140587. lajstromszámú szabadalom • Villamos fényforrás
140587 3, kezesi sugán: a s r, a 1 sem, mert a fényjelenség nemcsak a felületén (ahol az elektronok lefékezése már egy 10"6 mm-nél vékonyabb rétegben megtörténik) észlelhető, hanem a kristály teljes tömegében világit. -Az elektronok en erg iája tehát valószínűleg nei sugárzás emittálása mellett fékező dik le, hanem a kristályt fluoreszcenciára gerjeszti E feltevésnek helytálló volta esetén tehát az uj jelenségnél kapott és a fékezési sugárzás közötti különbség liasonlú jellegű, mint a töBbezer Volt feszUltség;;el létrehozott katódsugár által gerjesztett fluoreszceneiás sugárzás és az ugyanilyen ka: tódsugár által keltett röntgensugárzás közötti különbség. Lényegesen különbözik to: vábbá az uj jelenség a fentiekben ismertetett, szigetelő folyadékban nagy térerősség mellett fellépő elektrolummeszcenciától is. mert az csak igen nagy térerősségnél lép fel, az általunk és zielt/világitást pedig már néhány Volt feszültség is elő tudja idézni. Ennek a nagy különbségnek nemcsak kvantitatív jelentősége van, hanem kvaJitativ is, mert hiszen a szigetelő anyagban szabad elektronok nincsenek, tehát azokat nagy feszültség alkalmazásával kell az elektródokból kiváltani, vezetőben vagy félvezetőben azonban ilyen elektronok rendelkezésére állnak. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az általunk felfedezett uj jelenség fentiekben megkísérelt elméleti magyarázatának helyes vagy helytelen volta találmányunk lényegét nem érinti, minthogy tapasztalati tény, hogy fénysugárzás a találmány szerinti fényforrással a jelen leírásban közölt rendszabályok betartása esetén létrehozható. A találmány 3zerinti fényforrásra tehát fentiek szerint az a jellemző, hogy világitóteste a rajta átfolyó áram közvetlen hatására fényt Msugárzó, átlátszó vagy áttetsző vezető vagy félvezető szilárd test. Közvetlenhatás alatt azt értjük, hogy a találmány szerinti fényforrás szilárd fénykibocsátóteste a rajta átfolyó áramnak nem hőhatása, tehát, közvetlen hatása következtében sugárzik, ellentétben pl. a használatos izzólámpák izzótesteivel, melyeknél a sugárzást közvetlenül létrehozó ok a hőhatás és a villamos áram, a termikus sugárzást csak közvetve, e hőhatás létesitése iilytán hozza létre, mi mellett az izzótest fenj kisugárzása szempontjából tulajdonképpen mellékes, hogy a hőhatást villamos árammal vagy más módon hozzuk-e létre. A találmány szerinti fényforrás szilárd világitótestét viszont a rajta átfolyó áram nem heviti az e világitótest által kisugárzott fénynek megfelelő termikus sugárzu; kibocsátásához szükséges hőmérsékletre, hanem a világitőtest célszerűen 1000 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten, pl. 500 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten marad. Karborundumkristúlyoknak fénykibocsátó testekként fenti fényforrásban velő használata esetén azt tapasztaltuk, hogy a kristály anyagának tisztasága a jó fénykihasználásnak igen lényeges kelléke. Vassal szennye^ zett, át nem látszó karborundumkrisjtályon ugyanis a'világítás jelenségét nem tudtuk észlelni. Igen kevés szennyezést tartalmazó, átlátszó, zöldesszinű kristályok esetén világítás már jól észlelhető volt, ezeknél azonban a fentemlítettel azonos méretű kristály és azonos feszültség esetén az átfolyó áram már körülbelül 20-60 mA értékű volt. Ugyanakkora kristályoknál pedig már körülbelül 0.1-0.5 mA áramerősségnél megkaptuk az előzővel azonos feszültség mellett az azonos fényességű világitást abban az esetben, ha az anyag vastartalma oly kevés volt, hogy a kristály-szemcsék már csak egészen halvány sárgás színezésnek voltak, ami körülbelül 0.1 ^-nál kisebb vastartalomnak felel meg. Azt is tapasztaltuk, hogy egyidejűleg ugyanabból a nyersanyagból kapott egészen hasonló méretű kristályok között voltak olyanok, melyek egész tiszta fehér, mások, melyek kékes, ismét mások, amelyek zöldes árnyalatú fehér színben világítottak. Ezek a kristályok mikroszkóp alatt nézve egymáshoz egészen hasonlóknak látszottál!. A különböző színű sugárzás tehát valószínűleg a kristály anyagában jelenlevő egész kis mennyiségű * aktiváló« szennyezések - pl. mangán vagy réz, vagy ezüst -hatásának tulajdonítható. Ugyancsalt fontosnak bizonyult az anyag tisztasága a íénykisugárzás szempontjából egész anyagú kristályok alkalmazása esetén is, mint amilyenek pl. a bórnitrid vagy az aluminiumborokarbid. Azt is tapasztaltuk, hogy az áramnak a kristályokon való átvezetése igen különbozü módon történhet, anélkül, hogy ez a világítás jelenségét lényegesen befolyásolná és ezek néhányát alantiakban részletesebben ismertetjük, a találmány szerinti fényforrás néhány példaképem foganatositási alakjának ismertetése kapcsán. "
