140811. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy erősítőcsövet tartalmazó berendezés modulált nagyfrekvenciás rezgések erősítésére
t 140811 szerinti berendezés egyik kiviteli példája szerint azzal érjük el, hogy egy kisfrekvenciás feszültséget, amelyet esetleg az erősítendő rezgések egyenirányításával kapunk és amely az erősítendő rezgések burkológörbéjével egyezik, negatív polaritással az illető csövek vezérlőelektródájára vezetjük. A csövek pl. más-más rácselőfeszültség segélyével akként vannak beállítva, hogy a különböző csőcsoportok, pl. az A és B csövek az erősítendő rezgések kívánt amplitúdómércéinél egymásután elrekesztődnek. Ehhez az A és B, illetőleg az A' és B', illetőleg az A" és B" csövek elektródáit egymással összeköthetjük. A találmány szerinti berendezés további kiviteli, példáját vázlatosan a 3. ábra mutatja. Itt az Összetett műhálózatot akként kapjuk, hogy az U cső anódköre és az R terhelési impedancia közé több pérhuzamos ágat iktatunk (a 3. ábrán két ilyen ágat tüntettünk fel), mely ágak mindegyike sorbakapcsolt reciprok műhálózatokból áll, melyeket a 3. ábrán Rí és. Rz, illetve Rí és R2 jelez és amelyek összekötőpontjában kapcsolóként működő olyan A, illetve A' kisütőcső van elrendezve, amelynek anóid!a-katóda-impedaneiája az illető műháiózat bemenő-, illetőleg kimenőkörét az összekötőpontban áthidalja. A működés lényegében egyezik az 1. ábra szerinti berendezésével, azonban azzal a különbséggel, hogy egyidejűleg mindenkor csupán egy ág működhetik, úgyhogy az ágaknak más-más hullámellenállásúaknak kell lenniök. Hogy itt két ág párhuzamos kapcsolása nem lehetséges, kitűnik a következőkből: Sorbakapcsolt két reciprok műhálózatból, pl. az Rt és R2 műhálózatokból álló ágra érvényes a következő egyenleg: ahol Va a második műháiózat kimenőkapcsai közötti feszültség, V; pedig az első műháiózat bemenőkapcsai közötti feszültség. Az RÍ és Rt műhálózatokból álló ágra érvényes a következő egyenlet: V" ~ R s Y ' Ha a két ágat, azaz a két ág bemenő- és kimenőkörét párhuzamosan kapcsoljuk, úgy a V« és Vi feszültségek a két ágra egymásra egyen-R% R± lőek, ami az esetben, ha D ~~ D a két előbbi Ki Kz egyenlettel ellenmondásban van. Ekkor a két egyenletnek csakis a Va = Vi = 0 érték felel meg, ami más szavakkal azt jelenti, hogy a két ág mindkét oldalon rövidre van zárva. A 3. ábra szerinti berendezés esetében tehát két vagy több ág párhuzamos kapcsolása nem lehetséges. A találmány szerinti berendezés további kiviteli példáját vázlatosan a 4. ábra mutatja. Itt az U erősítőcső anódköre, illetőleg az R terhelési ellenállás hatszög két szemközti sarokpontjával van összekötve, emellett e hatszög oldalait és átlóit az Rí — R9 reciprok műhálózatok alkotják. A hatszög valamennyi sarokpontjában, kivéve a már említett két sarok pontot, kapcsolóként! működő A, B, C, illetőleg D kisütőcső van elrendezve, amelyeik a műhálózatok kimenő-, illetőleg bemenőkörét az illető összekötőpontban áthidalják A 4. ábra szerini berendezéssel az U cső anódterhelési .Ra impedanciája számára a vezető és elrekesztett kisütőcsövek alábbi kombinációja révén hat különböző értéket kaphatunk: I ABCD elrekesztve II ABCD vezető III AB vezető, CD elrekesztve IV AB elrekesztve, CD vezető V AC vezető, BD elrekesztve VI AC elrekesztve, BD vezető A 4. ábra kapcsán megállapítható, hogy a II kombináció esetén kizárólag az R9 műháiózat van bekapcsolva, míg a többi kombináció esetében az R9 műhálózattal ezenkívül párhuzamosan van kapcsolva egy vagy több lánc, amelyeket a többi műháiózat közül háromnak soros kapcsolása alkot. Az A, B, C, D csövek elrekesztése és újbóli vezetővététele katódsugárcsöves berendezéssel történhetik, ahol is az elektronnyalábot olyan kisfrekvenciás feszültség befolyásával térítjük el, amelyet esetleg az erősítendő rezgések egyenirányításával kaptunk és mely az erősítendő rezgések burkológörbéjével egyezik, mimellett lesz a feszültség, ha amplitúdója növekedik, egymásután az A, B, C, D csövek egy-egy vezérlőelektródájával összekötött elektródákat akként ér, hogy az A, B, C, D csövek az előbbi táblázatban megadott sorrendben egymás után és/vagy felváltva elrekesztődnek. Ha a megadott I—VI lehetséges hat kombináció közül csak négyet alkalmazunk, azaz a III—VI kombinációkat, úgy az A B, C és D csövek vezérlése egyszerű eszközökkel érhető el. Ez kitűnik a következő táblázatból, amelyben az A, B, C és D csövek állapotát nullától a maximumig növekedő amplitúdónál (az erősítendő rezgésekre vonatkoztatva) adtuk meg és melyben az e betű az elrekesztett, a v betű pedig a vezető állapotot jelöli. Az Rx— R9 műhálózatok ezzel kapcsolatosan oly méretezésűek, hogy az alkalmazott kombinációk a III, V, IV, VI sorrendben a 2. ábrán látható módon az U cső anódterhelési impedanciája számára mindinkább kisebb értéket eredményeznek. Azok az amolitudómércék, amelyeknél az U cső által erősítendő rezgések amplitúdójában ugrás mutatkozik, Pi, P2 és P 3 jelöli. ABCD ILI V IV VI v e kicsiny Pa A az erősítendő rezgések amplitúdója -nagy E táblázatból kitűnik, hogy az erősítendő rezgések fokozódó amplitúdójánál a D, illetve A cső á P2 amplitudómércénél el van rekesztve, illetőleg vezető, míg a C, illetőleg B cső a Pi
