140447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly villamos huvalellenállások előállítására, melyeken védőréteget cseppfolyós állapotban létesítünk, valamint ezzel az eljárással készült ellenállás

- 140447 -nikai tulajdonságai vannak* Ezt a réteget oly vastagságban rakjuk fel, hogy a huzalok felső része csupasz maradjon* Ezen a rétegen már most az 5 védőréteget ablakkal létesítjük, amihez ugyancsak pl. agyag-csikot alkalmazhatunk. Az agyag eltávolításakor a 4 közbenső réteg a kefének elegendő mértékben áll ellen ahhoz, hogy a huzalok között megmaradjon; igy a huzalok az ablakban támaszt kapnak.

Az ablak ebben az esetben az ismeretes módon sablonnal is létesíthető, minthogy a huzalok közötti 4 közbenső réteg folytán immár nem kell attól tartanunk, hogy a védőréteg anyaga a sablon alatt a huzalok közé fog hatolni*

Lakkozott ellenállás esetén az ablakokat ugyanazzal az eljárással létesíthetjük, azonban közbenső rétegül oly anyagot választunk., mely könnyen távolítható el. Ilyen anyag pl. oly lakkból állhat, melyhez töltőanyagul, nagy százalékos mennyiségben, zsirkövet adtunk.

Ebben az esetben védőrétegül fenolformaidehidlakkot alkalmazhatunk. Az 1 cső ez esetben kemenypapairból készülhet. Miután a közbenső réteget és a védőréteget egymásután megszáritottuk, a közbenső réteget és az utóbbin lévő védőréteget ütögetéssel és keféléssel könnyen távolíthatjuk el.

Ha a közbenső réteget legalább részben oly cseppfolyós anyagból létesítjük, mely vegyi átalakulással szilárd állapotba megy át, akkor a következő eljárást alkalmazhatjuk:

Kerámiai anyagú csőre pl. krómnikkelhuzalt tekercselünk fel. Ennek a huzalnak végeit a cső köré szorított kengyelekkel kötjük össze, melyek az árambevezető kapcsokat alkotják.-. Ezután a huzalréteget oly péppel kenjük be, melyei rész vizüvegből, 5 rész alundumporból és 5 rész vízből áll. A töltőanyagot, vagyis a jelen esetben alundumport, vékony ellenálláshuzal esetére igen finomra kell megőrölni, hogy a porrészecskék a huzalmenetek közötti teret kitölthessék. Énnek az anyagnak me

gkemény

edése vagy megszáradás után a szokásos módon a zománcból álló védőréteget rakjuk fel. A zománc megömlesztésekor a közbenső réteg a maga összefüggését megtartja és igy a huzalmenetek igen egyenletesek maradnak.

Természetesen gondoskodni kell arról, hogy a közbenső réteg anyaga arra az anyagra váló tekintettel, melyből az ellenálláshuzalt állítottuk elő, úgy legyen megválasztva, hogy üzemközben a huzal megtámadása ne Következzék be., így ez a kialakítás megfelel az 1. ábra kapcsán leirt ellenállásnak.

Mint látható, a találmány szerinti eljárás fütőellenállások előállítására is alkalmas, amikcris az különösen azt a lehetőséget adja, hogy a fütőhuzalt lapos lemezen alkalmazhatjuk. A huzalt pl. ^meander

alakjában

helyezzük a lemezre és áaz utóbbin a közbenső réteg közvetítésével rögzítjük. Ezután a lemezt zománccal vonhatjuk be.

Látható továbbá, hogy a találmány szerinti eljárás akkor is alkalmazahtó, ha a hordozót nem egy, hanem két vagy több egymásfölöt ti huzalréteggel borítjuk.

Oly ellenállásoknál, melyeknél a hordozót a huzaltól eltérő alakú ellenállásanyag, pl. ömlesztett fémből készült sáv vagy szénréteg borítja, az egyenlőtlenségek kitöltése valmint a különböző kiterjedési együtthatók miatti szabadonfekvés körüli, a bevezetésben említett nehézségek általában véve nem lépnek fel Íreknél az ellenállásoknál továbbá e védőrétegben ritkábban alkalmaznak ablakokat, mint a huzalellenállásoknál. Azonban a fentiekből látható, hogy ablakoknak a találmány szerinti eljárással való létesítése a huzaloktól eltérő ellenállásoknál is lehetséges.