140461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső oxidkatódjának előállítására és ezzel az eljárással előállított villamos kisütőcső

Mpgjplpnt : 1951 október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140461 szám. 21 g 1-16 osztály. P- II505 alapszám. EljáYás villamos kisUtöcsö oxidkatódjának előállítására és ezzel az eljárással előállított villamos kisUtöcsö. N. V. ’PHILIPS GLOEILAMPENFABRIEKEN CÉG, EINDHOVEN (HOLLANDIA) A bejelentés napja : 1947, november 10, Németalföldi elsőbbsége: 1946. november 13, lerne retes már, hogy az oxidkatódát elkUlö­­altéit térbén állítják elő, azután azt vékony réz-, ezüst- vagy arany réteggel bevonják, majd a katódát a tulajdonképpeni csőbe beépítik és az ezüst-, réz vagy aranyréteget a katódáról elgőzölögtetik, ami után a katóda kész. Ennek az eljárásnak előnye, hogy a végleges cső­ben nem párolog el alkáliföldfém. Hátránya viszont abban van, hogy a katódát általában igen magas hőmérsékletre kell hevíteni, hogy a védő fémrétegeket kielégítő sebességgel el­párologtassák, ami az oxidrétegben kellemet-' len zsugorodási jelenségekkel jár együtt Az is ismeretes, hogy védőrétegként polisz­­tirolt (polisztirént), vagy valamely más s.zén­­ildrogént pl, parafint alkalmaznak. Ezeket az anyagokat jelentékenyen alacsonyabb hőmér­sékleteken lehet elgőzőlögtetni, hátrányuk azon­ban az, hogy aránylag sok gázt, így pl, szén­savat adnak le, aminek következtében a cső utólagosan nehezen gázositható ki. Azt találtuk, hogy a védőréteg magas elgő­­zölgési hőmérsékletének, valamint a káros gázok fejlődésének előbb emlitett hátrányai az alább ismertetetidő eljárással elkerülhe­tők. A találmány értelmében valamely villamos kisütöcsőben az oxidkatóda előállítására való eljárásnál az egy vagy több alkáliföldfémet, mely oxigénnel az emittáló oxidréteget fogja létrdiozni, e réteg hordozóján elkülönített tér­­bai vékony rétegben elrendezzük, ami után rézből vagy másféle olyan fémből álló védő­réteget viszünk rá fel, mely a báriummal a végleges alkáliíöldfém-oxidréteg aktiválási hő­mérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten eutektikumot alkot. Ezután a katódát a végle­ges csőbe beépítjük, majd a katódát oxigén­atmoszférában 750 és 850 közötti, cél­szerűen kb. 800 C° hőmérsékletre hevítjük és ezután vákuumban egy ideig ezen a hő­mérsékleten tartjuk. Ha a védőréteg rézből van, kb. 520 Cü-on az alkáliföldíém és a réz mindössze néhány mikron vastagságú rétegeinek összeolvadása következik be, amikor e fém ek eutekükuma kép­ződik, Az alkáliföldíém emellett tehát a felü­letre is kerül és ott a jelenlévő oxigén oxi­dálja, úgy, hogy olyan alkáliföldfém-oxidréteg keletkezik, melyben finoman elosztott réz van jelen. A vákuumban való utóhevités arra való, hogy az alkáliföldfémtől eltérő fémekkel eset­leg megkötött oxigént eltávolitsuk. Minthogy az egy vagy több alkáliföldíémnek már aránylag alacsony hőmérsékleten képződik eutektikuma, szükségtelen, hogy a rezet magas hőmérsék­letre való íelhevitéssel el távolítsuk, úgy hogy az oxidrétegnek nem kívánatos zsugorodása nem léphet feL A védő fémréteggel bevont, még ki nem ké­szített katódák nedves levegőn néhány napig elállnak, száraz levegőben pedig néhány hétig is tartósak. A védő fémréteget általában vákuumban való efgőzőlögtetéssel visszük fel, bár nemesgáz­ban való elporlasztás is lehetséges. Emellett

Next

/
Thumbnails
Contents