140655. lajstromszámú szabadalom • Csepegtető vagy permetező hőkicserélő berendezés, főleg vízhűtő tornyok számára

• Megjelent 1951. november 16. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140655 szám, 17e osztály. T—7566 alapszám« Csepegtető vagy permetező hőkicserélŐ berendezés főleg vizhutÖ tornyok számára* DIPL.-JNGo TIIAUSING VIKTOR, MÉRNÖK, ' WIEN. A bejelentés napja % 1949. február 3„. Ausztriai elsőbbsége: 1949, Január 11. A találmány oly hőkicserélő berendezés, amelynél a folyadékot gázhabnazállapotú kö­zéggel hütünk. Az ilyen hőkicserélők kerül­nek alkalmazásra pl. gőzgépkondenzátorok hűtővizének lehűtésénél, tehát oly visszahü­tőknél, amelyeknél a lehűlendő viz felülről lefelé permetezve halad felfelé áramló lég­áramban. Ezzel a módszerrel azonban a fo­lyadékot nemcaak hűteni, hanem melegíte­ni vagy gáztalanitani is lehet. Ezeknél a hő­kicserélöknél, ismert módon, a legnagyobb hatást vagyis a berendezés alapfelületének m^-enként a legnagyobb teljesítményt akkor érjük el, ha a következő feltételek betartá­sára törekszünk: A berendezésnek ellenárammal kell mű­ködnie, vagyis a függőleges vagy közel füg­gőleges (enyhén ferde) felületeken lefelé cseppegő vágy permetező folyadék (viz­visszahütők esetén a lehütendő meleg viz) a felfelé haladó közeggel (az ilyen vissza­hütőknél a levegővel) találkozik, vagyis a hőkicserélés a két közeg egymással ellen­tétes irányú áramlása közben történik. ErneEett lehetőleg nagy hűtőfelület létesítése végett a bepermetezett felületeknek egymás­hoz lehetőleg közel kell lenniök, ami csak nagyon vékonyfalú anyag alkalmazásával le­hetséges. További feltétel, hogy a folyékony és gáznemű közeg érintkezése lehetőleg so­káig tartson, amit a folyékony közeg ha­ladásának, tehát a folyadékréteg mozgásá­nak állandó akadályozásával érünk el. Fon­tos még, hogy az egyes bepermetezett fe­lületek közötti közök olykép legyenek veze­tőfelületékkel betakarva, hogy egyrészt az egész fülyadékmennyiség biztosan a beper­metezetf felület mindkét oldalára folyjon, másrészt pedig a levegő számottevő foj­tás nélkül áramolhasson felfelé. Végül a permetezett és a vezető felületek az áram­lási szabályoknak megfelelően alakitandók ki. A találmány lehetővé teszi mindezen fel­tételek kielégitésőt. Könnyűíéi'nből (alumínium­ötvözetből) nagyon, vékony lemezeket lehet készíteni és más megfelelő anyagból is elő­állíthatunk ilyen vékony lemezeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a berendezés alapte­rületének minden négyzetméterén a lehető legnagyobb bepormetezett felületeket léte­sítjük." Ha a lemez (bádoglemez) vastagsá­ga pl. 0.5 mm, akkor az egyes permete­zőlécek közötti távolság a légáramlat foj­tása nélkül 30 mm-ig csökkenthető, mely értékeket a fából készült permetező be­rendezéssel összehasonlítva azt látjuk, hogy annak szolcásos 10 mm-es lécvastagsága és 45 mm-es osztása mellett az alapfelület egységére vonatkoztatva a bepermetezett felület nagysága 50^-kal növekedett. Emellett a találmánynál a lemezek vastagsága a levegőkeresztmetszetnek csak l0 7$4cát zár­ja el, míg a 10 mm-es falécvastagság az" ismert hűtőtornyoknál legalább 22$-o\ zár el. A találmány értelmében a lemezeket érdes­sé tesszük vagy hornyoljuk, amivel azt ér-

Next

/
Thumbnails
Contents