140448. lajstromszámú szabadalom • Röntgenernyő szelenidekkel mint lumineszkáló anyaggal
Megjelent : 195Ï cfktób-gfeddi. .... ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140448 szám. 21 g 17-21 osztály. P-10983 alapszám. Röntgenemyö szelenidekkel, mint lumineszkáló anyaggal. N. V. PHILIPS GLOEILAMPENFAETÍIEKEN CÉG, EINDHOVEN-ben (NÉMETALFÖLD). A bejelentés napja: 1944. február 22. Németalföldi elsőbbsége : 1943. február 25, A találmány lumineszkáló ernyő, amely oly anyagot tartalmaz, amely a ráverödö röntgensugarakat fénnyé tudja átalakítani. Hyfajta ernyőket a gyakorlatban főként kétféle módon használnak, vagy erősitőemyőkéii, amikor röntgensugarakkal fényképfelvételt készítenek, vagy u. n. átvilágítási ernyőként, p. o. diagnózis céljára. A találmány főként az utóbb említett fajtájú ernyőkre vonatkozik. A fenteniitett célra ismeretessé vált lumineszkáló ernyők többnyire cinkszulíidot vagy cinkkadniumszulfidoi tartalmaznak, mert ez a röntgensugarak energiáját jó hatásfokkal alakítja át fénysugarakká és pedig olyan hullámhosszakkal, hogy gyakorlati értelemben egészükben a maximális szemérzékenység körzetébe esnek. E két tulajdonság folytán úgyszólván minden átvilágítási ernyőn az említett szulfidokat használják lumineszkáló anyagul. Hogy a röntgenképből a lehető leghelyesebb következtetések legyenek levonhatók az átvilágított tárgy valódi minemüségéről vagy állapotáról, kívánatos, hogy a képnek minden részlete kitünően kivehető legyen. Ezt kétféleképpen érhetjük el, u. n. fényerősség növeléssel és a kép élességének fokozásával. A kép megjavításának mindkét módja a lumineszkáló réteg vastagságával függ össze, és pedig akként, hogy e vastagság növelése, vagy csökkentése, bizonyos határértéken alul, az említett két lehetőségre ellentett értelemben hat ki. Nevezetesen a vastagság növelése jobb megvilágítást, de egyúttal kevésbbé éles képet eredményez. Ekként a röntgensugarak intenzitásának változatlan értéken tartása mellett van a lumineszkáló ernyőnek bizonyos minimális rétegvastagsága, melyen alul nem mehetünk, mert különben az ernyő világossága annyira csökkenne, hogy jól begyakorlott szem a kép élességének növekedése ellenére kevesebb részletet tudna észlelni. Az említett szulfidrétegek mindegyikének megvan ez a hátránya. A rétig vastagsága mintegy 0.3 rímnél kisebbre nem vehető, jóllehet nagyobb képélesség elérésére kisebb vastagság vohia kívánatos. Cink és kadmium szuliidjainak és ezek keverékeinek vagy kettős sóinak használatán kívül ismeretessé vált már a szulíidok kénjének részben szelénnel való helyette siíésris. Ekként tehát cink, vagy kadmiur; vagy mindkettő szulfid-szelenidjeí keletkeznek. A kénneK részben szelénnel való ilyen helyettesítését a lumineszkáló fény sínének megváltoztatása végett javasolták. A szelén es kén közötti arány változtatásával az emisszió a színkép látható részének meglehetősen nagy részén át eltolható. Ezenkívül megá apitották, hogy az ernyők élettartama nagyobb lesz és a ténynek Braun-íéle csövekben nagy feszültség esetén jelentkező villogása megszűnik. Ezeket a szulfid-szelenidcket Braun-csövekhez, kis üt öcs evekhez és röntgensugárzás energiájának fénnyé átalakítására hozták javaslatba. Az irodalomból azonban cink, vagy kadmium, vagy mindkettő szulfid-szelenidjeinek és maguknak a szelenideknek egy fontos
