140462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső katódjának előállítására
Megjelent: 1951 október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140462 szám* 21 g 1 -16 osztály* P -11509 alapszám* Eljárás villambs kisütöcsö katódjának előállítására* N.V. PHILIPS GLOEILAMPENFABRIEKEN CÉG, EINDHOVEN (HOLLANDIA) A bejelentés napja ; 1947* november 14, Belgiumi elsőbbsége: 1944* november 4» Különböző eljárások ismeretesek már, melyekkel valamely villamos kisütőeső katódjának elekironklbocsátó rétegét előállíthatjuk* A legrégibb ilyen eljárások egyike abban van hogy a cső belsejében lévő bizonyos pontról báriumot viszünk át elgőzölögtetéssel valamely magként szolgáló aljzatra, mimellett ezt a báriumot akár bizonyos mennyiségű báriumazid hevítés es elbontásával, akár öt» ! vözetek, mint pl* báriummagnézium, vagy bárlum-alumlnium-ötvözet, vagy hasonló felhevltésévél, vagy pedig redukáló keverékek, mint pl* bárium-oxidnak magnéziummal, alumíniummal, vagy elrkonnal alkotott keverékének hevítésével kapjuk* Az ilyen eljárásokat azonban a gyakorlatban elhagyták, mert ebben az esetben az alkáliíöidíém gőze az egész csövei betölti és nem kívánt helyeken rakodhat le, úgyhogy zavaró emissziós jelenségekhez, pl* a falon alkáliföldíémtükörhöz és bizonyos esetekben a cső különböző elektródái és, vagy más alaktrészei közötti rövidzárlathoz vezethet * Az elektronok emittálására kép és réteg felvételére a gyakorlatban mostanában lég. inkább használt eljárás abban van, hogy egy, vagy több aíkállföldfém-karbonátct 1 visznek fel a katódamagra, egy, vagy más módon, mint pl* felfecskendezéssel, bemártással, elektrolitos, vagy elektroíorézises utón, majd, miután az igy előállított katódát a csőbe beépítették, a karbonátokat hevítéssel oxidokká alakítják át* Ezt a megbontást általában azután foganatosítják, hogy á cső valamennyi többi alkatrészét kigázositották, s ezért a megbontáskor keletkező szénsavat, vagy gyorsan le kell szívatni, vagÿ pedig gázlekötő anyaggal kell lekötni. Mint* hogy az ekkor szabaddá váló szénsav menynyisége aránylag nagy, a cső egyéb része; újból gázt vehetnek fel. Bár az igy létrehozott oxidrétegek emiszsziója önmagában kielégítő, számos esetben nehézségek lépnek fel, ha rövid hullámokhoz vékony, pl* 10 mikronnál vékonyabb rétegek használata kívánatos. Ebben az esetben ezzel a karbonát-eljárással rendkívül nehéznek mutatkozik egyaránt kielégítő emisszióval és elég hosszú élettartammal rendelkező rétegek előállítására, A fentebb ismertetett hátrányok kikerülhetők, ha a villamos kisütő cső katódja készítéséhez a találmány szerinti eljárást használjuk. Ez az eljárás abban van, hogy a katódát különálló, vákuum térben készítjük oly módon, hogy valamely keverékből, vegyül étből, vágj7 Ötvözetből alkáliíöidíémet gőzőlögtetünk el és olyan magra csapatunk le, mely felületileg pl. nikkeloxidból, vagy rézoxidból áll, majd ezután a katódát felhevitjük akként, hogy egy, vagy több alkáliíöldíémoxidból álló réteg keletkezzék rajta, ezt követőleg . az igy kapott katódát egy időre szénsavat tartalmazó atmoszféra, pl* levegő hatásának tesszük ki, végül a végleges csőbe beépítjük és rövid, azaz 1 2 és 10 perc közötti, időre felhevitjük*
