140800. lajstromszámú szabadalom • Pickupcső

140800 5 ábra szemléltet. Ezt a mozgást az 5. ábra mutatja, mely a B kimenő kévét képzelt hosszmetszetben mutatja. Az ábra nagysá­gának csökkentésére a csövet eltörve szem: léltetjük. Az elektronoknak a 41, 42 elektró­dák elektrosztatikus mezejével előidézett csavarvonalalaku mozgása az elektronok' energiájának egy részét a spirális mozgás* ba viszi át, úgyhogy a hosszirányú mozgás: ban foglalt energia-ezzel az értékkei csök­ken«, A T felfogó ernyőnek ezért gyenge pozi­tiy elöfeszültséget adhatunk, melynél csak kevés elektron telepszik le a sötét része­ken» A 3. ábrán látható, de az 5. ábrán nem látható' 44, 45 kiemelő anódok polari­tása olyan, hogy azok a B kévét lehajlít­ják, rniértis az elektronok a 3 vonal helyett a 3'> vonal körűi hal idnak (5, ábra). Ami­kor a kéve fehér területet ér, amelynek po­zitivabb potenciálja van, több elektron telep­szik le és ezek egy része elszabadulva szétszóródik. A szórt'elektronok a 5' vonal körül minden irányban távoznak. A 41, 42 elektródákkal létesitett mező polaritása olyan,'hogy a B kéve elektronjai a rajz sík­jára - a 3 tengelynél - merőleges sik alatt mozognak* Az 1 gyűjtőpontoknál természete­sen valamennyi spirális áthalad e sikon. A szórt elektronok valamennyien a 3' fokális vonal körül haladnak (6. ábra, 47). Az elektronágyu irányában Vissz fiele gyo r­suló visszavert és szétszórt elektronok pá­lyái a 3. ábrán' mások, mint az 1. ábrán, mert a 41, 42 anódok a kévében, az egyik irányban, htrántirányu energia-összetevőt létesitenek, még pedig az 5. ábrán lefelé. Amikor a visszatérő sugárkéve a 44, 45 kiemelő anódok mezején áthalad, az újabb 3" vonalra terelődik le. Araikor a vissza­térő kéve déri a 32a szétválasztó tárcsát, a B" szórt elektronok e tárcsa nyilasán át­haladnak, a visszavert B' elektronok pedig a, 32a tárcsán a 32 szél alatt, telepednek le (7. ábra). A szórt elektronok ezután a 46 első dinódon telepednek le, mely a 19 anód végét alkotja, azonban eiső dinódként külön anódot is alkalmazhatnánk. A szórt elektronok pályája minden olyan ponton, amely a gyújtópontoktól különbözik, gyakorlatilag nem ütközik a visszavert elekt rmokba, amint az az 5. ábrából vilá­gos, melyen B' a visszavert elektronok sugárkévéje, B"- pedig a szórt elektronoké. A visszatérő kévéket tehát a gyújtópontok­tól különböző helyeken szétválaszthatjuk. A 3. ábrán ezt a műveletet a - nem szük­ségképpen — köralaku 32a tárcsa végzi, mely a visszavert elektronokat felfogja, a szórt elektronokat azonban a 32 szél fölött átereszti. A 32a gyüjtöanódot ezért hullámtetőpoutba helyezzük. Minden vissza­veri elektron a 32 szétválasztó szél alatt a 32a tárcsának ütközik és eltávozik. A szórt elektronok a nyilason áthaladva a 46-első dmódra telepszenek, mely lényegileg egy csomópontban fekszik és amelyből a szórt elektronok szekunder elektronokat bombáz­nak ki. Ezek az M sok;zorozőban egymást követő dinódokból további szekunder elektro­nokat bombázwak ki, ami a kimenöáramot erősen megnöveli. A 44, 45 kiemelő anódok (3, és 4. ábra) ' a kimenő és visszatérő sugárkéve ket a 3. ábra síkjában egyará* lefelé terelik, ami könnyén érthető, minthogy azok mágneses térben foglalnak helyet. A kimenő kéve el­terelése folytán a íelfogóernyön lévő háló­zat (raszter) is elmozdul, ez az elmozdulás azonban a viaszatérő kéve elterelésének csak a fele, ami rendszerint nem okoz bajt. Mindamellett a hálózat elmozdulását; a felfogó ernyőn kívánt esetben kiegyenlít­hetjük, mely célra a keretpáüztázást vég­ző 38 íürészfog-hullárau generátort kell csak beszabályozni. A találmány előnye a szabványos kép-orthi­connal szemben a 8. ábrából tűnik ki. A tel­jes visszatérő sugürkévét (visszavert elek­tronok plusz szórt elektronok),; melyek a korábbi tipusu orthiconokban a sokszorozóba lépnek, fekete területekre nézve az 54 vonal fehérekre nézve pedig az 55 vonal adja meg. A í'Jálmány esetébe« a sokszorozóba lépő kéve a fekete területekre. néz\e gyakorlati­lag zérus (5u vonal), a fehérekre nézve-' pedig az 57 vonal szerinti, A találmány ese­tében tehát a zörej a fekete területeken mini­mális, még pedig gyakorlatilag semmi, mert a sötétzörej a kéve árama szerint változik. A Insznositott szórt elektronok a képterületek megvilágitásával aranyosak ós így a jel: zörej viszony megközelítheti az (1) egyenlettel meg­adott értéket. E kívánt eredmény elérésekor a jelt a teljes keretidő alatt tároljuk, mint­hogy az a folyamat ugyan íz, mint a korábbi tipusu orthieonoknál. Fontos, hogy a visszavert elektronok vissza­térő kévéje a szétválasztó tárcsát, pl. a 32a

Next

/
Thumbnails
Contents