140777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos rézvegyületeknek erősen diszpergált, viztartalmu alakban való előállitására

2 140777 Írásból ismeretessé vált kétfokozatú eljárás­sal szemben Jelentékeny egyszerűsítést és: vegyszerekben való számottevő megtakarí­tást jelent, Vizben oldható szervetlen rézsókként á szokásos Ismeretes rézsók, mint pl. réz­nitrát, réz szulfát és különösen rézkló rid al­kalmazhatók, Alkalmazhatók azonban vizben nehezen oldható, sőt esetleg oldhatatlan ólyari rézsÓk is, melyeknek vizben való oldhátósá* gát egyéb sók Jelenléte erősen fokozza, mint pl. rézklorür, nátriumklorid Jelenlétében. A jelen eljárás céljaira alkalmas savlekötő kicsapósze rekkent akár vizben oldható, alká­liásan reagáló vegyületek, mint pl. az alká­lihidroxidÖ-k és alkálikarbonátok, mindenek­előtt nátriumhidroxid, káliumhidroxid, nátri­umkarbonát és káliumkarbonát, akár vizben nehezen oldható, sőt esetleg oldhatatlan alká­liásan reagáló egyéb vegyületek, mint pl, kalf­ciumhldröxid, kalciumkarbonát, magnézium­oxid, vagy magnéziumkarbonát is alkalmaz­hatók. Emellett a kicsapó szert ugy kell meg­választani, hogy a cserebomlás alkalmával a bázisos rézvegyületek mellett ne keletkez­zenek vizben oldhatatlan sók. A bázisos ré zvegyületek pepüzálását azok­nak a peptizáló szerrel való homogén össze­keverésével érjük el. Erre a célra golyós­malom alkalmas, de folytatólagosan dolgozó készülékek, mint pl. verőmalmok, szintén alkalmazhatók. Peptizáló szerekként olyan anyagok bizonyultak alkalmasaknak, amelyek a diszpergálandó rézvegyüieteknek vagy ne­gativ vagy pozitiv töltést kölcsönöznek« Az előbb emiitett fajtájú anyagok az anionaktiv peptizáló szerek, mint pl, az ^oíyan nagymo­lekulás reakciótermékek, amelyek naftaliri­szulíosavaknak formaldehiddel való konden­zálása utján keletkeznek és különösen á szulfitcellulőzahulladéklug, célszerűen eler-Jeszfett alakhan, Anionaktiv vegyületek alkal­mazása esetén alkáliásan reagáló vegyüle­tek, pl. nátronlúg, hozzáadása előnyös. Ama peptizáló szerek közé, amelyek a diszpergá­landó rézvegyületeknek pozitiv töltést köl­csönöznek, tartoznak az erre alkalmas egy­vegyértékü savak, mint pl. a sósav vagy az ecetsav, vagy pedig az ilyen savaknak sa­vanyúan reagáló sói, mint pl, a rézklorid, aluminiurnklprid, íerriklorid és egyéb ha­sonló sók, A pepüzálószerek mennyisége, az adott esetben alkalmazott szernek megfelelően, tág határok között változhat, de nem haladhatja tul a rézvegyületben jelenlévő rézre vonat­koztatott" anyagmennyiség legfeljebb felét. A bázisos rézvegyületben jelenlévő réznek a peptizálószerhez való viszonya például 1 : 0,01 és 1 : 0,475 között változhat. Két­ségtelenül meglepő tehát, hogy az irodalom­ból eddig ismeretessé vált adatokkal szem­ben lehetséges az, hogy ilyen csekély meny­nyiségü peptizáló szerekkel mégis erősen diszpergált rézkészitményekhez juthatunk. Az uj készítményekhez a peptlzálás előtt vagy után, célszerűen azonban annak folya­mán, még nözagänyagökat is keverhetünk. Ilyenekként gombaölő vagylrovarölő hatású' anyagok*, mint pl. kén, 2,4-dinitrordtlánben­zol, 4,4'-diklórdifenil-C0-triklórmetilmetánés hasonlók, valamint nedvesítő szerek, cellu­í lózaszármazékok, töltőanyagok- vagy megje­lölőszerek, mint pl. kaolin és kréta jönnek • szóba. Minthogy azonban bizonyos hozag­anyagok képesek arra, hogy pozitiv vagy negativ töltésű erősen dlszpergált anyag­részecskéket koalgulálásra késztessenek, a hozaganyagok kiválasztásánál a rézve­gyületek részecskéinek töltésére figyelem­mel kell lennünk. így pl. *az alkilezett naf­talinszulíonsavas sók típusához tartozó ned­vesitőszerek jól alkalmasak olyan diszper­ziókhoz való hozzákeverésre, mely disz­perziók negativ töltésű rézvegyUÍétrészecs­kéket tártai iáznak. Az ilyen hozaganyagok^ nak olyan diszperziókhoz való hozzákeve: í? rése, melyek pozitiv töltésű rézvegyületn*­szecskéket tártai- iáznak, nem ajánlata minthogy ezzel könnyen"koagulálást idéz­hetnénk elő. Másrészt viszont" katiönaktiv vegyületek, mint pl. monooleil-dietil-etilén­diamin metllammoniumszulfometilátja, Jól al­kalmasak pozitiv részecsketöltésü diszper­ziókhoz való hozzákeverésre, ezzel szem­ben negativ részecsketöltésü diszperziókhoz való hozzákeverésre kevésbbé jönnek szóba* Metilcellulőzát akár pozitiv, akár negativ töltésű diszperziókhoz hozzákeverhetünk anélkül, hogy a diszperziós fokot befolyá­solnék, feltéve, hogy a készítmények lehe­tőleg kevés sót, például nátriumkloridot vagy^ kalciumkloridot tartalmaznak. '<• A z 4ij ké s z itmé nyék növényv éd elem r e ki­válóan alkalmasak. Vizzel való higitásukkor olyan permetlevek keletkeznek, melyek ä rezet rendkívül finom elosztása folytán gom-' baölő szempontból igen hatásos alakban tar-

Next

/
Thumbnails
Contents