140604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek bevonására forrasztható réteggel, kiváltképpen nehezen forrasztható fémekkel
2 140604 rétegnek zománc alkalmazásával való felőgetése révén forrasztható réteggel vonjuk be. A találmánynak nagy fontossága van ab> minium és alumíniumötvözetek, króm és krómtartalmú ötvözetek, továbbá magnéziumötvözetek forrasztásával kapcsolatosan. Az előny abban jelentkezik, hogy a fémfelületen jelenlévő oxidok á jó tapadás elérésének nem állanak akadályozóén útjában. A forrasztható réteget a forrasztandó anyag minden előkészítése nélkül, tehát közvetlenül az oxldhártyára égethetjük rá. Kitűnt, hogy ennek során a kerámiai anyagok forrasztásának technikájában forrasztható fémrétegnek zománc alknlmatzásával való felégetésére alkalmazott eljárások a találmány esetében is sikeresen alkalmazhatók, ami feltételezhetően az oxidhártya és a kerámiai anyag, közötti rokonsággál van összefUggésben. Eljárhatunk pl. ugy, hogy zománc és fém; - pl. ezüst, i'éz, platina, arany -, szuszpenzióját felkenjük vagy felfreccsenjük és a ka: pott réteget a kerámiai anyagok esetébenal: kalmazott eljáráshoz hasonló módon beéget Juk (láád pL a 874,750 sz. francia szabadalmi leírásit). Fém helyett alkalmazhatunk fémet, könnyen leválasztó vegyületet is. Ugy is eljárhatunk, hogy előbb zománcréteget .viszünk fel, majd ezt fémező szuszpenzió segélyével való kezelés utján forraszthatóvá tesszük. Fémező szuszpenziót tartalmazó zománc alkalmazása esetén a zománc-fém térfogataránya természetesen befolyásolja a kapott zománcréteg tulajdonságait. Nagy üvegtartalom esetén az ónozhatóság esetleg nem kielégítő; Ha ez esetben a kivánt forraszthatóságot felületi ledörzsöléssel nem lehet elérni, a felületet egy második, zománcmentes fémréteg rá: égetésével tehetjük forraszthatóvá. Ugy is eljárhatunk, hogy előbb zománcot tartalmazó "szuszpenziót viszünk fel, a kapott réteget" szárítjuk, majd zománcmentes szuszpenzióval bevonjuk, amikoris elégséges, ha csupán egyszer égetünk. A forrasztandó fémen való kellő tapadásra való tekintettel az először felvitt réteg túlságosan csekély Uvegtartalma nem kivánatos, önként értetődik, hogy a zománc és a féme^ zőmassaai alkalmas megyáiasztá savai gondoskodunk arról, hogy a forrasztható közbenső réteg ráégetésekor a hőmérséklet ne közelítse meg túlságosan a forrasztandó munkadarab olvadáspontját» A forrasztható közbenső réteg ráégetésé történhetik olyan kemencében, amelyben az egész kezelendő tárgyat helyezzük el. íía elkerülni kívánjuk azt, hogy az egész tárgy, téliát ennek nem forrasztandó helyei Is, ki legyen téve a hevítésnek, ugyi& eljárhatunk, hogy a forrasztandó helyet helyileg hevítjük fel. A forrasztható fedőréteggel ellátott anyagot' szokásosan forraszthatjuk, pl. ónforrasz segélyével. Ámbár a találmány elsősorban alumínium és .alumíniumötvözetek, króm és krémtartalmú ötvözetek, továbbá magnéziumötvözetek forrasztásával kapcsolatosan fontos, a találmány alapelvét,, nevezetesen a forrasztandó anyagnak forrasztható réteggel való bevonását, más nehezen forrasztható fémekhez is alkalmazhatjuk. . így pl. zirkónium esetében előállíthatunk íorraszos összeköttetéseket, ha a zirkóniumot előbb a találmány szerint forrasztható fémréteggel vonjuk be. Olyan fémek esetében is, amelyek nem tekintendők nehezen forraszthatóknak, szintén alkalmazhatjuk azt az eljárást, mely szerint a forrasztáshoz zománc segélyével forrasztható réteget égetünk rá, amikoris á zománc és fémezőmassza összetétele a forrasztandó anyag minőségéhez igazodik akként, hogy ez az anyag tapadó réteggel bevonható legyen. Az alábbi foganatosítási példákból kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárással kiválóan' tartós forraszos összeköttetéseket lehet előállitani. L Pé Ida 2 Technikai alumíniumból való, 1 cm nagyságú lemezt mindkét oldalán befecskendezünk zománcfémszuszpenziójával. Ezt a következeképpen kaptuk: 200 g, a kereskedelemben kapható ólomboroszilikátzománcot, mely kb.425 C°-ori kezd lágyulni és mélynek összetétele a következő: 5.6% Si02 , 14.8^ B 2 0 3 , 71.4$ PbO, 1% AlgOg. 1.4$ ZnO, maradék szinező oxidok, 2000 g finom ezüsttel vagy ezUstoxiddal 1000 g etilgllkolban, melyhez 50 gnitrocellulózt adtunk, összeőröltUk. Az ekként készült szuszpenzió felfecskendezése után szárított unk és az ekként kapott réteget kizárólag ezüsttél vagy ezüstoxiddal készült szuszpenzióval fecskendeztük be. A második réteg szárítása után mintegy 10 perc folyamán kemencében kb. 500 Co-ra hevítettük. A lemezt most két réztömb között helyeztük el és lágyforrasszal szokásosan ezekhez forrasztottuk. Az ekként az aluminiumlemezzel összekötött tömböknek egymástól
