140770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvaló hatóanyag
140770 3 vább, sárgább és kevősbbé tartós lesz*-• Megfigyeltük, hogy a találmány foganatosításának bizonyos körülményei között a gyapjúnak nem csupán nemezelődőképessége csökkenhet, hanem egyéb változásokat is szenvedhet, anelyek eredeti minőségét rontják. Ennélfogva oly kezelési feltételekről kell gondoskodnunk, amelyek előidézik ügyati a nemezelődőképesség lúvánt csökkentését, de a gyapjú minőségének csak olyan változásai kiséretébeii, amelyek a szándékolt cél szempontjából megengedhetőek vagy kívánatosak. A találmány foganatosításánál az elért eredmény megfelelő szabályozása lehetséges azért mert a gyapjú" kezelési körülné -nyel tág határok között változtatnátok. Azt találtuk, hogy a kezelt gyapjú nemezelődőképességének csökkenése és a gyapjú minősége a következő adatok változtatásával szabályozható : ló a reagens összetétele, tekintettel annak egy vagy többféle alkáM' -tartalmára, vagy a fentemiitett oldószerek ős nemoldóhatásu anyagok egyjének vagy többjének tartalmára. 2, a kezelés időtartalma, 3, az alkália koncentrációja, 4, a hőmérséklet, 5, a gyapjú és a reagens egymáshoz viszonyított aránya, * 6.. a • reagens nedvességtartalma, ".•7. a gyapjú nedvességtartalma közvetlenül aa> alkáliával való kezelés előtt. Hogy a kívánt eredményt elérjük, a gyapjú kezelésénél mindezen körülményekre figyelőmmel köUlen^^^^ Előnyös olyan reagensek alkalmazása, amelyek kevjés vagy semmi vizet nem tartalmaznak. Némi viz lehet jele», amely közvetlen adagolásból ered, vagy melynek jelenléte slá»dékctotlan és onnan származik, hogy nehézségekbe ütközik a reagens alkatrészeit tökéletesen vízmentes állapotban beszerezni, vagy a reagens készítése közben viz hozzákerülésétmeggátolnfc A javasolt reagensek közül számos olyan van, különösen azok, amelyek magasabb arányban tartalmaznak szénhidrogéneket vagy egyéb OH-csoportot nem tártai* ;nazó szerves oldószert, amelyek vizzel között elegyithoteüenek. A találmány foganatosításánál hasznait reagensek előnyösen azok, melyek nem iarl tlrnaznak több mint kb. 2 térfogatszázalék ízet» de a víztartalom a víznek a reagensben való oldhatósági határait; terjedhet. Megfigyeltük, hogy észrevehető mennyiségű vizet tartalmazó reagenseknek a gyapjúra való hatása általánosai;-;! un ártalmas, amennyiben rontja a gyapja minőségét, £z a körülmény bizonyos határig ellensúlyozható a behatás idejének csökkentésével. Az ilyen kezeléssel rongált gyapjúnak rendszerint kifejezetten sárga szine van, amelyet silányabb fogás, a súly csökkenése és ross 'a'^ külszín kísérhet. •A gyapjú nemeze; ;-dőképességének a reagenshez adott viz áltál előidézett csökkenése tetemesen változik a reagens összetételétől függően. Megjegyezzük, hogy a 'víznek lényegében való távoltartása á reagensre vonatkozik és- nem a kezelés alatt álló gyapjúra. A reagenssel kezelt gyapjú nedvességtartalma ügy a nemezelődqsl képesség csökkenését, mint a gyapjú minőségének károsodását befolyásolja ugy, hogy.cz a nedvességtartalom a kivánt eredi lényeknek megfelelőén tág határok -k-öztt? •.. Uiuziaíható, Általánosságban a kezeli gyapjú minőjége romlik, ha a gyapjút kezelés előtt megnedvesítjük. De bizonyos határig ezt a káros hatást ellensúlyozhatjuk a kezelés időtartamának csökkentésével, vagy a kezelés körülményeinek egyéb beállításával. Jfe még abban az esetben is, ha mindezen beállításokat foganatosítjuk, a kezelt gyapjú általánosságban kevősbbé kielégítő lesz, mintha azt légszáraz állapotban kezesük, Másrészt a nedvességtől teljesen mentes gyapjú kevésbbé reagál az alkáliás kezelésre. Tapasztalataink szerfiit a gyapjú közel ném'eaelődésmentessé tehető, minőségének éazrevehető csökkenése nélkül, ha azt a reagenssel akkor kezeljük, ha 12-18% vizet tartalmaz és ezért ag'rilyeh kezelés előnyös. Az alkáli-kezelés behatása az adott ]iedves3égtartál7iu gyapjúra a hőmérséklet és a kezelési időtartain növekedésével altatóban növekszik. 10 C°aMtÍ hőmérsékleteknél a hatás lassú és 60 C° fölötti hőmérsékleteknél gyors és ártalmasabb a
