140677. lajstromszámú szabadalom • eljárás szilárd anyagok részét alkotó termékeknek kivonására és berendezés az eljárás kivitelére

8 14067? müvelet alatt részekre vannak osztva. Te-" kintsük pL úgy, liogy a szilárd anyagok különböző töredékrészei -D, C, B, A- és a folyadéknak különböző töredékrészei -a, b, c, d- ellenfolyamban haladnak olymódon, hogy egy érintkezési sorozat és elkülönülési sorozat (mindegyik meghatározott időtartamú) megy végbe a folyadék és a szilárd anyagok között. Abban az esetben, ha egyetlen folyadékáramlás van, a különböző töredékeknek viszonylagos ' helyzete pl, a művelet közbeeső szakaszában. . ... , B C fi Ä , , , , . . . . ab c d" .'. . ' Ez azt. jelent^, hogy e pillanatban az - A- szilárd anyagok érintkezésben vannak az -afolyadékkal. Ha a szilárd anyagok töredékrészei jobb felé eltolódnak egy közzel, mialatt a folyadék töredékrészei egy közzel balfelé tolódnak el, a következő szakaszban a viszonylagos uj helyzet a következő: „ • abed . • c «a és egy közzel valő további eltolódás után: és igy tovább. . Viszont, ha a folyadék fel van osztva két részáramíásra olymódon, hogy az . . .a, c, e, . . . töredékrészek az egyik feláramláshoz, a -b, d, í „ . .- töredékrészek pedig a másik feláramláshoz tartoznak, egy adott pillanatban a viszonylagos helyzet a következő; • e O »U U X o o e o Ha két féláramlás ugyanabban az irányban tolódik el, de kétszer akkora sebességgel, mint az egyetlen áramlás sebessé'. ge, mialatt a szilárd-töredékek egy közzel Jobb felé tolódnak, azalatt a, folyadék-töredékek két közzel bal félé tolódnak és az uj viszonylagos helyzet a következő lesz: « • i i JJ t D a • a 4 i « » « a Cl . t* w £j£ » • • . o a * a • *J ** *••«« A következő szakaszban a helyzet: oeeoJJvs D A s#»e • o » o EL V, C ££ 9 • o- e e • a o U CL 1 e e * e és igy tovább. Az előzőkből az következik, hogy egyetlen áramlás esetén az -A- szilárd anyagoki melyeket az -a- folyadékkal kezeltünk, a -c- folyadékban haladnak, mlg abban az esetben pedig, ha megosztott áramlás van, ugyanezen -A- szilárd anyagok, miután az -a- folyadékkal lettek'kezelve, a -d- folyadékban haladnak.' A -d- folyadék távolabb van -a-tól, mint -c-, minek folytán kéyésbbé' tömény kiválasztandó termékben, mint a -c- folyadék; ez azt eredményezi, hogy a töménységkülönbözet az -A- szilárd anyagok és a -d- folyadék között, osztott áramlás esetén nagyobb, mint az -A- szilárd anyagok és a -c- folyadék között egyetlen áramlás esetén. A töménység különbözetnek ez a növekedése maga után vonja a kivonás sebességének növekedését, ami leginkább kiegyenliti, mint a laboratóriumi próbák és a gyakorlati kisérletek bebt zonyitották, a készülékben való folyadéktartózkodási idő csökkenésének ellentétes -hatását Végeredményben nagyobb termék-' mennyiséget lehet kivonni a szilárd anyagokból, minden egyéb feltétel pedig egyenlő marad. Hasonló következtetés végezhető abban az esetben, ha nincs töredékre osztva á, folyadék és a szilárd anyag, ügy, képzelhető akkor, hogy a folyadék és a szilárd anyag végtelen kicsiny töredékrészekre van osztva. A találmány a fenti eljárás kivitelére vonatkozó berendezést is magában fpglaljá. Ez a berendezés legalább két szállitószerkezetböl áll, melyeket párhuzamosan lát el folyadék, továbbá kiegészitő szállitóeszkör zökből, melyek a kezelendő anyagoknak a szállitószerkezetek eltolódási mozgásához képest ellentétes irányú mozgás adását engedik meg és ez anyagoknak egymásután való érintkezésbe hozását mindegyik s zállitó sz er ke zet f o lyadékával» E berendezés előnyös kiviteli alakjánál a berendezés egy előnyösen hengeres forgódobból áll, melynek belsejét legalább két pontosan csavaralaku felületnek csavarmenetei közökre osztják, mely menetek egyt, ke a másikba van helyezve, úgyhogy megközelítően többmenetes csavart alkotnak és a dob belső részében, legalább két tartálycsoportot állapítanak meg, a csavaralaku felületek csavarmeneteit pedig legalább egy hosszirányú válaszfal egye-