140672. lajstromszámú szabadalom • Folyékony katódájú és kapacitásos gyujtású, ionkisüléses cső

2 140672 folyékony katódájú és kapacitásos gyújtású ionkisüléses csö oly felépítésű és méretű, hogy túlterhelése esetén a hőmérséklet és a nyomás annyira megnövekedik , hogy a gyújtás h.- tékonyságát veszti, még mielőtt valamilyen csorész túlságosan magas" hŐ: mérséklet következtében kárt szenvedhetne. A kapacitásos gyújtások a katóda egy bizonyos hőmérsékletén felül, továbbá a csőben uralkodó bizonyos nyomáson felül a kisülést nyújtani többé nem képesek. Egy bizonyos gyújtás számára, amikoris a cső csupán higanyt tartalmaz, azt találtuk, hogy a gyújtóberendezés kb. 80 C katódhőmérsékleten (kb. 0.1 mm gőznyomáson) többé nem működik. A gyújtóberendezés e hatástalanná válása talán azzal magyarázható, hogy túlságosan magas hőmérsékleten és túlságosan nagy nyonfisori a feszültségforrás töltése a gyujtóberende-' zéstöl a gyújtást végző szikra, helyett levezethető a gyűjtőbe rendez és tetszőleges, - esetleg szigeteiőanyaggal > evont -helye' és a katóda között végbemenő ködfénykisülésen keresztül. Ez a ködíénykisülés nem képes arra, hogy a kisülést a csőben magában véve gyújtsa, kivéve azt az esetet) hogy abnormálisan nagy anódíeszültségekk'el dolgozunk. Ha a gyújtóberendezés coütörtoküt mond, a cső tovább többé nem terhelhető és túlterhelés révén meg sem sérülhet. Ez esetben a csőhöz csatlakoztatott készülékek, pl. tr? nszformátorok, továbbá a csőhöz csatlakozó fogyasztók sem szenvednek túlterhelést, ha a csőhöz alkalmazkodó kivitelűek. A találmány szerinti cső méretezése a következő meggondolások alapján történh étik: Mindenekelőtt az fik; hnazandó tipusu szikr,"gyújtóval kapcsolatosan megállapítjuk azt, hogy ez a gyújtó milyen katódhőmérsékleten és mekkora nyomáson válik hatástalanná, A csőben teljes terhelésen fejlesztett, várható hőmennyiségek alapján kiszámítjuk, hogy milyen nagyra kell a ka tó da és az egyéb csőrészek méreteit választanunk, hogy a katódhőr:órs'ékíet mágasabbá váljék annál a hőmérsékletnél, v:. .iely.cn'a gyújtó hatástalanná válni kezd jés valamely másik csőrész egy meg nem engedhetöen magas hőmérsékletet éppen .még fel nem vesz. Az, hogy rövid ideig tartó túlterhelések fel foghatók-e, teljesen a cső hők; paritásától függ. Különösen arról kell gondoskodnunk, hogy a katóda ne melégedjék fel -lassabban, mint a cső m; radékrésze, mert különben a cső bizonyos részei már meg nem engedhetöen magas hőmérsékletet érnek el, mielőtt a gyújtó hatástalanná válik. A cső méretez són kivül történhetik a cső felépitése is akkánt, hogy a csőfalon a találmány szerinti hatás létrehozásához járulékos szerveket ; lkaim; zunkl A két rendszabályt egymással kovaMnálhatjuk is. A 'folyékony katódájú szokásos csövek esetében a katóda a teljes terhelésen, sőt súlyos túlterhelések esetén is tütí&nyi.re túlságosan hideg, a nyomás e csőben pedig túlságosan kicsiny ahhoz, hogy ezek ícly*án a gyújtóberendezés csütörtököt moi-'dion. Egyszerű megoldás arra, hogy a gyújtóberendezés meg nem engedhető túlterhelés esetén h; tástalanná váljék, a katóda tér körülvétele híi szigetelőanyaggal. Ez esetben a ka tó \a kevésbbé erősen hülle, a gőznyomás pedig nagyobbá válik. Kiváltképpen előnyös, ha a találmány szerinti csövön szerveket alkalmazunk az anódatér és a kaíódatér közötti járulékos hőkic serélés létesitésére. Az anódán gyakorlatilag mindenkor a katódán fejlesztett hő többszörösét fejlesztjük. Azzal, hogy ezt a hőt a folyékony katóda! oz elvezetjük, elérjük azt, hogy a katóda hőmérséklete és a nyqmás a esőben azonos terhelés esetén nagyobbá válik, mint az emiitett hőkicserélés alkalmazása nélkül. A katódatér és az anódatér közötti hőérintkezés közvetitése hűtött csövek ese^ <tében egyszerűen történhetik, ha a hűtőközeg vezetékeit a cső körül akként rendezzük el, hogy a hűtőközeg előbb az anódát hűti, majd a katódatéret kürülöbliti. Lehetséges olyan megoldás is, mely szerintaz egész csövet vagy legalábbis az anóda és katódateret, foly; dékfürdőben rendezzük el és ezt a fürdőt természetes vagy mesterséges módon hűtjük, f- íolyadékfürdő á hőkieserélődést közvetíti az anóda és a katóda között és ennek folytán a katóda melegebbé válik. Kiváltképpen előnyös, ha a .találmány szerinti csőben az -anóda is folyékony, mivel az ;nóda erős hevítése azt eredményezi,