140770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvaló hatóanyag

10 140770 tött gyapjúszövetet áztattunk, majd kifacsartuk, semlegesítettük, mostuk és szárítottuk. A mosópróba azt mutatta, hogy a kezelt minta »emezelődésnek és zsugorodásnak ellenálló. A következő példa csakúgy, mint a 12., 14. és 15. példák, a nemoldó hatású anyag illetve ro|sz oldószer .változatait ismerteti. 17. Példa Marónátronnak n-butilalkoholban való oldatát (110 émó

oldatban 6 g NaOH) térfogata kilencszeresének megfejelő széntetrakloriddal felhígítottuk és az oldattal kondicionált gyapjúszövetet kezelünk 1 óra hosszat 20 C°-on (a folyadéknak a szövethez való aránya = 8 ; 1X A szövetet ezután megsavanyitottuk, mostuk és szárítottuk. Azt találtuk, hogy nemezelödéssel és zsugorodással szemben kiválóan ellenálló. A gyapjút nemezelődöképességének csökkentése céljából oly iolyadékokkal is kezelhetjü% melyeket marónátron alkoholos oldatainak az alkáliát nem oldó anyaggal való felhígításával készítettünk, ezek az oldatok a reakció előtt vagy után kéniiidrogénnel vagy széndiszuluddal stb. hozhatók össze. Az ilyen folyadékok alkalmasint nátriumszulfidot vagy alkáüiiidrogénszulfidokat, vagy alkálitiokar bonátokat vagy alkáli-alkilíiokarbonátokat tartalaznak. Mint' L\ bevezetésben megjegyeztük, a Lalálmány nincs korlátozva gyapjú, sőt akár textilrostok kezelésére, hanem az tágabb kör Den alkalmazható. A műszaki és a tudományos irodalom számos példát tud alkáliák vizes és vagy alkoholos oldatainak használatára a legkülönbözőbb termékek iizikai és vagy kémiai változásainak előidézése céljából. Ilyenek pl. a zsirok, fehérjék,, észterek, amidok, uretánok hidrolízise, vagy elszappanositása : ismeretesek továbbá olyan változások, amelyeknél az alkáli oldat kondenzáló vagy koaguláló, diszpergáló, dehidratáló, polimerizáló vagy d^polimeri-^ zálő szerként hat. Használnak továbbá alkáliákat alkálivegy illetek előállttá sarat melye ket azután egyéb anyagokkal^reagáltatnak, K Használják továbbá az alkáliákat adszorbeáló reagensként vagy valamely rendszerből savak, vagy savgőzők eltávolítására is. Tapasztalataink szerint a vizes vagf alkoholos alkália a találmány szerinti féntismertetett uj alkáliás reagensekkel helyettesíthető. Azok az anyagok, amelyek a fenti reagensekkel kezelhetők, magukban foglalják az észtereket, étereket, zsírokat, hidroxil vegyületeket és ha szükséges, ezekből készült formázott árúk, lapok, csövek, rostok, fonalak és szövetek alakjában lehetnek jelen és a kezelés-ugy foganatosítható, hogy a kezelésnek alávetett szóbaniorgö anyag részleges vagy teljes megváltoztatását idézze elő. A kezelendő "anyag az egészen vagy részben reakcióképes részlete mellett tartalmazhat nem reakcióképes részletet is, ami megkönnyítheti az alkotórészek ?észleges vagy teljes elkülönítését. Abban az esetben, ha bizonyos anyagokat részlegesen kívánunk átalakítani egyéb anyagokká, akár a változatlan részletet, akár az átalakult részletet ha kívánatos, egyidejűleg vagy egymás után ismert eljárásokkal eltávolíthatjuk. A kezelendő anyag nzikai vagy vegyi eltávozásainak aránya és mértéke változtatható a nedvességtartalom változtatásával vagy a kezelendő anyaghoz egyéb anyagok, mint pl, alkohol hozzáadásával, vagy pedig a reagenshez megfelelő korlátozott menynyiségü nedvesség hozzáadásával. Viszont ugy a kezelendő anyag, mint ö reagans is tartalmazhatnak nedvességet. 18. Példa Normál butilalkoholt rázó gépben szilárd marónátronnal ráztunk, mindaddig, míg oldat-emulziő keletkezett. Ezt a szilárd marónátronról leöntöttük és mqgeleieztuk. Az oldat-emulzió 100 crrT-e (88 g) 15.4 g NaOH-t tartalmazott. Ezen oldat-emulzió 1.5 literéhez 2.25 liter n-butilalkoholt adagoltunk, miáltal 3,75 liter marónátronnak butilalkoholban való tiszta oldata keletkezett, literenként kb. 64 g NaOií tartalommal. Ezen oldat egy literét lakkbenzinnel 10 literre higiíottuk fel. A kapott tiszta oldat literenként 6,4 g NaOH4 tartaliazott. Ezt a reagenst példa képperi a köveiké z5 célokra has zilálhatjuk;