140813. lajstromszámú szabadalom • Szelén-típusú rekesztőréteges cella, a jólbevezető-elektródához forrasztott árambevezetővel, valamint eljárás ilyen rekesztőréteges cella előállítására
Megjelent 1952. július hó 4-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL 140813. SZÁM. 21/g, 1—16. OSZTÁLY. — P-10899. ALAPSZÁM. „Szelén-tipusú rekesztöréteges cella, a jóivezető-elektródához forrasztott árambevezetővel, valamint eljárás ilyen rekesztöréteges cella előállítására." 4 N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: ,1943. december 4. Németalföldi elsőbbség: 1942. december 7. Ismeretesek olyan, a következőkben rövidség kedvéért szeléntipusúaknak nevezett, rekesztöréteges cellák, amelyek hordozólemezből, fél- -vezetőelektró'diaból, rekesztőrétegből, erre felvitt, vékony, jólvezetőelektródából állanak és amelyekben ez utóbbihoz árambevezető van forrasztva. Ezekkel a rekesztöréteges cellákkal kapcsolatosan különböző hátrányok mutatkoznak a jólvezetőelektróda tulajdonságai tekintetében azon a helyen, ahol az árambevezető ehhez az elektródához forrasztva van. A jelzett hátrányok különösen az esetben jelentkeznek, ha a jólvezetőréteg férne a forrasztófémmel könnyen ötvöződik. Annakfolytán ugyanis, hogy a jólvezetőréteg igen; vékony, ez a réteg a forrasztófém felvitelekor ebben teljesen oldódik, úgy, hogy ezen a helyen teljesen megváltozhatnak a forrasztófémtőL függően a cella fajlagos tulajdonságai, amelyek a jólvezetőelektróda fémétől függnek. A jelzett hátrányokat elháríthatnók nyomókontaktus alkalmazásával, ez esetben, azonban az a veszély fenyeget,*, hogy ,a jólvezetőelektróda átnyomódik és megsérül, ami a cella stabilitásának hiányát, sőt rövidrezáródását eredményezhetné. Az említett hátrányok főleg kicsiny méretű rekesztöréteges cellákban jelentkeznelk, azaz olyan cellákban, melyek jólvezetőelektródái 30 mm2 -nél kisebb felületűek, így egyebek között az úgynevezett mérőcellákban. Ilyen mérőcellák esetében ugyanis a jólvezetőelektróda fémével szemben sajátos követelményeket tárriasztunk, amelyek arra irányulnak, hogy a cella jelleggörbéjének bizonyos lefolyást adjunk. Nagyobb cellák esetében viszont általában elégséges a jólvezetőréteg megvastagítása azon a helyen, ahová az árambevezetőt rögzítenünk kell. A megoldás itt történhetik a jólvezetőréteget alkotó anyaggal azonos anyag alkalmazásával. Ezenkívül itt a forraszos érintkezés az egész cella felületéhez viszonyítva kicsiny felületű, úgyhogy befolyása a jelleggörbére kicsiny, ha itt a jólvezetőelektróda változást szenvedne, feltéve, hogy ez a változás az átütési feszültséget hátrányosan nem befolyásolja. Mérőcellák esetében jelentkező további nehézség abban van, hogy az elektróda gyakran oly Kicsiny, hogy a forrasztóanyagot kizárólag e felületen belül tartani csak nehezen lehet. Ha azonban a forrasztóanyag © felületen túlmegy, úgy ennek elsősorban az a következménye, hogy a forrasztófém elektródaként kezd működni, ennekfolytán pedig a jelleggörbe1 megváltozik és egyúttal a cella kapacitása is hátrányosan megnövekedik. A találmány olyan szerkezeti kivitel, mely az előbbiekben jelzett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerint a jólvezetőelekródát iners közbensőréteg borítja és ezen helyezkedik el az a fém, amelyhez vagy ameilybe az árambevezető rögzítve van. „Iners' kifejezésen itt azt értjük, hogy az anyag nem reagál hátrányosan a jóvezető elektróda fémével vagy a fémre hátrányos hatást nem fejt ki. A közbenső réteg pl. vasból, alumíniumból vagy horganyból lehet. Az a fém, amelyből a jólveizetőelektróda van, ez esetben arany, bizmut, antimon, vagy bizmut-antimón-ötvözet lehet. Mindezek a fémek mérőcellák előállítására különösképpen alkalmasoknak bizonyultak. Forrasztóanyagként alkalmazhatjuk a „103 ötvözet" nevű forrasztófémet, mely ónból, kadmiumból és bizmutből áll. A találmány további kiviteli alakja szerint a közbenső réteg lakkrétegből lehet. Igen jól álkalrjiázható etilceUulózalakfc. A lakkréteget megkeményedése után vékony fémréteggel borítjuk, amelyhez vagy amelybe az árambevezetőt erősítjük. Tudvalevőleg ez esetben mégis vezető összeköttetést kaphatunk az alsó réteg,
