140812. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés kívánt hordozórezgés frekvenciájánakmodulálására
2 • 140812 cillátort pl. kristály vezérli, úgyhogy az i0 frekvencia állandó. A 8 keverőfokozat kimenőkörében rezgések keletkeznek az összegezett és a különbözet frekvenciával, mely f0 + fi, illetőleg /o — fu Ezek közül pl. a különbözeti frekvenciát 9 szűrő segélyével kiszűrjük és egy második 10 modulátorban a 2 oszcillátor által szállított, modulált segédhordozórezgéssel keverjük. Az összegezett fs frekvencia — h + U — fu amelyet végül all szűrő segélyével kiszűrjük és tovább használunk, fs az 1 ,és 2 egyenletek behelyettesítésével! a következő alakra hozható: f*=A +fo—A—fm+ A/ü+is +/o -/m+/,-/i, /s ==/o4- A/1+ÍA/2 + n2 - n, Ebből kitűnik, hogy a kapott rezgés modulált frekvenciájú hordozóhullám a kívánt f0 frekvenciával és a pillanatnyilag kívánt fr + Af2 frekvenciakitéréssel, továbbá a nem kívánt «2 — «1 frekvenciakitéréssel. Ha mindkét oszcillátor azonos alakítású és ha azokat mellékhatások, mint pl. hőmérsékletváltozások stb., azonos módon befolyásolják, úgy n2 = nu ami azt jelenti, hogy a nem kívánt frekvenciakitérés el van nyomva. Ez esetben olyan modulált frekvenciájú hordozórezgést kapunk, melynek frekvenciája f0 és mely kizárólag a kívánt Afi+A/2 frekvenciamódosítást hordlja. Nyilvánvaló minden további nélkül, hogy megfelelő eredményt kapnánk, ha a két segédhordozórezgés közül csupán az egyik módosíttatnék. Különbség abban volna, hogy fs képletében eltűnnék A f1 vágy A f2 aszerint, hogy a két segédhordozórezgés közül melyiket módosítjuk. A 2. ábra a kapcsolás oszcillátor-modlulátorrészének kapcsolását mutatja részletesebben az 1. ábra szerinti vázlatnak megfelelően. Itt az oszcillátorok visszacsatolt 1 és 2 kisütőcsövek, melyeknek a frekvenciát meghatározó 12, ilfetőleg 13 rezgőkörei, 'amelyeik (ugyanarra a frekvenciára vannak hangolva, 3, illetőleg 4 reaktanciacsövekkel vannak összekötve. Az 5 forrással szállított moduláló (rezgéseket a reaktanciacsövekbe ellenfázisúan juttatjuk. Az 1,3 és a 2,4 oszcillátormodulátor által létesített, modulált frekvenciájú segédhordozórezgéseket a 14, 15 vezetékekeni át az 1. ábra szerinti 8, illetőleg. 10 kevelrőfokozatokba juttatjuk. A 2. ábrán a 8 és 10 keverőfokozatokat, továbbá a 9 és 11 szűrőket és a 7 oszcillátort nem tüntettük fel részletesebben, mert ezek kapcsolása ismeretes. A találmány szerinti kapcsolás, amelyben a moduláló rezgések mindkét segédhordozórezgést ellenfázisúan modulálják, oly tulajdonságú, hogy a nem kívánatos frekvenciamódosítást mellékokok révén magukban a modulátorokban nyomjuk el. Ha a 2. ábra szerinti kapcsolásban a 3 és 4 reaktanciacsövek tápfeszültségei változnak, az fm segédhordozórezgésefc nem kívánatos T»I, illetőleg m2 frekvenciamódosulása áll be. Ezek a nem kívánatos frekvenciamódosulások egymást ugyanolyan módon egyenlítik ki, amint ezt előbb az 1 és 2 oszcillátorokkal kapcsolatosan a nem kívánatos tti és n2 frekvenciamódosulások tekintetében megmagyaráztuk, ha a modulátorok azonos alakításúak akként, hogy Ki és 712 egymással egyenlő. A találmány szerinti kapcsolás lényeges előnye, hogy nincs különös jelentősége annak, hogy milyen nagy a két segédlhordozórezgés frekvenciája. Fontos csakis az, hogy e két frekvencia egymással; mindenkor egyenlő legyen. Még az esetben is, ha a segédhordozó» rezgéseket előállító két oszcillátor azonos alakítású, a két frekvencia között mégis mindenkor többé-kevésbbé kicsiny különbség lesz. Hogy ezt a különbséget a legmesszebbmenőén csökkentsük, a frekvenciát önműködően ellenőrző kapcsolást alkalmazhatunk, melynek egyik kiviteli példáját a 3. ábra mutatja. E kapcsolásban az 1. vagy a 2. ábra szerinti oszcillátorokkal létesített rezgéseket a 16, illetőleg a 17 határolókba juttatjuk. Ezek akként vannak beállítva, hogy a kimenőkörükben fellépő rezgések azonos amplitudójúak. A 16 határoló kimenőköre Ct kondenzátoron keresztül egymás ellen kapcsolt két 18, 19 diódával, a 17 határoló kimenőköre pedig C2 kondenzátoron keresztül két, ugyancsak egymáselleii kapcsolt 20, 21 diódával van összekötve. A 18 és a 19 diódáknak egy-egy negatív E előfer szültséget adunk, amelyeket a 22, illetőleg 23 feszültségforrások szolgáltatnak. E feszültség|f orrások összekötőpontja a C3 kondenzátoron keresztül a 19 és 21 'diódák összekötőpontjával van összekötve. Feltételezzük továbbá, hogy a C3 kondenzátor kellően nagyobb' a Ci és Ca kondenzátoroknál. E kapcsolás működésmódja a következő: s* A 16 határoló kimenőfeszültsége pozitív félperiódusának első fele folyamán a d kondenzátor a 18 diódán át feltöltődik. A pozitív félperiódus következő fele és a negatív félperiódus ezt követő első fele folyamán a Ct kondenzátor kisül a 19 diódán és a C3 kondenzátoron át, amivel ez utóbbira bizonyos töltés vivődik át. Ez mindegyik periódus folyamán megismétlődik, úgy hogy a C3 kondenzátor mindinkább feltöltődik, még pedig az e kondenzátorra az időegységben átvitt töltés arányos a 16 határoló kimenőfeszültségének frekvenciájával, azaz arányos az 1 oszcillátor frekvenciájával. Mindenképpen azonos módon vivődik át a 17 határoló kimenőfeszültsége folytán e kondenzátorra ellentétes töltés is, mert hiszen a 17 határoló kimenőfeszültsége a 20 diódán keresztül feltölti a C2 kondenzátort, mely azután a 21 diódán és a-C3 kondenzátoron át kisül. Az ekként az időegységben a Cs kondenzátorra átvitt töltés arányos a 2 oszcillátor frekvenciájával. A C3 kondenzátor töltőárama a 19 diódán át azonban ugyané C3 kondenzátoraalk a 21 diódán keresztül, létesülő töltőáramával ellentétes, úgyhogy a C3 kondenzátor feszültségmentes marad, ha az időegységben a 19 diódán keresztül hozzájutott töltés egyenlő az időegységben tőle s 2V dió-
