140668. lajstromszámú szabadalom • Iróeszköz

-Mpßijp .3 csatornának belső átmérője, ha az körkere&ztmetszetű cső, kb. 2.5 mm, ha a csatornát nem körkeresztmetszetű cső alkotja, akkor vagy határoló falai mindegyikének a szembenfekvő faltól mért távolsága egyetlen helyen se nagyobb 2.5 mm-nél, illetve , ha egyes, egymással szemben fekvő falak közötti távolság 2„5 mm-nél nagyobb, akkor a többi fal közötti rés kb. 1.5 mm végül, gyűrűkeresztmetszetű csatorna esetén annak belvilága, azaz falai közötti távolság nem haladja meg az 1.6 mm-t. A fent megadott méretek a gyártási tolerancia határain belül értendők» Ä találmány emiitett és további irmérveit a csatolt igénypontok sorolják fel és az alábbi leirás, a példaképpeni kiviteli alakokat szemléltető, csatolt rajzok nyomán ismerteti. Az 1. ábra a találmány szerinti Íróeszköz hosszmetszete» A -2. ábra a golyónak és a golyótoknak nagyobb léptékű hosszmetszete. A 3. á^ra ä tokban "elhelyezett golyónak nagyobb léptékű rajza. -1- az Íróeszköz tintatartálya (1. és 2. ábra), mely a feltüntetett kiviteli alaknál kapilláris cső. Ilyen helyett azonban más, megfelelő tintatartály is alkalmazható tekintettél arra, hogy a tartály önmagában nem alkotja a találmányt. A tartálynak a golyóhoz közelebb fekvő vége, pL forrasztás, hegesztés vagy csavarkötés utján, a -2- hüvely egyik végéhez van erő sit ve. E hüvely másik végébe belső csavarmenetet vágunk a -3- golyótok vagy fészek felvételére. A -2- hüvely alsó végének belső átmérője valamivel nagyobb az -1— cáő külső átmérőjénél, mely általában kb. 3 mm úgyhogy a —2— hüvelybe vezetett -1— cső a -2- hüvelyben" kialakított -2a- vállon feliekszili. E helyzetben pl. forrasztással rögzítjük. A lényegében hengeralaku -2- hüvely tengelyirányban át van fúrva. E furatnak a -2a- válltól a golyóig terjedő része valamivel kisebb átmérőjű, mint az —1- cső egyik végét felvevő furat. A lényegében szintén hengeralaku -3— fészket folytonos, ten, gelyirányu -4— furat töri át. A —3— fészek alsó, tehát az a része, mely a -2— hüvely felső végéhez csatlakozik, célszerűen lerézselt és előnyösen 1 mm átmérőjű -4—furatot tartalmaz. A -3— fészek alsó része lerézselésének célja légzsák képződésének megakadályozása, amikor az Íróeszközt tintával töltjük meg. A -4- furat felső vége, célszerűen a rövid -5- furat 'utján, melynek átmérője célszerűen 0.25 és 0.5 mm között fekszik, a forgatható -6- golyót felvevő fészekkel közlekedik. A golyó külső átmérője 1 mm. A golyó előnyösen fémből, célszerűen acélból van. A —3— iészekriek a -6— golyót felvevő végébe 1 mm átmérőjű üreget vágunk, azután az üreg fenekében tetszőleges fenékfészket alakítunk. A golyót azután a -3- fészek nyitott végébe helyezzük és húzással vagy más, megfelelő módon biztosítjuk helyzetében. (A »húzást« az »odorban sajtolás «-sal" egyenértékű szóként használjuk.) A rákarimázásnál, vagy az alkalmazott más eljárás kivitelénél arra keE figyelemmel lennünk, hogy a golyó és a -3- fészek közötti rés mérete, mely résen át a forgó golyó a tintát szállítja, 10"* - 10"^ cm legyen; A rés legkisebb és legnagyobb mérete közötti különbség tehát kisebb 0.025 mm-nél. Nyilvánvaló, hogy a 10"^ cm-es rés nem mérhető a mérnöki gyakorlatban szokásos módszerekkel, hanem a célra folyadékok felületi feszültségének meghatározásánál szokásos fizikai módszer alkalmazandó. E módszernél azt a gáznyomást határozzák meg, mely valamely gáz buboréknak, kapilláris csövön át, folyadékba hajtására éppen elegendő. E 1 g4z nyomása a kapilláris nyomásnak és így a folyadék felületi feszültségének is közvetlen mértéke. Ha tehát a kapilláris cső méretei ismeretesek, a felületi feszültség a gáznyömásból kiszámítható, mig ha a felületi feszültség ismeretes, kiszámítható annak a kapilláris csőnek mérete, mélyen 'át a buborékot a folyadékba hajtottuk» Haj n-heptánt használunk folyadékként^ akkor a rés méretét ad— 4P- képletből számithatjuk lű, ahol d a mikronban kifejezett résméret és p a cm-higanyoszlopban kifejezett lésnyomás. Az alábbi leírásban mega-, dott valamennyi résméretet azzal az eljárással állapítottuk meg. Az eljárás kivitelénél természetesen az ilyíajta fizikai meghatározási módszereknél szokásos gondossággal kell eljárni. A tinta célszerűen viszkózus tinta és a viszkozitásnak, írásnál, nem szabad 15 poise-nől kisebbnek lennie. A találmány szerinti irószerkezethez való tintáknak viszkozitása legalább ezerszerese az eddig ismert töltőtollakban használt tinták viszkozitásának. A tinta olajszerű oldószert, tapa-