140582. lajstromszámú szabadalom • Katódsurárcső
140583 3 burarészbe benyúlik. E két anódát, a világitófalt szükséges élességének biztosit^? r sara. megfelelő elöfe szült seggel látjuk el. •21- jelöli az eltérő tekercsek vagy lémé? zek megközelítő' helyzetét. A 2. ábra az 1, ábra szerinti elektronágyu nagyobb léptékű keresztmetszete. Azonos szerkezeti elemeket mindkét ábrán azonos hivatkozási jelekkel jelöltünk meg. A -14- rács a szigetelőanyagból, pl, steatitból álló üreges -23- kúpos test csúcsából a -22- nyilason át nyúlik ki. A -23-test gyűrűalaku -24- peremét több -25-nyilás töri át, melyeken a -13- vezetők átmennek. A -14- rács üregében foglal helyet a -26-katődacsövecske, melyet a -27- szigetelő és. a -28- távolságtartó gyűfű tart helyzetében. A >26- kátódának egyik, a-30-nyilassal szemben fekvő vége emisszióképes -29- felülettel van ellátva. A-16- katódacsövecske üregében fekszik a -31- fűtőszál. A -23- szigetelőtest Üregében, mégpedig csúcsa közelében -32- getteranyag van. A -23- test árnyékolja a getteranyagot túlhevítős ellen a beömlesztés alatt és meggátolja a getteranyag lecsapódását a -11-nyakrész belső falán, az első -17- anóda közelében. A tömör szerkezet folytán az emittáló -29- felület aránylag kicsi ugy, hogy a íaiy lagos emisszió nem kisebb, mint 50 mA cm de célszerűen annyival nagyobb ennél az értéknél, amennyire azt a cső kivont élettartama megengedi. A -30- rácsnyilás átmérője az emittáló -29- felület átmérőjének 0.5- és 0.75-szörö-; se között fekszik. A -29- felület átmérője lényegében a -26- katódcsövecske átmérőjének felel meg. Á rács az emittáló -29-felülettől kb. a -30- rácsnyilás átmérőjének megfelelő távolságban" fekszik. A -14- rács beleő átmérője a -26- katóda átmérőjének 1.5 - 3-szorosa. Hogy a -30- rácsnyilás. közelében nagy erősségű elektrosztatikus mező fejlesztessék, a -14- rács külső átmérője nem nagyobb az első -17- anóda átmérőjének 0.15-szÖrösénél. A mezőerősség további növelésére a-14= rács zárt vége le van kerekítve ugy, hogy lényegében félgömbalakú. A 2. ábrából kitűnik, hogy az első -17-anóda vége a -30- rácsnyilason átmenő, a -11- nyakrész tengelyére merőleges sikban fekszik. A 3. ábra a rács kissé módosított kiviteli alakját szemlélteti. A -14- rács egyik végét -33- süveg, a csőalakú -26- katóda egyik végét pedig -34- süveg zárja le. mely utóbbin emittáló -29- felület van kialakítva. A -26- katódát a -14- rács ^regében a -35,35- szigetelötárcsák rögzitik, melyeket a -36,37 és 38- gyűrűk tartanak helyzetükben. A -14- rácsban -39- bevágás van, hogy a -40- üreget a cső evakulásákor légüressé szivattyúzhassuk. A ö, ábra szerinti rácsszerkezet valamivel bonyolultabb a 2. ábra szerintinél, de lényegében azonos tulajdonságú és szerkezetileg jobb. Ez a szerkezet a kátódának és a rácsnak pontosabb beigazitását teszi lehetővé. ,','.. Fentiekből kitűnik, hogy a találmánynak, a világitófolt javításán kívül, még számos más előnye van. Az oxiddal bevont katődajelület nagysága tetemesen kisebb, ennek megfelelően az előállítás folyamán a katódáról lelökött anyagmennyiség lényegesen csökken, miáltal viszont az emisszió csökkenése az emittáló felületnek negativ ionokr kai történő bombázása folytán megfelelően kisebb lesz. Ezenkívül az elektronágyu szerkezetében felhasznált fémmeimyiség is csökkenj ilymódon az a gázmennyiség, melyet az előállítási eljárásnál fel kell szabadítani és mely a cső normális használata közben felszabadul, minimális értékű lesz. Az ismertetett kiviteli példák szerint szerkesztett cső előnye a szerkezet egyszerűsége : az első anóda csupán a cső nyakrészén elhelyezett bevonat, vagy pedig hengeres vezető, mely szorosan a nyakrész felső falához simul és melyet közvetlenül e nyakrész hord. Mvel az anóda a rácsnyíláshoz képest nagy, az anódának a rácSr hoz képest történő pontos beigazitása nem kritikus, mivel úgyszólván az első elektron* lencsének összhatása a rácsnyilás közvetlen közelére összpontosul. A katóda emittáló felületének csökkentése a fűtő szerv wattfelvételének lényeges csökkenését idézi elő. Mig a korábbi fajtájú katódsugárcsövek általában kb. 5 watt katódafűtést igényeltek, a találmány szerinti csőr nél 0,8 watt elegendő. Ez nemcsak csökkentett teljesítményszükségletet jelent, hanem a cső fémrészei és üvegfalai hőmérsékletének csökkenését is, miáltal mindezeknek a csőelemeknek kisebb a hajlama, hogy a cső élettartama alatt gázt adjanak le. .-..;,..'••.;; 'r'-; :. •• .-.' • ••••••-.', •••:•--• Járulékos előny, |hogy a rács-kafődatáiJacitás lényegesen csökkeni az élektföhágyü aránylag kis méretei folytán, mig az ismert fajtájú csövek rácskatódkapacitása általában 10-20 pF, addig a találmány szerinti cső rács-katódkapacitása csupán 1 vagy 2 pF. Szabadalmi igénypontok 1. Katódsugárcső, különösen távolbalátási célokra első elektronlencsével, mely a katód közelében fekvő nyilassal áttört, hengeralakú rács-elektródából és ezzel koaxiális , ugyancsak hengeralakú, alsó anödat alkotó, nagyobb átmérőjű elektródából áll, azzal jellemezve, hogy a rácselektróda külső átmérője kisebb az első anóda belső átmérőjének 0.15-szörösénéí. 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugár-
