az árambevezetőt e fémréteghez vagy e fémrétegbe erősítjük. A .kiadásért felet a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda, — 4516. — Fv.: Dr. Somlai J.
