140531. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú körforgó szivattyú

/ sát, vagyis a sebesség csökkenését és a nyoigás növekedését. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 14 terelő­lapokat egyfelől a szivattyúház gyürüalaku belső 19 falrészei, másfelől a terelőlapok által tartott ugyancsak gyürüalaku 20 ko­szorúk fogják közre« Eljárhatunk azonban ugy is, hogy a forgóke­rekeket a 20 koszorúk felé eső részükön nyitottan alakitjuk ki. Ez esetben az áramló közeg utjának kifelé irányuló szakaszát is részben a 20 koszorúk határolják* Az ilyen kialakítás lehetővé t«szi a szerkezeti hossz további csökkentését. A találmány szerinti szivattyú ábrázolt példaként! ki­viteli alakjának működésmódja a következő: Áz 5 nyil értelmében a szivattyú 4 szivócsonkján £ .t be­áramló kisnyomású közeg az I« fokozat 6 forgókerekén átáramolva nagy sebességgel a 11 térbe jut, amelyből sebességét és nyomását megtartva gyakorlatilag elhanyagolható tengelyirányú áramlás u­tán az I." fokozat 14 terelőlapjai közé áramlik. így az áramlás utjának befelé irányuló szakaszán sebessége a diffűzorhatás kö­vetkeztében állandóan csökken és a következő II. fokozat elérése­kor részben nyomássá alakul, úgyhogy már viszonylag nagyobb nyo­máson áramlik ebbe a fokozatba, k II. fokozatban a közeg áramlása hasonlóan megy végbe, a viszonylag nagyobb kezdeti nyomásnak azon­ban viszonylag nagyobb végnyomás felel meg a III» fokozat eléré­sekor. E fokozat 8 forgókerekének elhagyása után az áramló nagy­sebességű közeg a 16 térbe és innen a 18 terelőfallal megosztott 17 nyomptérbe jut, amelybea sebessége lényegében nyomássa alakul, úgyhogy a szivattyú 9 ayomócsonkjából a 10 nyil értelmében nagy­nyomású közegként távozik. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abbankü­lönbözik az 1. és 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alaktól, bog? egyrészt aji „s III. foközatbaa az áramlás utjának befelé irányuló szakasz,án as egyik határfelületet a találmány érteléé­ben a megelőző fokozat 6 illetőleg 7 forgókerekének 21 illetőleg 22 hátfala alkotja, másrészt a terelőszervek kizárólag az áram­lás utjának befelé irányuló szakaszán a forgókerék külső átmérő­jén belül vannak elrendezve« Ennek a megoldásnak különös előnye az áramlási viszonyok igen kedvező alakulása, valamint a szer­kezeti méretek gyakorlatilag elérhető legnagyobb csökkentése. Az áramlás utjának befelé irányuló szakaszán ugyanis a 21,22 hátfa­laknak a 2. ábrán féltüntetett 23 nyil értelmében való forgása következtében egyrészt az áramló közeg és a határoló falak egyike közötti viszonylagos sebesség ésÍ£T,T a tárcsasürlődás kisebb, másrészt a 14 terelőlapokhoz viszonyítva forgó 21,22 hátfalak elősegitik a közegnek a 14 terelőlapok közé való áramlását és ezzel a diffuzorhatást. A helytálló határoló falak elmaradása folytán a szerkezeti hossz rövidül, a te re lőszerveknek a f orgó-f kerék külső átmérőjén belül való elrendezése folytán pedig á su­gárirányú méret is csökken. Ez a megoldás tehát, mind. hidraulikai, mind pedig a- szerkezeti kialakítás szempontjából igen kedvező« Amint az ábrán:látható, az utolsó fokozat után a meg­előző fokozatbeliekhez hasonló nyomásátalakitő szervet iktattunk, vagyis az előző fokozatok! szerkezeti megoldását ismételtük meg. £ nyomásátalakitő szerv téngelymenti gyürüs csatornán át közleke­dik a nyomócsonkkal. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a szivócsonk is tengelymenti gyürüs csatornán át közlekedik a fo­kozatokkal, a téngelymenti gyürüs csatornák pedig a szerkezeti

Next

/
Thumbnails
Contents