140447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly villamos huvalellenállások előállítására, melyeken védőréteget cseppfolyós állapotban létesítünk, valamint ezzel az eljárással készült ellenállás
- 140447 -Ha az eljárást lakkozott ellenállásnál foganatosít luk, akkor a közbenső réteget töltőanyagból és oly kötőanyagból létesíthetjük, mely a lakk oldószerében nem oldódik vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy a közbenső réteg a lakk felrakása alkalmával folyékonnyá váljék vagy a lakkal keveredjék, Á közbenső rétegnek mind c zománcozásnál, ,mind pedig a lakkozásnál oly vastagságot adhatunk, mely a huzal vastagságával közelítőleg egyezik. Ez esetben azonnal aránylag sima felület létesül. Csak kevés zománc- vagy lakxréteget kc^l felrakni ahhoz, hogy sima védőréteget érjünk el. Itt tehát a közbenső réteg ugyanazt a szerepet játsza, mint valamely érdes felület simításánál az alapozás. A találmány szerinti eljárás azonban még több lehetőséget nyújt«, Ablakok létesítése a találmány alkalmazásánál igen egyszerűen alakul, Eddígelé erre a célra az ellenállás illető részét valamely sablonnal, pl, u«n. plaszter-durabbal vonták be. és azután a védőréteg anyagát ráfecskendezték. Ez az eljárás akkor foganatosítható, ha azt az anyagot, melyből a védőréteg létesítendő, ráfecskendezik, de nem akkor, ha az ellenállásokat ebbe az anyagba bemártjuk, minthogy abban az esetben az anyag a húzóink közötti tereket egészen a sablon alá átjárja-Ablakokat már úgy is létesite^ttek^ hogy az anyagot a felrakása után, de a megkeménysdépő eH ott, lokálisan eltávolították, pl. tovakefélték. Ennél az eljárásnál azonban nehéz volt a huzal felületét egészen tisztán tartani és így jó kontaktusfelület nem létesülhetett. Ezenkívül az így létesített ablak szélei fneglehetősén érdesek voltak. Ezek a nehézségek úgy küszöbölhetők ki, hogy egy közbenső réteget, melynek ebben az esetben a védőrétegnél kisebb szilárdságúnak kell lennie, csak a létesítendő ablak helyén alkalmazunk, azután védőréteget viszünk fel, ezt megkeményitjak éa végül a közbenső réteget a védőrétegnek az utóbbira kiterjedő részével együtt eltávolítjuk. Ha a védőréteg zománcból áll, akkor a közbenső réteg célszerűen agyagból állhat, minthogy az agyag a zománc olvadási hőmérsékletéig menő hevítéskor bár szilárd alapréteget alkot, azonban nem zsugorodik oly mértékben, hogy nehezen lehetne eltávolítani. A közbenső réteg ez esetben szintén meggátolja a huzal eltolódását, ami fontos, minthogy éppen az ablakban a huzal szabályos elrendeződésére van szüksége A közbenső réteg továbbá, legalábbis részben, ol^ cseppfolyós anyagból létesíthető, mely vegyi átalakulással szilárd állapotba mehet át. Ez az eljárás igen egyszerűen foganatosítható, kis költséggel jár és mégis a huzal jó elrendeződését biztosítja* Ez esetben célszerű, ha a közbenső réteget legalább va süvegből létesítjük, melyhez valamely töltőanyagnak, pl. alundumpornak csekély mennyiségét adhatjuk. A MVegyi átalakulás" fogalmának itt tág értelme van vagyis az magában foglalja azokat az átalakulásokat, melyek a vizűvégnél akkor lépnek fel, ha az a cseppfolyós állapotból egyilt alkatrészének elpárologtatásával szilárd állapotba megy • Ha a védőréteg lakkból áll, akkor a közbenső réteget nagy töltőanyag-tartalmú és kis kötőanyag-tartalmú anyagból létesithet- Íük. Az anyag mechanikai ellenálló képességének oly csekélynek kell ennie, hogy az anyag könnyű mechanikai megmunkálással, pl. kopogtatással és ezt követő keféléssel, eltávolítható legyen, amikoris .azután az anyag fényes huaalíelületct hagy vissza.
