140639. lajstromszámú szabadalom • Színnyomó eljárás bázisos festékekkel
Megjelent 1951. október 15. ^__ -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • 8n 1-4 osztály. Ai—135©ö alapszám. Színnyomó eljárás bázisos festékekkeh MESSEKU ARNOLD ZÜRICH \ bejelentés napja: 1948. június 11. Svájci elsőbbsége: 1947. június 22. Bázisos festékeket.állati eredetű rostokon nyomtatással ugy rögzítettek eddig, hogy a bázisos festőanyagokat vizes nyomtatóiestékeik vízben oldliató sói alakjában kebelezték be a pasztába, amelyek még alkalmas vastagító (sűrítő) szereket, mint keményttöt, tragantot, gumiarabikumot stb-t, valamint. oldást elősegítő adalékokat, mint .alkoholt, fenolt, glicerint, tiodiglikolt stb. is tartalmaztak. Miután ezt a nyomtatópasztát gépi-, kézi-vagy filmnyomással felvitték, a nyomtatott árut gőzölték s rögtön utána mosták is. Mosáskor az első mosóvízbe sokszor olyan anyagokat adtak be, melyek a bázisos festékekkel lakkokat alkottak és üymódon megakadályozták azt, hogy a színnyomás kiszivárogjon a meg nem nyomtatott helyekre s egyúttal a nyom In vizállósága is többé-kevésbbé javult. Siknyomással (kőnyomás, offszetnyomással) eddig nem tudtak nyomtatni bázisos festékekkel textilszövetekre, vízben oldható bázisos festékeket, illetve szervetlen savakkal alkotott sóikat,; vagy pedig fémkloridokkal pl. cinkkloriddal képezett kettős sóikat, el lehet ugyan keverni a siknyomó eljárásokhoz általában használt zsiros kötőanyagokkal (lenolajkencével, amihez esetleg ásványolajat is adtak stb.), de az így kapott kinyomtatott színek erősen átszivárogtak a. törlővizbe, mert az alkalmazott festékek vízben oldható alakban voltak jelen. Köz;>lfokvő volt az a gondolat, hogy a bázisos festékek vízben oldható sói helyett magukat az alapvegyületeket, tehát a festékbázisokat alkalmazzuk, melyek vizbencsak nehezen vagy egyáltalán nem oldódnak és a kereskedelemben ugyn0 szeszben oldható vagy zsírban oldható bázisos festékek néven ismeretesek. De ezekkel a íestékbázisoklcal sem lehet kifogástalan eredményt elérni a siknyomó eljárások során, mert a nyomtatólapok megnedvesitésekor még többé-kevésbbó mindig szivárognak s különösén huzamosabb ideig tartó nyomtatáskor piszkos nyomatokat adnak. A találmány olyan színnyomó eljárás bázisos festékekkel, melynek az a jellegzetessége, hogy a bázisos festékeket alifás zsírsavakkal alkotott, vízben nem oldódó vegyületeik alakjában nyomtatjuk, rá siknyomással a szövetre zsiros kötőanyagok alkalmazásával. Az itt az uj, hogy ezek a vizben nem oldódó sók textilrostok színnyomására alkalmasak, holott eddig erre a célra mindig vizben oldható bázisos festékeket használtak. A textiliák nyomására szokásosan használt bázisos festőanyagtartalmú vizes nyomópasztáknál mindig arra vigyáztak leginkább, hogy a festékeket a hozzáadott rögzít ős zer pl. a tannin idő előtt ki ne csapja, mert különben a színnyomás rögzítése tökéletlen lesz, sőt esetleg lehetetlenné /.is válik« Ezzel ellentétben az általunk most ismertetett bizben nem oldható festók-zsirsavsók éppen olyan jók erre á célra,-'mint.'a vizben oldható sóik, ami valószínűleg azon alapszik, hogy gőzölésnél ezek a zsirsavsók alkatrészeikre esnek szét és a festékeket íplv-eszik a rostok, ami a tanninlakkok esélyben nem" történhet meg. Olyan zsírsavak
