140626. lajstromszámú szabadalom • Vegyi habfejlesztő por, eljárás előállítására és azzal való tűzoltásra
^ Megjelent 1951.. november 15. • . , \ . . . ........ ..,„ ...-''-, . •'._. ORSZÁGOS TALAIMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140626 szám.' 61 b osztály. B- 16242alapszám. Vegyi habfejlesztö por, eljárás előállítására és azzal való tűzoltásra. Dr BIRd ÉNEKE VEGYÉSZ, BUDAPEST; A bejelentés napja; 1944. március 7.> \ Tűzoltás céljaira léghab, vagy vegyihab v használatos. A két rendszer egymástól abban különbözik, hogy az elsőnél a hab stabilizáló anyagot oldatban tartalmazó folyadékot levegővel habosttjuk,"a.másodiknál a buborékokat kitöltő gázokat vegyi utón, rendszerint aluminiumszulfát és nátriurnhidrokarbonát ele -gyének vizzel való összehozásával képezzük. Ez utóbbi rendszernél a habfejlesztőpor töLI> nyire maga tartalmazza a hab stabilizáló adalékqt, úgyhogy elegendő azt vízvezetéki vizzel összehozni, hogy a habképződés meginduljon. A hab stabilizáló anyag a vegyi rendszernél régebben szaponin volt. £z azonban a jelenlegi gazdasági viszonyok között drága és nem is áll elegendő mennyiség rendelkezésre. Ä léghabrondszernél különféle, oldalaiban jól habzó íehérje lebontási termékeket liasználtak (eféle fehérjék felsorolása pl. (X Käuseh : Das Chemische feuerlösch vesén c. 'S. Hirzel . (Uoipzig) kiadásában 1939. évben megjelent könyv 107-109. oldalán található), ugyanezek azonban a vegyihab rendszernél nem váltak be. Ugyanis a habképző anyagoknak, az alumMujiiszulíát-nátriuiiTliidrokarbonát eleggyt! elkeverve, adott esetben hosszú ideig szárazon kell tárolniok. Már pedig eaek a fehérjék, 01, íehérjelebontási termékek higroszkóposak és igy eltartásuk felette nehéz, könnyen csomósakká válnak. Másfelől vizben nem oldódnak pillanat szerűen, ami lég»habrendszernél nem tesz számot (mert ott feloldásuk nem az oltás pillanatában köveíxkezik be), vegyihabrendszernél azonban alkalmazásukat lehetetlenné teszi. Továbbá szilárd formában nehezen állíthatók ..elő. A találmány szerinti, aluminiuinszulfát és náüiumhidrokarbonát elegyét tartalmazó vegyi habfejlesztőpor habstabllizáló anyagként nem ezeket a fentiek szerjnt e célra alkalmatlan fehérjéket, hanem azoknak két, vagy több vegyiértékű fémek sóival kicsapott koagulátumaií tartalmazza. E koagulátumok közönséges viszonyok között vizben oldhatatlanok -ugyan,' a habfejlesztőpor alkatrészét képező hátriumhidrokarbonát jelenlétében a vizet kitűnőenhabosithatóvá teszik. Megfelelő hab létesítése céljából előnyös a szárított és porított koa-< gulátumot az összes habíojlesztapor menynyiségéré számit ott legalább két súly százaléknyi mennyiségben alkalmazni. A nátriumhidrokarbonát mennyisége pedig célszerűen felülmúlja a sztöchiometriailag szükséges mennyiséget, hogy aluminiumionok a vizzel való érintkezés* után biztosan ne maradjanak feleslegben, A találmány szerinti habfejlesztőpor előállításánál ugy járunk el, hogy a megfelelő fehérjéből célszerűen tömény oÄiatot készítünk, abból kőt vagy több vegyértékű fémek sóinak célszerűen tömény oldalával koagulátumot csapunk ki, a csapadékot, leszűrjük, szárítjuk, végül poritjuk és a fentebb megadott arányban elegyítjük az alummiumszulfát-nátriumhidrokarbonát porkeverékkol. Az ugyancsak a találmány tárgyát képező eljárás részletei az alábbi példából tűnnek ki:
