140719. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés cukorlevek derítésére, valamint ehhez való eljárás a folyadék- és gázhozzáadás önműködő szabályozására cukorgyártás céljára való folytonos keverőkészülékekhez
f40719 nyu "közegben \ végezzük,. ! pl„, kéndioxiddal vagy szuifitokk'ár, szükség van bizonyos '•-•• 'meghatározott mennyiségű mészadagolásra/ hasonló az eset más sókkal végzett derítésnél is, amikor e sók, illetve a "mész oldataibólanegszabott mennyiségeket" kell. beadagolni. Az emiitett ismert eljárásokban szükséges ., a nyerslé mennyiségének leniérése avégett, hogy a deritöszer hozzáadását a lé, illetve a répa mennyiségével pontosan megszabott és beállítható arányba hozzuk aszerint, . ahogyan azt a szóbanforgó lé minősége, összetétele alapján megköveteli. Mindeme .. ismert eljárásoknál továbbá álé alkalmas előmelegítése is szükséges és a deritősze- . rekkel való keverés megfelelő hőfokon. Ve- •' gül az eljárásoknál (egy bizonyos időre is szükség van, hogy a lében az összes kívánt vegyfolyamatok eljátszódhassanak. Minél nagyobb követelményéket támasz- • tünk a lé deritésénél, annál pontosabban be kell tartanunk á derítés munka- és reak-.. előfeltételeit, s ezenkívül még az is elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes lérész- •: mennyiség számára azonos reakció- és munka-, feltételeket teremtsünk, ríiert csak e feltételek biztosítása esetében szániiíhatuuK arra, hogy tökéletes derítést érhessünk el. A derített lé jóságát u. i. feltétlenül hátrányosan befolyásolja az a körülmény, ha a levet vagy annók egyrészét a készülékben az alkalmazott deritőeszközök, hőfok és időtartam tekintetében nem teljesen egyenletes és egyöntetű módon kezeltük, vagyis pl. ugy jártunk el, hogy a lének egy részét tulhe\r itettük, a többi rész számára pedig nem biztosítottuk a szükséges hőfokot, — még aki or is, ha a kapott keverék hőfoka végül is a megállapított helyes hőfokhatárokra is került, vagy pl. ugy, hogy a lé egy részét az előirt mennyiségnél több deritöszerrel, egy részét pedig efc nél kisebb mennyiségű deritöszerrel hoztuk érintkezésbe - még akkor is, ha az eljárás végtermékeként- jelentkező keverék a végén a legkedvezőbb mennyiségű átlagos deritöszeradalékot kapta, vagy pl. ugy, hogy a lé egy részében a reakció rövidebb ideig, a másikban hosszabb ideig tartott, I—.még akkot is, ha a részmennyiségeknek a keveréke a végén az átlagosán megállapított reakcióidőalatt volt is érintkezésben a tisztítószerekkel stb. Minden berendezést, mely azt a célt tüzté ki, hogy vele a legjobb munkaeredményt lehessen felmutatni, ugy kell beszabályozni, hogy az minden egyes lérészmennyiség számára az előirt optimális feltételek betartását lehetővé tegye. •••;"'_••':•.' Az ismert berendezéseknél nem lehet feltételezni azt, hogy ezeket a legjobb munkaeredményt biztosító, feltételeket be lehessen tartani egyfelől, azért, mert azokban az összes lérészadagok nem folynak egyforma sebességgel, másrészt azért sem, mert a reakció alatt a lének minden részadagja nem érintkezik mindig ugyanannyi deritöszerrel, ezenkívül az ismert lemérő és léderitő berendezésekben a lé huzamos ideig érintkezik a levegővel, s igy a szinképző anyagok oxidálódnak. Továbbá ezek az ismert berendezések még nagyon terjedelmesek Is s ezért úgy a nagy tartályfeluletek, mint a viszonylagosan nagy léfelületek következtében hőveszteségek is állnak elő. Végül az ismert berendezésekben lévő nyílt folyadékfelszineken (a lémérőkben, deritőtártályokban) a hab képződését és kifutását nem lehet elkerülni, a habképződés a nyerslé.ben a legnagyobb, viszont elenyészően csekély a derített lében, melynek felszíne habmentes. A- szabad folyadékfelszinek és a habképződés miatt baktériumok kerülnek be a lébe s ezért az könnyen fertőződik s ez az ismert berendezések lényeges hátránya, ami miatt gondos felügyeletre van szükség s még így sem biztosithatunk optimális munkafeltételeket. A létől tovaragadott szilárd részecskéknek, pl. a homoknak a kiválása a répából és a mésztejből, ez ismert szerkezetekben sok helyen üledéket képez, ami a valóságos reakcióteret csökkenti, a léátfolyást zavarja és sok ponton lép fel, ahonnan azután csak nehezen lehet eltávolítani. A deritöszer hozzáadására való ismert berendezéseknek még az a további hátrányuk is van, hogy eltekintve a deritöszer egész kezdetleges lemérésétől, ami inkább az adag becslésének tekinthető, még akkor is, ha a deritőadalékot pontosan is lemérték, e szernek a léhez való hozzáfolyása nem a lemért" mennyiségben történik meg s ezért a lének egy részét túlságosan derítjük, más részét meg nem kielégítő mértékben. Ugyanez az eset a lemért deritőszert elosztó ismert készülékek esetében is. Még hozzá ezek az ismert mésztejlemérőodényí k bonyolultak is és nemcsak sokba kerülnek,
